Abiotic stress impact on the viability of seed samples of field crop varieties

Szerzők

  • Khalid Maryam Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet
  • Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet https://orcid.org/0009-0003-8665-7635
  • M. Kassai Katalin Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet
  • Jolánkai Márton Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet, e-mail: jolankai.marton@mkk.szie.hu (levelezőszerző)

Kulcsszavak:

abiotikus stressz, hőmérséklet, szikesség, életképesség, termesztett növényfajok

Absztrakt

A környezeti tényezők hatással vannak a termesztett növények élettani folyamataira, befolyásolva növekedésüket és fejlődésüket. Az abiotikus környezeti tényezők közül a 50

Khalid Maryam, Ákos Tarnawa, Katalin M. Kassai and Márton Jolánkai hőmérséklet és a sókoncentráció meghatározó lehet termesztett növényeink életképességére. A gödöllői Szent István Egyetemen kutatásokat végeztünk a hőmérséklet és a növekvő NaCl koncentráció különböző szántóföldi növényfajok megmintáinak csírázóképességére gyakorolt hatásának megállapítására. A kísérletet öt növényfaj (őszi búza Triticum aestivum L, kukorica Zea mays L, napraforgó Helianthus annuus L, köles Panicum miliaceum L és cirok Sorghum bicolor L) különböző országokból – Magyarországról és Pakisztánból származó fajtáival végeztük. A kapott eredmények igazolják azt az ismert élettani jelenséget, miszerint termesztett növényfajaink a legjobb csírázási értékeket optimális körülmények között 20 oC hőmérsékleten, sóterheléstől mentesen adták. Másrészről az alacsony hőmérséklet és a nagy sókoncentráció fajtól függetlenül gátolta a csírázást. A vizsgált növényfajok közül a legjobb NaCl toleranciát az őszi búza, illetve a köles mutatta. A kísérlet során a cirok bizonyult a legérzékenyebbnek. A földrajzi eredet alapján is mutatkoztak értékelhető különbségek. Mind a pakisztáni, mind a magyar búzaminták csírázóképessége kiemelkedő volt. Hasonló eredményeket kaptunk napraforgó esetében is. A pakisztáni köles és cirok magvak csírázási eredményei meghaladták a magyar mintákét. A magyar kukoricahibrid eredményei viszont jobbak voltak a pakisztáni mintáénál.

Hivatkozások

Bojović, B., Đelić, G., Topuzović, M. and Stanković, M. 2010. Effects of NaCl on seed germination in some species from families Brassiceae and Solanaceae. Kragujevac J. Sci. 32. 83–87.

FAOSTAT 2017. https://www.fao.org/faostat/

Hohls, T. 1995. Analysis of genotype environment interactions. South African J. Sci. 91. 121–124.

Jolánkai, M., Nyárai, H. F., Tarnawa, Á., Klupács, H. and Farkas, I. 2008. Plant and soil interrelations. Cereal Research Communications, 36. Suppl. 7–10.

Khalid, M. 2019. Evaluation of salt tolerance of field crop species on the viability in a provocation in vitro trial. Thesis work. SIU Gödöllő.

Pepó, P. 2010. Adaptive capacity of wheat (Triticum aestivum L.) and maize (Zea mays L.) crop models to ecological conditions. Növénytermelés. 59. Suppl. 325–328. (in Hungarian)

Rana Munns, R. A. 2006. Approaches to increasing the salt tolerance of wheat and other cereals. Journal of Experimental Botany 1025–1043. https://doi.org/10.1093/jxb/erj100

Sváb, J. 1981. Biometriai módszerek a kutatásban (Biometric methods in research - in Hungarian). Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

Szabolcs, I. 1974. Salt affected soils of Hungary. 1:500.000 scale soil map series. Hungarian Academy of Sciences, Soil Science and Agrochemistry Institute, Budapest.

Tobeh, A. and Somarin, J. S. 2012. Low temperature stress effect on wheat cultivars germination. African Journal of Microbiology Res. 6. 6. https://doi.org/10.5897/AJMR11.1498

Water and Power Development Authority (WAPDA), 1985. Position paper on water-logging and salinity. Planning and development Division, Govt. of Pakistan, 27.

Letöltések

Megjelent

2020-03-06

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek