The Effect of Rationalization of Land Use on the Inland Excess Water (Water Logging) Hazard in Hungary's Plain Areas
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.3552Keywords:
inland excess water, vulnerability, land-use, random forest, scenarioAbstract
Excess water (water logging) hazard is the random variable that indicates the probability of excess ater inundation in a given area. In this article, we present the effects of the change in land use and the rationalization of land use on the degree of excess water hazard. The effect of suspending the cultivation of areas with unfavorable water management and changing land use (e.g. afforestation, turning non-flowing areas into reservoirs, greening, etc.) is determined based on trend studies, using the CORINE and NÖSZTÉP databases. The land use class values used for excess water hazard mapping have been modified to show the effect of the assumed change in land use. During the analysis, we took into account areas that lie deeper than their surroundings (~450 thousand ha) and are highly hazarded areas. In the lowland areas, the change seems to be small, but if we compare it to the low-lying areas, the rationalization of land use reduced the areas' vulnerability to inland excess water by 12.13% and increased it by 8.42%. According to our findings, the tendency to inland excess water created by the natural features of individual agricultural areas can be demonstrably reduced by land use that takes water management conditions into account. Based on all of this, it can be stated that during farming, the cultivation branches must be adapted to the soil and water management features.
References
BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – PÁSZTOR L. – KOZÁK P. – PÁLFAI, I. (2005): Mapping of excess water hazard in Csongrád county of Hungary. In 19th ICID Congress and 56th IEC Meeting, Use of Water and Land for Food and Environmental Sustainability. 10–18th September 2005, Beijing, China.
BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – TÚRI N. – KEREZSI GY. – KAJÁRI B. (2019): AKK Belvízi veszélyeztetettség felülvizsgálata. Készült VIZITERV Environ Kft. megbízásából. 85 p. https://www.vizugy.hu/vizstrategia/documents/81E46637-D6E2-469B-A482-298613A06132/1.%20melleklet%20Belvizi%20veszelyterkepezes%20eredmenyei.pdf
BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – TÚRI N. – KEREZSI GY. – KAJÁRI B. (2021): AKK Belvízi veszélyeztetettség felülvizsgálata Stratégiai forgatókönyvek. Készült VIZITERV Environ Kft. megbízásából. 144 p.
BOZÁN, CS. – KÖRÖSPARTI, J. – ANDRÁSI, G. – TÚRI, N. – PÁSZTOR, L. (2017): Inland excess water hazard on the flat lands in Hungary. COLUMELLA: JOURNAL OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES 4(1, suppl): 45–48. DOI: https://doi.org/10.18380/SZIE.COLUM.2017.4.1.suppl
BOZÁN, CS. – TAKÁCS, K. – KÖRÖSPARTI, J. – LABORCZI, A. – TÚRI, N. – PÁSZTOR, L. (2018): Integrated spatial assessment of inland excess water hazard on the Great Hungarian Plain. LAND DEGRADATION & DEVELOPMENT 29., pp. 4373–4386. DOI: https://doi.org/10.1002/ldr.3187
BÜTTNER G. – MAUCHA G. – BÍRÓ M. – KOSZTRA B. – PATAKI R. – PETRIK O. (2004): National Land Cover Database at scale 1:50,000 in Hungary. EARSeL EProceedings, 3(3), 323–330.
HO TK (1995): Random Decision Forests. Proceedings of the 3rd International Conference on Document Analysis and Recognition, Montreal, QC, 14–16 August 1995. pp. 278–282. DOI: https://doi.org/10.1109/ICDAR.1995.598994
KÖRÖSPARTI J. – BOZÁN CS. – ANDRÁSI G. – TÚRI N. – TAKÁCS K. – LABORCZI A. – PÁSZTOR L. (2016): Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben. In: Szlávik, Lajos (szerk.) Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen, 2016. július 6–8., 15 p.
KRISTÓF T. (2002): A szcenárió módszer a jövőkutatásban. Jövőtanulmányok 19. BKÁE Jövőkutatási Központ, Budapest.
PÁLFAI, I. (2000): Az Alföld belvízi veszélyeztetettsége és aszályossága. In A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, Békéscsaba. Nagyalföld Alapítvány. pp. 85–96.
PÁLFAI I. (2004): Belvizek és Aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. VITUKI, Budapest. 492.
PÁLFAI I. (2006): Belvízgyakoriság és belvízkárok Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 86(5): 25–26.
PÁLFAI I. – BOZÁN CS. – HERCEG Á. – KOZÁK P. – KÖRÖSPARTI J. – KUTI L. – PÁSZTOR L. (2004): Komplex Belvíz‐veszélyeztetettségi Mutató (KBM) és Csongrád megye ez alapján szerkesztett belvíz‐veszélyeztetettségi térképe. In: BARTON G. – DORMÁNY G., (Eds.). II. Magyar Földrajzi Konferencia. 2–4th September 2004. Szeged, Hungary.
PÁSZTOR, L. – KÖRÖSPARTI, J. – BOZÁN, CS. – LABORCZI, A. – TAKÁCS, K. (2015): Spatial risk assessment of hydrological extremities: Inland excess water hazard, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary. JOURNAL OF MAPS 11(4): 636–644. https://doi.org/10.1080/17445647.2014.954647
RAKONCZAI J. – MUCSI L. – SZATMÁRI J. – KOVÁCS F. – CSATÓ SZ. (2001): A belvizes területek elhatárolásának módszertani lehetőségei. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. 14. ISBN-963-482-544-3.
SOMLYÓDY L. (szerk.) (2011): Köztestületi Stratégiai Programok: Magyarország vízgazdálkodása: Helyzetkép és stratégiai feladatok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 336.
SZATMÁRI G. – PIRKÓ B. – KOÓS S. – LABORCZI A. – BAKACSI ZS. – SZABÓ J. – PÁSZTOR L. (2019): Spatio-temporal assessment of topsoil organic carbon stock change in Hungary. SOIL & TILLAGE RESEARCH 195 Paper: 104410, 12 p. ISSN: 1879-3444. DOI: https://doi.org/10.1016/j.still.2019.104410
TANÁCS E. – BELÉNYESI M. – LEHOCZKI R. – PATAKI R. – PETRIK O. – STANDOVÁR T. – PÁSZTOR L. – LABORCZI A. – SZATMÁRI G. – MOLNÁR ZS. – BEDE-FAZEKAS Á. – KISNÉ FODOR L. – VARGA I. – ZSEMBERY Z. – MAUCHA G. (2020): Országos, nagyfelbontású ökoszisztéma-alaptérkép: módszertan, validáció és felhasználási lehetőségek. Természetvédelmi Közlemények 25, pp. 34–58. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.34
VÁMOSI S. (2002): A belvizek hatása az alföldi régiók fejlesztésére. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.