A talajtani tényezők hatása az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) korai fejlődésére

Szerzők

Kulcsszavak:

parlagfű, talajtani tényezők, korai fejlődés

Absztrakt

2014-ben szabadföldi tenyészedényes kísérletekben négyféle talajtípus (karbonátos réti csernozjom, alföldi mészlepedékes csernozjom, nem podzolos agyagbemosódásos barna erdőtalaj, típusos kovárványos barna erdőtalaj) parlagfű csírázására és korai fejlődésére gyakorolt hatását tanulmányoztuk. Korrelációszámítással összefüggéseket kerestünk a különböző talajparaméterek és a parlagfű csírázása, valamint a fiatal növények zöld- és szárazanyagtartalma között. A csírázás mértéke a mészlepedékes csernozjom és a nem podzolos agyagbemosódásos barna erdőtalajon volt a legmagasabb (52% illetve 60%). Ehhez képest a csírázás szignifikánsan alacsonyabb volt a karbonátos réti csernozjom talajon és a legalacsonyabb volt a típusos kovárványos barna erdőtalajon. Legnagyobb biomasszaprodukciót az agyagbemosódásos barna erdőtalajon és a mészlepedékes csernozjom talajon fejlődött parlagfű növényeken mértünk, míg a réti csernozjom és a kovárványos barna erdőtalajon a fiatal növények zöld- és szárazanyagtömege szignifikánsan alacsonyabb volt. A talajtani tényezők közül csak a foszfor és a kálium befolyásolta szignifikánsan a parlagfű korai fejlődését.

Hivatkozások

Füleki, Gy. 2004. Tápanyaggazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Hunyadi, K., Béres, I. és Kazinczi, G. 2011. Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Kazinczi, G. és Novák, R. (szerk.) 2012. A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei. NÉBIH, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest

Kazinczi, G. and Novák, R. (eds) 2014. Integrated methods for suppression of common ragweed. National Food Chain Safety Office, Directorate of Plant Protection Soil Conservation and Agrienvironment, Budapest 2014. 226.

Kazinczi, G. 2019. A parlagfű biológiai sajátosságaira épülő integrált védekezési eljárások. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 20(1). 80–81.

Kazinczi, G. és Pál-Fám, F. 2018. Szántóföldi talajok parlagfűmag-készletének vizsgálata a dunántúli régióban. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 19(1). 21–36.

Kazinczi, G., Varga, Á., Kerepesi, I., Hoffmann, R., Nagy, M. és Benécsné Bárdi, G. 2017. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) populációk reakciója herbicidekkel szemben – ellenálló képesség vagy technológiai hiba? Magyar Gyomkutatás és Technológia, 18(2). 17–35.

Lehoczky, É. 2004. A növekvő adagú nitrogén ellátás hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) növekedésére. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 5(1). 32–41.

Lehoczky, É., Németh, T., Gólya, G. és Gyulai, B. 2012. Talajtani tényezők hatása a gyomnövényzet alakulására. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 13(1). 90.

Magyar, L. és Kazinczi, G. 2002. A gyommagvak nyugalmi állapota és csírázásökológiája. I. A magnyugalmi állapot (dormancia) okai, típusai és feloldásának lehetőségei. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3(2). 3–20.

Nádasyné Ihárosi, E., Béres, I. és Lehoczky, É. 2009. A talajtípus és a nitrogén műtrágyák hatásának vizsgálata a parlagfű fejlődésére. V. Növénytermesztési Tudományos Nap, Konferenciakötet, Akadémiai Kiadó, Budapest 157–160.

Novák és mtsai 2019. A Hatodik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés előzetes eredményei. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 20(1). 55–58.

Pinke, Gy., Karácsony, P., Czúcz, B. és Botta-Dukát, Z. 2010. Abiotikus és agrotechnikai tényezők hatása a parlagfű szántóföldi térfoglalására. Agrofórum 21(8). 45–47.

Pinke, Gy., Karácsony, P., Czúcz, B. and Botta-Dukát, Z. 2011. Environmental and land-use variables determining the abundance of Ambrosia artemisiifolia in arable fields in Hungary. Preslia, 83(2). 219–235.

Ujvárosi, M. 1973. Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2020-03-06

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek