The Role of Attic Dusts in the Measurement of Urban Background Pollution: Investigation of Organic Pollutants From the City of Szeged (Hungary)
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3565Keywords:
pesticides, attic dust, wind erosion, DDT, SzegedAbstract
We collected attic dust samples in the city of Szeged during 2020 and 2021. We selected 6 sampling points, an important aspect in their selection was whether there was an agricultural area nearby. The points were scattered throughout the city: downtown (control point), Újszeged, and suburban areas. The instrumental analysis of the collected dust samples was carried out by the accredited Environmental Analytical Laboratory of Green-Park 2000 Kft. in Miskolc. The laboratory tested the dust samples for 189 semivolatile organic compounds by GC-MS. The measured concentrations were compared with the limit values in the current legislation. In our results, the concentrations of most pesticides were below the limit of detection (LOQ). The "B" contamination limit was exceeded only by the concentration of persistent pesticides used in the past (p,p-DDT, methoxychlor, tetradifon).
Our results clearly show the influence of the proximity of agricultural areas on the development of pesticide residue concentrations: pesticide concentration values are low in the city center and increase towards the edge of the city. Although most pesticides that showed concentrations above the pollution limit have already been banned, due to their long half-life they can still be detected.
Overall, undisturbed attics can be an "archive" of atmospheric dust. It is a simple, fast and cheap sampling method. Rooftop dust testing is suitable for assessing the population's exposure to pollutants, monitoring and mapping the spatial distribution of pollutants in the air and even determining potential source areas.
References
ARYA, N. (2005): Pesticides and Human Health. Can J Public Health 96.2. pp.89–92. DOI: https://doi.org/10.1007/BF03403667
BALABANOVA, B. – STAFILOV, T. – ŠAJN, R. – BAČEVA, K. (2011) Distribution of Chemical Elements in Attic Dust as Reflection of Their Geogenic and Anthropogenic Sources in the Vicinity of the Copper Mine and Flotation Plant. Archives of Environmental Contamination and Toxicology 61 pp. 173–184. DOI: https://doi.org/10.1007/s00244-010-9603-5
BUENO, M. R. – CUNHA, J. P. A. R. – SANTANA, D. G. (2017): Assessment of spray drift from pesticide applications in soybean crops. Biosyst. Eng., 154. pp. 35–45. DOI: https://doi.org/10.1016/j.biosystemseng.2016.10.017
CIZDZIEL, J. V. – HODGE, V. F. – FALLER, S. H. (1998): Plutonium anomalies in attic dust and soils at locations surrounding the Nevada Test site. Chemosphere, 37. 6. pp. 1157–1168. DOI: https://doi.org/10.1016/S0045-6535(98)00107-6
CIZDZIEL, J. V. – HODGE, V. F. (2000): Attics as archives for house infiltrating pollutants: trace elements and pesticides in attic dust and soil from southern Nevada and Utah. Microchem. J., 64. pp. 85–92. DOI: https://doi.org/10.1016/S0026-265X(99)00018-1
CSÁNYI, K. – FARSANG, A. – MÁRTONNÉ SZALAY, E. (2017): Ülepedő porok nehézfémtartalmának és mágneses szuszceptibilitásának vizsgálata hársfa levelek segítségével Szegeden. In: BLANKA, V – LADÁNYI, ZS (szerk.) Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században: a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet. pp. 78–88.
CSORBA, P. – BLANKA, V. – VASS, R. – NAGY, R. – MEZŐSI, G. – MEYER, B. (2012): Hazai tájak működésének veszélyeztetettsége új klímaváltozási előrejelzés alapján. Földrajzi Közlemények 2012. 136. 3. 237–253. https://www.foldrajzitarsasag.hu/downloads/foldrajzi_kozlemenyek_2012_136_evf_3_szam.pdf
DAVIS, J. J. – GULSON, B. L. (2005): Ceiling (attic) dust: A “museum” of contamination and potential hazard. Environmental Research 99. 2. pp. 177–194. DOI: https://doi.org/10.1016/j.envres.2004.10.011
DEMETER, E. – MEDINÁNÉ LÁZÁR, V. (2020): Statisztikai jelentések. Növényvédő szerek értékesítése, 2019. XIX. évfolyam 1. szám, NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. 14 p.
FARSANG, A. (2016): A víz-és szélerózió szerepe a talaj humusz- és elemtartalmának horizontális átrendeződésében, MTA Doktori Értekezés, Szeged.
