Különbségek ex-situ és in situ csírázásban és a csíranövények növekedésében a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) esetében

Szerzők

  • Lábadi Vivien Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Festetics György Doctoral School; Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institude for Wildlife Management and Nature Conservation https://orcid.org/0009-0003-0907-9122
  • Pacsai Bálint Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Festetics György Doctoral School; Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institude for Wildlife Management and Nature Conservation https://orcid.org/0009-0007-4610-6475
  • Bódis Judit Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institude for Wildlife Management and Nature Conservation https://orcid.org/0000-0002-3707-1684

DOI:

https://doi.org/10.70809/6551

Kulcsszavak:

veszélyeztetett növényfaj, szaporodás, populációbiológia, korállapot-kategória, Gladiolus palustris

Absztrakt

A mocsári kardvirág (Gladiolus palustris Gaud.) az Európai Unióban veszélyeztetett, a hazai flóra fokozottan védett faja. Az állományok fennmaradását több tényező is veszélyezteti, így a faj biológiájának minél mélyebb ismerete rendkívül fontos a faj védelme és fennmaradása szempontjából. A hazai állományokban gyűjtött adatok értelmezéséhez elengedhetetlen a korállapot-kategóriák közötti átmenetek vizsgálata és a faj állományaiban a magok csírázóképességének megállapítása. Ennek érdekében ex-situ és in-situ csírázásbiológiai vizsgálatokat állítottunk be, hogy az egyedek fejlődését a csírázástól kezdve nyomon követhessük, illetve felállítsunk egy alkalmas rendszert az egyedeknek korállapot-kategóriákba való besorolásához. 2023 őszén két termőhelyen, egy nyílt erdőben és egy kiszáradó lápréten végeztünk in situ vetést, valamint az ezekről a termőhelyekről származó magokat ládákban is (ex situ) elvetettük. A csírázási arány az ex-situ kísérletben jelentősen magasabb volt, mint az in-situ vetésben mindkét termőhelyről származó magok esetében, továbbá a csíranövények magasságában (levélhosszában) is szignifikáns különbségeket tapasztaltunk. In situ körülmények között a magoncok átlagos magassága szignifikánsan nagyobb volt az erdőben, mint a réten. Az in situ és ex situ kísérletekben a magoncok átlagos magassága között csak fejlődésük kezdeti szakaszában figyeltünk meg szignifikáns különbséget, mely a későbbiekben mérséklődött. 

Szerző életrajzok

  • Lábadi Vivien, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Festetics György Doctoral School; Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institude for Wildlife Management and Nature Conservation

    levelezőszerző
    labadi.vivien@uni-mate.hu

  • Pacsai Bálint, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Festetics György Doctoral School; Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institude for Wildlife Management and Nature Conservation

    pacsai.balint@uni-mate.hu

  • Bódis Judit, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institude for Wildlife Management and Nature Conservation

    bodis.judit.zsuzsanna@uni-mate.hu

Hivatkozások

Amişculesei, P., Apostol, M., Munteanu, N., Draghia, L. 2022. The effect of temperature and stratification times on seeds germination of some Gladiolus species. Scientific Papers. Series B. Horticulture. 66 (1) 609–623.

Bilz, M. 2011. Gladiolus palustris. The IUCN Red List of Threatened Species 2011: e.T162188A5555329. https://doi.org/10.2305/IUCN.UK.2011-1.RLTS.T162188A5555329.en

Borhidi, A. 1995. Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica. 39 (1/2): 97–181.

Brunzel, S. 2010. Ex-situ-Kultivierung und In-situ-Management als Beitrag zum Artenschutz am Beispiel von Frauenschuh (Cypripedium calceolus), Sumpf-Gladiole (Gladiolus palustris), Böhmischer Enzian (Gentianella bohemica) und Karpaten-Enzian (Gentianella lutescens). Naturschutz und Landschaftsplanung. 42 (5) 148–156. (in German)

Dutt, M., Katwate, S. M., Patil, M. T., Nimbalkar, C. A., Sonawan, P. C. 2000. Effect of Gibberellic acid (GA3) soaking on the germination of hybrid seeds of Gladiolus. Journal of Maharashtra Agricultural Universities. 25 (3) 313–314.

Fernández, J. A., Balenzategui, L., Bañón, S., Franco, J. A., González, A., López, J. 2005. Germination study in three species of genus Gladiolus. Acta Horticulturae. (683) 301–306. https://doi.org/10.17660/actahortic.2005.683.36

Gatsuk, L. E., Smirnova, O. V., Vorontzova, L. I., Zaugolnova, L. B., Zhukova, L. A. (1980). Age States of Plants of Various Growth Forms: A Review. The Journal of Ecology. 68 (2) 675–696. https://doi.org/10.2307/2259429

Harper, J. L. 1977. Population biology of plants. Academic Press, London, 892 p.

Rabotnov, T.A. 1969. On coenopopulations of perennial herbaceous plants in natural coenoses. Vegetatio Acta Geobotanica. 19 87–95. https://doi.org/10.1007/BF00259005

Ramzan, A., Hafiz, I. A., Ahmad, T., Abbasi, N. A. 2010. Effect of priming with potassium nitrate and dehusking on seed germination of gladiolus (Gladiolus alatus). Pakistan Journal of Botany. 42 (1) 247–258.

Silvertown, J., Franco, M., Pisanty, I., Mendoza, A. N. A. 1993. Comparative plant demography - relative importance of life-cycle components to the finite rate of increase in woody and herbaceous perennials. Journal of Ecology. 81 465–476. https://doi.org/10.2307/2261525

Vakhrameeva, M. G., Tatarenko, I. V., Varlygina, T. I., Totosyan, G. K., Zagulskii, M. N. 2008. Orchids of Russia and adjacent countries. ARG Gantner Verlag KG, 690 p.

Vidéki, R., Máté, A. 2006. Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris). Fajmegőrzési terv, KvVM Természetvédelmi Hivatal, pp. 2–20. (in Hungarian)

Letöltések

Megjelent

2024-09-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek