Potenciális szennyezők monitorozása a Közép-Tisza szakaszon vízhigiénés szempontból
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.6367Keywords:
waterbody tracing longitudinal section study, open beach, bacteriological risk, wastewater loadAbstract
In recent decades, the classical bacteriological monitoring of our surface waters has gradually lost its importance, while the increasing water usage (for example for bathing, irrigation, receiving waste water and thermal waters), poses a growing health risk that is further increased by example weather conditions. The majority of wastewater treatment plants regularly struggle with sudden, heavy precipitation, which is received mixed with the wastewater. Most wastewater treatment plants do not have the capacity to store this large volume, so it is often discharged into our surface waters without sufficient treatment. Based on these trends, monitoring-based analysis of surface waters are developing towards a risk-based approach and microbial source tracking. In 2020, based on the monitoring activity carried out on the Middle Tisza section, we detected a pollution source, which could represent a real health hazard under specific hydrological conditions. The investigation also highlighted that knowledge of the appropriate hydrological conditions and water quality may facilitate the appropriate decision-making process.
References
31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
78/2008. (IV.3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről
KÖTIVIZIG (2020a): A Közép-Tisza bakteriológiai szennyezettségének vizsgálati monitorozása, 18 p.
KÖTIVIZIG (2020b): A Közép-Tisza bakteriológiai szennyezettségének vizsgálati monitorozásának kiegészítése
KÖTIVIZIG (2021): Vízgazdálkodási Évkönyv, 336 p.
MSZ EN ISO 7899-1:2000: Vízminőség. Az enterococcus bélbaktériumok kimutatása és megszámlálása felszíni és szennyvizekben
MSZ EN ISO 9308-3:2000: Vízminőség. Az Escherichia coli és coliform baktériumok kimutatása és megszámlálása felszíni és szennyvizekben
NNGYK (2023): Módszertani útmutató az ivóvízből vizsgálandó paraméterek értékeléséhez és az ivóvízminőség-javító intézkedések meghatározásához, 53 p.
SZLÁVIK L., SZIEBERT J., ZELLEI L. (2002): Hidrológia-hidraulika egyetemi jegyzet, 214 p.
Internetes források:
HTTP1: NNGYK (2022): Természetes fürdővizek osztályozása és a fürdővíz minőségének ellenőrzése, elérhető: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-foosztaly/telepules-egeszsegugyi-klimavaltozas-es-kornyezeti-egeszseghatas-elemzo-osztaly/temaink/termeszetes-furdoviz/1612-termeszetes-furdovizek-osztalyozasa-es-a-furdoviz-minosegenek-ellenorzese.html
HTTP2: Nemzeti Népegészségügyi Központ (2019): Hazai természetes fürdővizek 2019. évi minősítése, elérhető: https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/1057/termeszetes_furdovizek_2016-2019.pdf
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.