A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. kórokozó gomba elleni fungicides védekezés tesztelése in vitro körülmények között

Szerzők

  • Csüllög Kitti Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet, e-mail: kitticsullog@gmail.com ( levelezőszerző) https://orcid.org/0000-0001-5231-1458
  • Tarcali Gábor Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet https://orcid.org/0000-0002-1871-5683

Kulcsszavak:

Macrophomina phaseolina, napraforgó, fungicid, in vitro, mikroszklerócium

Absztrakt

A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. 1970 óta van jelen igazoltan Magyarországon (Békési 1970). A kórokozónak több, mint 700 gazdanövénye ismert világszerte (Békési et. al., 2014). A kórokozó hazánkban elsősorban a napraforgón okoz károkat, azonban a melegebb égövben jóval nagyobb károkat képes okozni a növénytermesztésben. Megnyugtató védekezés a betegség ellen jelenleg nem áll rendelkezésre. A gomba kitartóképlete, a mikroszklerócium a talajba kerülve akár 10 évig is életképes maradhat. Ezért, valamint a nagyszámú gazdanövénye miatt is a vetésváltás nem elegendő megoldás. Ha a vetésváltásba köles vagy ujjasmuhar kerül a mikroszkleróciumok sűrűsége a talajban csökken (Ndiaye et. al, 2008). A kémiai védekezés nem mutat megfelelő eredményeket in vivo körülmények között, mert a gomba nem a növény felületén, hanem a belsejében található védett helyen. Jelen kutatás célja az, hogy a napraforgó kultúrákban engedélyezett fungicidek közül találjunk olyan szert, amely a gomba növekedésére és fejlődésére hatással bír in vitro, majd további kísérletek után in vivo körülmények között.

Hivatkozások

Békési, P. 1970. A Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby magyarországi megjelenése és kártétele napraforgón. Növényvédelem 7. 304–307.

Békési, P. 2007. A napraforgó növénykórtani állapota 2007-ben. Gyakorlati Agrofórum 18. 11. 17–19.

Békési P., Csöndes, I. és Kadlicskó, S. 2014. A napraforgó hamuszürke szárkorhadása. Agrofórum 2014. 25. 6. 34–37.

Blanco-Lopéz, M. A. and Jiménez-Diáz, R. M. 1983. Effect of irrigation on susceptibility of sunflower to the host by Macrophomina phaseoli. Plant Disease 67. 1214., 1217. https://doi.org/10.1094/PD-67-1214

Chan, Y. H. and Sackston, W. E. 1973. Nonspecificity of the necrosis inducing toxin of Sclerotium bataticola. Canadian Journal of Botany 51. 690–692. https://doi.org/10.1139/b73-085

Cook, G. E., Boosalis, M. G., Dunkle, L. D. and Odvody, G. N. 1973. Survival of Macrophomina phaseoli in corn and sorghum stalk residue. Plant Disease Reporter 57. 873–875.

Dhingra, O. D. and Sinclair, J. B. 1973. Variation among isolates of Macrophomina phaseoli (Rhizoctonia bataticola) from different regions. Phytopathologische Zeitschrift 76. 200–204. https://doi.org/10.1111/j.1439-0434.1973.tb02665.x

Edmunds, L. K. 1964. Combined relation of plant maturity, temperature and soil moisture to charcoal stalk rot development in grain sorghum. Phytopathology 54. 514–517.

Ghaffar, A. and Erwin, D. C. 1969. Effect of soil water stress on root rot of cotton by Macrophomina phaseoli. Phytopathology 59. 795–797.

Jiménez-Diáz, R. M., Blanco-Lopéz, M. A. and Sackston, W. E. 1983. Incidence and distribution of charcoal rot sunflower caused by Macrophomina phaseolina in Spain. Plant Disease 67. 1033–1036. https://doi.org/10.1094/PD-67-1033

Maholay, M. N. 1992. Macrophomina seed and pod rot of butter bean (Phaseolus lunatus L.). Indian Journal of Mycology and Plant Pathology 22. 3. 220–226.

Ndiaye, M., Termoshuizen, A. J. and Van Bruggen, A. H. C. 2008. Effect of rotation of cowpea (Vigna unguiculata) with fonio (Digitaria exilis) and millet (Pennisetum glaucum) on Macrophomina phaseolina densities and cowpea yield. African Journal of Agricultural Research 3. 1. 37–43.

Vincent, J. M. 1947. Distortion of fungal hyphae in the presence of certain inhibitor. Nature 159–850. https://doi.org/10.1038/159850b0

Watanabe, T. 1973. Survivability of Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby in naturallyinfested soils and longevity of the sclerotia formed in vitro. Annals of the Phytopathological Society of Japan 39. 333–337. https://doi.org/10.3186/jjphytopath.39.333

Letöltések

Megjelent

2020-03-06

Folyóirat szám

Évf. 24 Szám 1 (2020)

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2020 Csüllög Kitti, Tarcali Gábor

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0.  Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.