Profitability patterns in the Hungarian pálinka industry

The performance of the commercial distilleries

Szerzők

Kulcsszavak:

pálinka szektor, kereskedelmi főzdék, bérfőzdék, jövedelmezőség

Absztrakt

A cikk a magyar pálinka szektor jövedelmezőségét vizsgálja. Első körben beazonosításra kerültek a magyarországi jogi személyiséggel rendelkező pálinkafőzdék. Az M&A Research Catalyst üzleti adatbázis alapján összesen 461 főzde (bérfőzde és kereskedelmi főzde) adatai (értékesítés nettó árbevétele, üzemi eredmény, adózott eredmény, mérlegfőösszeg, saját tőke, foglalkoztatottak száma, alapítás éve, székhely, telephely) kerültek beszerzésre a 2009-2017 közötti üzleti időszakra vonatkozóan. A leíró statisztikákat követően kiszámításra kerültek panel regressziós modell alkalmazásával a különböző jövedelmezőségi szinteket (nettó árbevétel, EBIT, adózás utáni eredmény) befolyásoló és meghatározó tényezők – különös figyelmet fordítva a főzde típusára (kereskedelmi-, illetve bérfőzde). Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbségek vannak a különböző főzdetípusok között. A kereskedelmi szeszfőzdék gazdasági szempontból szignifikánsan nagyobbnak tekinthetők. A panel regressziós eredmények azonban nem minden esetben támasztják alá a jövedelmezőséget, figyelembe véve a szeszfőzde típusának (kereskedelmi-, vagy bérfőzde) fontosságát. Sokkal inkább a vállalat mérete és az életkora befolyásolja a jövedelmezőség szintjét. Minél nagyobb (a mérlegfőösszeget tekintve) és minél idősebb egy adott szeszfőzde, annál magasabb jövedelmezőség szint várható esetében.

Hivatkozások

Fodor, M., Hlédik, E., Totth, G. 2011. Fogyasztói vélemények és preferenciák a pálinka piacán. Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 8(1-2). 41–47.

Harcsa, I. M. 2016a. A magyarorszagi palinkafőzés jogszabályi változásai és hatásai. Legislative changes and impacts of the Hungarian palinka distillation) In: Ars Boni, 4(1). 25–42.

Harcsa, I. M. 2016b. Pálinkabérfőzdék fejlesztési lehetőségének vizsgálata. Gazdálkodás: Scientific Journal on Agricultural Economics, 60(4). 350–359. https://doi.org/10.22004/ag.econ.258069

Harcsa, I. M. 2017. A pálinka minősítése a XXI. században. Táplálkozásmarketing, 4(1-2). 39–52. https://doi.org/10.20494/TM/4/1-2/4

Harcsa, I. M., Kovács, S., Nábrádi, A. 2019. Pálinkabérfőzdék gazdasági elemzése szimulációs modellezési eljárással. Gazdálkodás: Scientific Journal on Agricultural Economics, 63(2). 116–128. https://doi.org/10.22004/ag.econ.288630

Kaposzta, J., Ritter, K., Kassai, Z. 2015. Examination of the territorial significance of Palinka as a Hungaricum. Ter Es Tarsadalom, 29(4), 139–153. https://doi.org/10.17649/TET.29.4.2707

Kassai, Z., Káposzta, J., Ritter, K., Dávid, L., Nagy, H., Farkas, T. 2016. The territorial significance of food hungaricums: the case of pálinka. Romanian Journal of Regional Science, 10(2), 64–84.

Kopcsay, L. 2008. A területileg differenciált italkultúra szerepe a magyar turizmusban.

Lakner, Z., Kasza, G., Ács, S. 2014. Pálinkafőzdék jövedelem-és kockázatelemzése. Gazdálkodás, 58(2), 143–159. https://doi.org/10.22004/ag.econ.201401

Letöltések

Megjelent

2020-11-06