FARSANG, A. – CSÁNYI, K. (2020): A mezőgazdasági eredetű porok off site hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében. – In: FARSANG, A. – LADÁNYI, ZS. – MUCSI, L.(szerk.): Klímaváltozás okozta kihívások - Globálistól lokálisig. SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged. pp. 179–189. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/19553
GIANNAKIS, E. – KUSHTA, J. – GIANNADAKI, D. – GEORGIOU, K.G. – BRUGGEMAN, A. – LELIEVELD, J. (2019): Exploring the economy-wide effects of agriculture on air quality and health: Evidence from Europe. – Science of the Total Environment 663, pp. 889–900. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2019.01.410
HOU, Q. – AN, X. – TAO, Y. – SUN, Z. (2016): Assessment of resident’s exposure level and health economic costs of PM10 in Beijing from 2008 to 2012. Science of the Total Environment 563–564:557–565. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2016.03.215
KISS, C. (2022): Ülepedő porok vizsgálata Szegeden padláspor minták alapján. Diplomadolgozat. SZTE TTIK, Szeged, 62 p
KSH (2019): Növényvédőszer-felhasználás, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/novenyvedoszer/2019/index.html
MUCSI, L. (1996): A városökológia elmélete és alkalmazási lehetőségei Szeged példáján. – Doktori értekezés, József Attila Tudományegyetem, Szeged. pp. 29–39.
POLGÁR, A – JAGODICS, N. – HORVÁTH, A. – ELEKNÉ FODOR, V. (2020): Szántóföldi növénytermesztés környezeti hatásai. – In: FACSKÓ, F.– KIRÁLY, G. (szerk.): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar. Tudományos közlemények. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/2046
PYE, K. (1987): Aeolian Dust and Dust Deposits. Academic Press, London, 334 p.
STEFANOVITS, P. (1992): Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
SZABÓ, L. (1996): A növénytermesztés környezeti vonatkozásai In: Thyll Sz. (szerk.) Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp 225–255.
SZEGI, T. – MICHÉLI, E. – GÁL, A. – TOMBÁCZ, E. (2004): Művelt mezőségi talajok szerkezeti stabilitásának jellemzése a reológia módszerével. – Agrokémia és Talajtan 53. 3-4. pp. 239–250. DOI: https://doi.org/10.1556/Agrokem.53.2004.3-4.2
TÓTH, J.A. – LAJTHA, K. – KOTROCZÓ, ZS. – KRAKOMPERGER, ZS. – CALDWEL, B. – BOWDEN, R. – PAPP, M. (2009): A klímaváltozás hatása az elhalt szerves anyag lebontási folyamataira. „Klíma-21” Füzetek. 56. szám, 57–66.
TOY, T.J. – FOSTER, G.R. – RENARD, K.G. (2002): Soil erosion: Processes, Prediction, Measurement and Control. – John Wiley and Sons, New York, 338 p.
TSERENDORJ, D. – SZABÓ, K. ZS. – VÖLGYESI, P. – NGUYEN, T. C. – HATVANI, I. G. – JÁNOSI, I. M. – ABBASZADE, G. – SALAZAR-YANEZ, N. – SZABÓ, CS. (2022): Activity concentration of 137Cs in undisturbed attic dust collected from Salgótarján and Ózd (northern Hungary). Journal of environmental radioactivity, Vol 251–252, 106950. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2022.106950
UNGER, J. (1997): Városklimatológia – Szeged városklímája. Acta Climatologica Univ Szegediensis 31B (Urban climate special issue), 69 p. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/16848
UNGER J. – SÜMEGHY Z. (2002): Környezeti klimatológia. Kisléptékű éghajlatok, városklíma. JATEPress, Szeged. pp. 167–198.
VAN PELT, R.S. – ZOBECK, T.M. – GILL, T.H. (2002): Sediment deposition in an attic near a region of dust provenance: Implications for historic regional dust dispersion and deposition patterns[abstract]. International Conference on Aeolian Research. July 22–25, 2002. Lubbock, Texas. pp. 347–351.
VÁRALLYAY, GY. (2005): Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan 54. 5–24. DOI: https://doi.org/10.1556/agrokem.54.2005.1-2.2
VÖLGYESI, P. – JORDÁN, GY. – ZACHÁRY, D. – SZABÓ, CS. – BARTHA, A.– MATSCHULLAT, J. (2014): Attic dust reflects long-term airborne contamination of an industrial area: A case study from Ajka, Hungary. – Applied Geochemistry, 46. pp. 19–29. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apgeochem.2014.03.010
ZIVAN, O. – SEGAL-ROSENHEIMER, M. – DUBOWSKI, Y. (2016): Airborne organophosphate pesticides drift in Mediterranean climate: the importance of secondary drift. Atmospheric Environment, 127. pp. 155–162. DOI: https://doi.org/10.1016/j.atmosenv.2015.12.003
Jogszabályi hivatkozások:
/2009. (IV.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900006.kvv
/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400089.fvm
Acetoklór: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32011R1372&from=en
Lindán: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000D0801&from=EN
Trifluralin: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2007:255:FULL&from=HU
HCH: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004R0850&from=EN
Tetradifon; metoxiklór; cikloát; prometryn: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32002R2076&from=EN
Atrazin: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004D0248&from=EN
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
