’Candidatus Phytoplasma vitis’ fertőzése egy Dunától keletre fekvő hazai szőlőültetvényben

Szerzők

  • Szathmáry Erzsébet Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Pathology https://orcid.org/0009-0000-0441-038X
  • Merkely Balázs Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Pathology
  • Végh Anita Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Pathology https://orcid.org/0000-0002-5942-038X

Kulcsszavak:

Vitis, szőlő, fitoplazma, PCR, Flavescence dorée

Absztrakt

Hazánkban szőlőn mind ez ideig két fitoplazma faj, a ’Candidatus Phytoplasma vitis’ és a ’Ca. Phytoplasma solani’ jelenlétét azonosították. A ’Ca. Phytoplasma vitis’ egyike a szőlő gazdaságilag legjelentősebb kórokozóinak. Fertőzése következtében a termés mennyisége és minősége jelentősen csökken, a fertőzött tőkék pedig akár néhány éven belül ki is pusztulhatnak. A ’Ca. Phytoplasma vitis’ hazai megjelenéséről elsőként 2013-ban számoltak be Zala vármegyéből, azóta a Dunántúl számos borvidékéről jelezték előfordulását szőlőről és erdei iszalagról, a Dunától keletre azonban szőlőről csupán néhány esetben azonosították. 2023 nyarán, egy csongrádi szőlőültetvényben, a tőkék levélzetének sárgulására és gyors tőkepusztulásra lettek figyelmesek. Össznukleinsav-kivonást követően, univerzális fitoplazma primerpárokat (P1/P7 and fU5/rU3) felhasználva, nested-PCR technikával teszteltük a minták fitoplazma-fertőzöttségét. Minden vizsgált minta fitoplazma fertőzöttnek bizonyult. A Tru9I restrikciós endonukleázzal végzett in silico RFLP vizsgálat eredményeképpen kapott hasítási mintázat alapján, a’Ca. Phytoplasma vitis’ fajt azonosítottuk, mely kórokozó előfordulását Csongrád-Csanád vármegyéből, szőlőről eddig még nem jelezték.

Szerző életrajzok

  • Szathmáry Erzsébet, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Pathology

    levelezőszerző
    koosne.szathmary.erzsebet@uni-mate.hu

  • Merkely Balázs, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Pathology

    merkely.balazs@gmail.com

  • Végh Anita, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Plant Protection, Department of Plant Pathology

    karacs.vegh.anita@uni-mate.hu

Hivatkozások

Benedek, P. 2014. A szőlő veszedelmes, új betegségét okozó Flavescence dorée (FD) fitoplazma és vektorrovarának (Scaphoideus titanus Ball) elterjedési veszélye Magyarországon. Acta Agronomica Óváriensis. 56 75–96.

Dancsházy, Zs. 2019. Tapasztalataink a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésével kapcsolatban és a kórokozó jövőjének kérdései. Agrofórum Extra. 81 94–102.

Dancsházy, Zs. és Kriston, É. 2012. A szőlő legpusztítóbb sárgaság betegsége: a Flavescence doreé. Agrofórum Extra. 46 18–23.

Dancsházy, Zs. és Szőnyegi, S. 2014. A Flavescence doreé (FD) fitoplazma ʼCandidatus Phytoplama vitisʼ jelenlegi helyzete Magyarországon. Agrofórum Extra. 56 46–50.

Deng, S. and Hiruki, C. 1991. Amplification of 16S rRNA genes from culturable and non-culturable Mollicutes. Journal of Microbiological Methods. 14 53–61. https://doi.org/10.1016/0167-7012(91)90007-D

Dér, Zs., Koczor, S., Zsolnai, B., Ember, I., Kölber, M., Bertaccini, A. and Alma, A. 2007. Scaphoideus titanus identified in Hungary. Bulletin of Insectology. 60 199–200.

Ember, I., Ács, Z. és Kölber, M. 2012. A szőlőn súlyos károkat okozó fitoplazmás betegségek. Agrofórum Extra. 46 10–16.

Kölber, M. és Lázár, J. 2023. A szőlő növényvédelme III., Betegségek (4.). Növényvédelem. 84 404–421.

Kriston, É., Krizbai, L., Szabó, G., Bujdosó, B., Orosz, Sz., Dancsházy, Zs., Szőnyegi S. és Melika G. 2013. A szőlő aranyszínű sárgaság (Grapevine Flavescence dorée FD) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem. 49 433–438.

Kutas, J. 2022. Fitoplazmás betegségeket terjesztő kabócák Zala megye szőlőültetvényeiben. Növényvédelem. 83 59–65.

Lee, I.-M., Hammond, W., Davis, R. E. and Gundersen. D. E. 1993. Universal amplification and analysis of pathogen 16S rDNA for classification and identification of mycoplasmalike organisms. Phytopathology. 83 834–842.

Lee, I.-M., Davis, R. E. and Gundersen-Rindal, D. E. 2000. Phytoplasma: phytopathogenic mollicutes. Annual Review of Microbiology. 54 221–255. https://doi.org/10.1146/annurev.micro.54.1.221

Lorenz, K. -H., Schneider, B., Ahrens, U. and Seemüller, E. 1995. Detection of the Apple Proliferation and Pear Decline Phytoplasmas by PCR Amplification of Ribosomal and Nonribosomal DNA. Phytopathology. 85 771–776.

Mori, N., Bressan, A., Martini, M., Guadagnini, M., Girolami, V. and Bertaccini, A. 2002. Experimental transmission by Scaphoideus titanus Ball of two Flavescence dorée-type phytoplasmas. Vitis. 41 99–102. https://doi.org/10.5073/vitis.2002.41.99-102

OEPP/EPPO 2007. Grapevine flavescence dorée phytoplasma PM 7/79. Bulletin OEPP/EPPO Bulletin. 37 536–542.

Orosz, Sz. and Zsolnai, B. 2010. Survey of the Presence of Scaphoideus titanus Ball in Hungary. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica. 45 113–117. https://doi.org/10.1556/APhyt.45.2010.1.9

Quaglino, F., Zhao, Y., Casati, P., Bulgari, D., Bianco, P. A., Wei, W. and Davis, R. E. 2013. 'Candidatus Phytoplasma solani', a novel taxon associated with stolbur- and bois noir-related diseases of plants. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology. 63 2879–2894. https://doi.org/10.1099/ijs.0.044750-0

Schneider, B., Ahrens, U., Kirkpatrick, B. C. and Seemüller, E. 1993. Classification of plant-pathogenic mycoplasma-like organisms using restriction-site analysis of PCR-amplified 16S rDNA. Journal of General Microbiology. 139 519–527. https://doi.org/10.1099/00221287-139-3-519

Schneider, B., Cousin, M.T., Klinkong, S. and Seemüller, E. 1995. Taxonomic relatedness and phylogenetic positions of phytoplasmas associated with disease of faba bean, sunhemp, sesame, soybean and eggplant. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz. 102 225–232.

Seemüller, E., Schneider, B., Mäurer, R., Ahrens, U., Daire, X., Kison, H., Lorenz, K. H., Firrao, G., Avinent, L. and Sears, B. B. and Stackebrandt, E. 1994. Phylogenetic classification of phytopathogenic mollicutes by sequence analysis of 16S ribosomal DNA. International Journal of Systematic Bacteriology. 44 440–446. https://doi.org/10.1099/00207713-44-3-440

Szalárdi, T., Nagy, A. and Tarcali, G. 2014. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus Ball) előfordulásának vizsgálata Debrecenben és a Nyugat-romániai Micskén. Agrártudományi Közlemények. 62 77–81.

Tóth, J. and Pableczki, B. 2015. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elterjedése Tokaj-Hegyalján. Szőlő-Levél. 5/7 5–7.

Xu, Q., Wen, X. and Deng, X. 2004. A simple protocol for isolating genomic DNA from chestnut rose (Rosa roxburghii Tratt) for RFLP and PCR analyses. Plant Molecular Biology Reporter. 22 301–302. https://doi.org/10.1007/BF02773140

Letöltések

Megjelent

2024-02-29