A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) gyomszabályozása a Szeged-Öthalom kísérleti területen

Szerzők

  • Kristó István Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály https://orcid.org/0000-0001-7741-2546
  • Vályi Nagy Marianna Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály
  • Szarvas Adrienn Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely
  • Vojnich Viktor József Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely, e-mail: vojnich.viktor@mgk.u-szeged.hu (levelezőszerző) https://orcid.org/0000-0002-7501-4920

Kulcsszavak:

Csicseriborsó (Cicer arietinum), gyomirtó szerek, gyomszabályozás

Absztrakt

A csicseriborsó (Cicer arietinum) egyike a legrégebben ismert és termesztésbe vont növényeinknek. Napjainkban a reformtáplálkozás elterjedésével azonban újra népszerűvé kezd válni, így kereslete várhatóan növekedni fog. Termesztése főként azokban az országokban jelentős, ahol a humán fehérje szükséglet fedezése alapjaiban véve növényi alapú: India, KisÁzsia és a Földközi tenger országai (Görögország, Törökország, Olaszország, Spanyolország, Észak-Afrika államai), USA és Mexikó. Rendkívüli szárazságtűrő növény, mostoha körülmények között, öntözés nélkül is eredményesen termeszthető, ami a klímaváltozással egyre nagyobb jelentőséggel bír. Napjainkban a csicseriborsó termesztésekor nagyon kevés herbicid használata engedélyezett. A kísérlet során 4 féle herbicidet (Stomp Super, Basagran 480 SL, Corum, Pulsar 40 SL) és egy hatásfokozót (Dash HC) használtunk. Célkitűzésünk a csicseriborsó termesztés körülményeinek megismerése, a felállított gyomirtási módok hatásának vizsgálata a kultúrnövényünkre és annak gyomflórájára - beleértve az esetleges toxikus hatásokat is.

Hivatkozások

Antal, J. 2000. Növénytermesztők zsebkönyve, Mezőgazda Kiadó, Budapest 177–179.

Dobszai Tóth, V. 2016. Hüvelyesek. 268–277. p. In: Kádár, A. (Szerk.) Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Debrecen: Alföldi Nyomda 423.

Gaur, P. M., Tripathi, S., Laxmipathi Gowda, C. L., Ranga Rao, G. V., Sharma, H. C., Pande, S. and Sharma, M. 2010. Chickpea Seed Production Manual, International Crops research Insitute for the Semi-Arid Tropics 28.

Kismányoky, T. 2005. Hüvelyesek. 185–191. p. In: Antal, J. (Szerk.): Növénytermesztéstan 2. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 595.

Khope, D., Kumar, S. and Pannu, R. K. 2011. Evaluation of Post-emergence Herbicides in Chickpea (Cicer arietinum), Indian J. Weed Sci. 43(1-2). 92–93.

Nagy, B. 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. 363–368. In: Izsáki, Z.- Lázár, L. (Szerk.): Budapest: Mezőgazda Kiadó. 665.

Nagy, M. 2017. Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatai, Agrofórum extra: a növényvédők és növénytermesztők lapja 70. 90–101.

Nádasyné Ihárosi, E. 2015. A borsó gyomnövényei és gyomirtása, Agrofórum: a növényvédők és növénytermesztők lapja 2. 26–28.

Plew, J. N., Hill, G. D. and Dastgheib, F. 1994. Weed control in chickpeas (Cicer arietinum), Proceedings agronomy society of New Zealand 24.

Radics, L. 2001. Alternatív növények termesztése I., Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 17–33.

Saxena, M. C. and Singh, K. B. 1987. The chickpea, Commonwealth Agricultural Bureaux International, Wallingford, Oxon, UK. 409.

Letöltések

Megjelent

2020-03-06

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek