The Effect of Rationalization of Land Use on the Inland Excess Water (Water Logging) Hazard in Hungary's Plain Areas

Authors

  • János Tamás Körösparti Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Balázs Kajári Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • György Kerezsi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • Norbert Túri Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet
  • László Pásztor Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet
  • Csaba Bozán Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.3552

Keywords:

inland excess water, vulnerability, land-use, random forest, scenario

Abstract

Excess water (water logging) hazard is the random variable that indicates the probability of excess ater inundation in a given area. In this article, we present the effects of the change in land use and the rationalization of land use on the degree of excess water hazard. The effect of suspending the cultivation of areas with unfavorable water management and changing land use (e.g. afforestation, turning non-flowing areas into reservoirs, greening, etc.) is determined based on trend studies, using the CORINE and NÖSZTÉP databases. The land use class values ​​used for excess water hazard mapping have been modified to show the effect of the assumed change in land use. During the analysis, we took into account areas that lie deeper than their surroundings (~450 thousand ha) and are highly hazarded areas. In the lowland areas, the change seems to be small, but if we compare it to the low-lying areas, the rationalization of land use reduced the areas' vulnerability to inland excess water by 12.13% and increased it by 8.42%. According to our findings, the tendency to inland excess water created by the natural features of individual agricultural areas can be demonstrably reduced by land use that takes water management conditions into account. Based on all of this, it can be stated that during farming, the cultivation branches must be adapted to the soil and water management features.

Author Biographies

  • János Tamás Körösparti, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Körösparti János Tamás
    levelező szerző
    tudományos munkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    korosparti.janos@uni-mate.hu

  • Balázs Kajári, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Kajári Balázs
    tudományos segédmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    kajari.balazs@uni-mate.hu

  • György Kerezsi, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Kerezsi György
    tudományos segédmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    kerezsi.gyorgy@uni-mate.hu

  • Norbert Túri, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Túri Norbert
    tudományos segédmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    turi.norbert@uni-mate.hu

  • László Pásztor, Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet

    Dr. Pásztor László PhD, az MTA doktora
    tudományos tanácsadó
    Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat
    Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet, Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
    1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
    pasztor@rissac.hu

  • Csaba Bozán, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet

    Dr. Bozán Csaba PhD
    tudományos főmunkatárs
    Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
    Környezettudományi Intézet
    Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály
    5540 Szarvas, Anna-liget utca 35.
    bozan.csaba@uni-mate.hu

References

BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – PÁSZTOR L. – KOZÁK P. – PÁLFAI, I. (2005): Mapping of excess water hazard in Csongrád county of Hungary. In 19th ICID Congress and 56th IEC Meeting, Use of Water and Land for Food and Environmental Sustainability. 10–18th September 2005, Beijing, China.

BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – TÚRI N. – KEREZSI GY. – KAJÁRI B. (2019): AKK Belvízi veszélyeztetettség felülvizsgálata. Készült VIZITERV Environ Kft. megbízásából. 85 p. https://www.vizugy.hu/vizstrategia/documents/81E46637-D6E2-469B-A482-298613A06132/1.%20melleklet%20Belvizi%20veszelyterkepezes%20eredmenyei.pdf

BOZÁN CS. – KÖRÖSPARTI J. – TÚRI N. – KEREZSI GY. – KAJÁRI B. (2021): AKK Belvízi veszélyeztetettség felülvizsgálata Stratégiai forgatókönyvek. Készült VIZITERV Environ Kft. megbízásából. 144 p.

BOZÁN, CS. – KÖRÖSPARTI, J. – ANDRÁSI, G. – TÚRI, N. – PÁSZTOR, L. (2017): Inland excess water hazard on the flat lands in Hungary. COLUMELLA: JOURNAL OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES 4(1, suppl): 45–48. DOI: https://doi.org/10.18380/SZIE.COLUM.2017.4.1.suppl

BOZÁN, CS. – TAKÁCS, K. – KÖRÖSPARTI, J. – LABORCZI, A. – TÚRI, N. – PÁSZTOR, L. (2018): Integrated spatial assessment of inland excess water hazard on the Great Hungarian Plain. LAND DEGRADATION & DEVELOPMENT 29., pp. 4373–4386. DOI: https://doi.org/10.1002/ldr.3187

BÜTTNER G. – MAUCHA G. – BÍRÓ M. – KOSZTRA B. – PATAKI R. – PETRIK O. (2004): National Land Cover Database at scale 1:50,000 in Hungary. EARSeL EProceedings, 3(3), 323–330.

HO TK (1995): Random Decision Forests. Proceedings of the 3rd International Conference on Document Analysis and Recognition, Montreal, QC, 14–16 August 1995. pp. 278–282. DOI: https://doi.org/10.1109/ICDAR.1995.598994

KÖRÖSPARTI J. – BOZÁN CS. – ANDRÁSI G. – TÚRI N. – TAKÁCS K. – LABORCZI A. – PÁSZTOR L. (2016): Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben. In: Szlávik, Lajos (szerk.) Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen, 2016. július 6–8., 15 p.

KRISTÓF T. (2002): A szcenárió módszer a jövőkutatásban. Jövőtanulmányok 19. BKÁE Jövőkutatási Központ, Budapest.

PÁLFAI, I. (2000): Az Alföld belvízi veszélyeztetettsége és aszályossága. In A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, Békéscsaba. Nagyalföld Alapítvány. pp. 85–96.

PÁLFAI I. (2004): Belvizek és Aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. VITUKI, Budapest. 492.

PÁLFAI I. (2006): Belvízgyakoriság és belvízkárok Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 86(5): 25–26.

PÁLFAI I. – BOZÁN CS. – HERCEG Á. – KOZÁK P. – KÖRÖSPARTI J. – KUTI L. – PÁSZTOR L. (2004): Komplex Belvíz‐veszélyeztetettségi Mutató (KBM) és Csongrád megye ez alapján szerkesztett belvíz‐veszélyeztetettségi térképe. In: BARTON G. – DORMÁNY G., (Eds.). II. Magyar Földrajzi Konferencia. 2–4th September 2004. Szeged, Hungary.

PÁSZTOR, L. – KÖRÖSPARTI, J. – BOZÁN, CS. – LABORCZI, A. – TAKÁCS, K. (2015): Spatial risk assessment of hydrological extremities: Inland excess water hazard, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary. JOURNAL OF MAPS 11(4): 636–644. https://doi.org/10.1080/17445647.2014.954647

RAKONCZAI J. – MUCSI L. – SZATMÁRI J. – KOVÁCS F. – CSATÓ SZ. (2001): A belvizes területek elhatárolásának módszertani lehetőségei. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. 14. ISBN-963-482-544-3.

SOMLYÓDY L. (szerk.) (2011): Köztestületi Stratégiai Programok: Magyarország vízgazdálkodása: Helyzetkép és stratégiai feladatok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 336.

SZATMÁRI G. – PIRKÓ B. – KOÓS S. – LABORCZI A. – BAKACSI ZS. – SZABÓ J. – PÁSZTOR L. (2019): Spatio-temporal assessment of topsoil organic carbon stock change in Hungary. SOIL & TILLAGE RESEARCH 195 Paper: 104410, 12 p. ISSN: 1879-3444. DOI: https://doi.org/10.1016/j.still.2019.104410

TANÁCS E. – BELÉNYESI M. – LEHOCZKI R. – PATAKI R. – PETRIK O. – STANDOVÁR T. – PÁSZTOR L. – LABORCZI A. – SZATMÁRI G. – MOLNÁR ZS. – BEDE-FAZEKAS Á. – KISNÉ FODOR L. – VARGA I. – ZSEMBERY Z. – MAUCHA G. (2020): Országos, nagyfelbontású ökoszisztéma-alaptérkép: módszertan, validáció és felhasználási lehetőségek. Természetvédelmi Közlemények 25, pp. 34–58. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.34

VÁMOSI S. (2002): A belvizek hatása az alföldi régiók fejlesztésére. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen.

Published

2022-12-15

How to Cite

The Effect of Rationalization of Land Use on the Inland Excess Water (Water Logging) Hazard in Hungary’s Plain Areas. (2022). Journal of Central European Green Innovation, 10(Suppl 2), 21-37. https://doi.org/10.33038/jcegi.3552