Organizational Issues of Biomass Use Integrated Into the Short Supply Chain
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.2911Keywords:
short supply chain, competitiveness, supply chain models, sustainability, sense of utilityAbstract
It is indisputable that by the first decades of the 21st century, waves will begin to collide over the heads of our globalized world. We have to answer specific questions that fundamentally determine the survival of our society, the quality of life of future generations. The correct answer to these questions is complicated by the fact that the individual dilemmas cannot be separated into independent sub-areas, they are interconnected on thousands and thousands of threads. We cannot manage the content of operational programs that respond to environmental, economic and social challenges in isolation. In addition, however, sustainability is a common denominator that can create consonance among the factors that will determine our near future. In the light of the above, it is also not a question of whether the world and domestic agriculture will face new challenges in the coming decades. In addition to the implementation of healthy and economical food production inherited from the past, the task of the production of natural industrial raw materials and the production of energy sources will also be connected with the same specific weight. However, the implementation of all this is not possible without the realization of multifunctional agriculture, which creates an opportunity to develop and introduce innovations that will enable agriculture to fulfill its “obligation”.
In connection with all this, we explored the importance of biomass for economic and rural development, as well as the competitiveness of production. Based on the results, we proposed a system of plans and tools that can promote the efficient use of biomass for rural development.
References
AKI (2020): Tesztüzemi információs hálózat (FADN). Letöltés dátuma: 2020. január 10. forrás: www.aki.gov.hu
BARTUS G. (2006): A fenntartható fejlődés rejtélyes fogalmáról. Kommentár, 6, 55–63.
BOBVOS J. – SZALKAI M. – FAZEKAS B. – PÁLDY A (2014): A szálló por szennyezettség egészségkárosító hatásának becslése néhány hazai városban (Health impact assessment of suspended particulate matter in some Hungarian cities). Egészségtudomány, (58)3.
BÚZÁS A. (2017): Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és fenntarthatóság városi területeken. Doktori értekezés. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar.
BRUNDTLAND G. H. (1987): Our Common Future. Report of the World Commission on Environment and Development. Oxford: Oxford University Press.
CONSTANZA, R. - DALY, H.E. (1992): Natural Capital and Sustainable Development. Conservation Biology, 6, 37–46.
KAPRONCZAI I. (2010): A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében, az EU csatlakozás után. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet.
KEREKES S. (2008): A fenntartható fejlődés európai szemmel. In: GÖMBÖS E. (szerk): Globális kihívások, milleniumi fejlesztési célok és Magyarország. Budapest: Magyar ENSZ Társaság, pp. 51–60.
KSH (2020): Mezőgazdaság. Letöltés dátuma: 2020. január 12. forrás: www.ksh.hu
LÁNG I. (2003): Környezetvédelem – fenntartható fejlődés | Environmental Protection – Sustainable Development. In: Mindentudás Egyeteme. Budapest: Mindentudás Egyeteme, Kossuth Kiadó, pp. 147–158.
MOZSGAI K. (2011): A fenntartható regionális fejlesztések lehetőségei a nemzeti fejlesztési tervek és célkitűzések tükrében. Doktori értekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem.
NAK (2020): Mezőgazdasági termelés.: Letöltés dátuma: 2020. február 15. forrás: www.nak.hu
PATKÓ Zs., KONCZ G., BOZSIK N. (2017): A termőterület változásának vizsgálata Komárom- Esztergom megyében / Analysis of changes in arable land in Komárom-Esztergom county. Journal of Central European Green Innovation, 5(4),
ROMÁNY P. (2007): A zöld forradalom évei Magyarországon. Budapest: História Alapítvány.
SIMAI M. (2001): Zöldebb lesz-e a világ? A fenntartható fejlődés szerkezeti problémái a 21. század elején. Budapest: Akadémiai Kiadó.
VERES G.P. (2021): Magyarország energiastratégiája a klímasemlegesség tükrében. Multidiszciplináris tudományok, 11(1), 69–75.
WACKERNAGEL M. – REES E. R. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.