Fürdőtavak
Kulcsszavak:
fürdőtó, vegyszermentes, tiszta víz, környezetvédelem, egészségmegóvásAbsztrakt
A modern tájkutatások a táj jelenlegi potenciáljait vizsgálják a jövőbeli tájhasznosítás megfelelősége szempontjából. Különösen fontos és hasznos lehet ez a kutatás olyan környezet-érzékeny területeken, ahol az emberi jelenlét /turizmus környezetre gyakorolt hatásai révén jelentős változásokat okoz. A vizsgálni kívánt régióhoz hasonló feltételekkel bíró Németországban például már több mint 100 klórmentes, biológiai úton tisztuló öko-strand működik. Ezen strandok esetében növények tisztítják a vizet a káros vegyi anyagok helyett. A kellő higiéniás feltételek biztosítása és fenntartása érdekében a legtöbb uszoda, kereskedelmi szálláshely, strand stb. vize tele van vegyi anyagokkal, elsősorban klórral, melyek irritálják a szemet és a bőrt, ezen kívül mérgezik és szennyezik a környező talajt és a növényeket. A kutatás során azt vizsgálnánk, hogy a régiós szállodák, kereskedelemi szálláshelyek nyitottak lennének-e a jelenleg működő wellness részlegükön olyan biológiai úton tisztuló úszómedencék (natural swimming pool, Naturbad) kialakítására, melyek esetében a medence köré ültetett vagy vízben lebegő növények, illetve azok homok-és kavicságya szűri meg a vizet és nincsen szükség semmilyen egyéb kémiai anyag alkalmazására. Ezen esetekben ugyan mesterségesen kialakított fürdőhelyekről lenne szó, mégis olyan érzést keltene az oda látogató vendégekben, mintha egy természetes tóban úszkálnának. A természetes, biológiai vízszűrő alkalmazásával olyan vízminőséget lehet biztosítani, mely megfelel az EU-szabályoknak, így kisgyermekes családok is igénybe vehetik ezen szolgáltatásokat. A víz keringését vízforgató rendszer segítségével, illetve szivattyúzással lehetne megoldani. Az első természetes fürdőtavat az 1980-as években építették Ausztriában, s Európa szerte ma már kb. 20.000 fürdőtavas nyilvános strand működik. Mindenki számára ismert a turizmus társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális jelentősége. Magyarország aktív nemzetközi turizmusa az elmúlt évek során dinamikusan fejlődött s ez egy újabb attrakciót jelentene a desztinációk vonzerőjét tükröző palettán.
Hivatkozások
Dr. Borszéki B. Gy. 1998. Ásványvizek, gyógyvizek pp. 42–43. pp. 53–57. MÉTE Kiadó.
Dávid L., Jancsik A., Rátz T. 2007. Turisztikai erőforrások pp. 5–76. Perfekt Zrt, Budapest.
Hahn H., Kagelmann H. J. Tourismuspsychologie und Tourismussoziologie Quitessenz Verlags-GmbH, S. pp. 155–160.
Hopkins W. G., Hüner N. P. A. 2009. Introduction to Plant Physiology. 242. p.
Horst W. Opaschowski. 2021. Das Gekaufte Paradies: Tourismus im 21. Jahrhundert
Keveiné Bárány I. 2015. Ökozónák a Földön. JATEPress, Szeged. https://acta.bibl.u-szeged.hu/45348/1/ft_008.pdf
Lengyel M. 2005. A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest, pp. 42–64.
Magda R., Marsalek S. 2010. Vidékgazdaságtan II. Szaktudás Kiadó Ház
Pechlaner H. 2005. Risiko und Gefahr im Tourismus: Erfolgreicher Umgang mit Krisen und Strukturbrüchen, Erich Schmidt Verlag, pp. 293–300.
Puckó L., Rátz T. 1998. A turizmus hatásai; Aula, Budapest. pp. 17–70.
Sajtos L., Mitev A. 2007. SPSS Kutatási és Adatelemzési kézikönyv, Research International pp. 137–145.
Vester H-G. 1999. Tourismustheorie:Tourismussoziologie, München: Quintessenz,1993. pp. 37–61.
Weiermair P., Pechlaner K. P. 2008. Unternehmertum im Tourismus, Führen mit Erneuerungen, Erich Schmidt Verlag ISBN 978 3 503 10662 2, pp. 75–94.
Wöhler K. 1993. Informationsverhalten
https://www.aquapond.hu/biomedencek-es-furdotavak/
https://termalonline.hu/gyogykezelesek/iszapkezeles-mikor-alkalmazhato
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyhavi1306m.pdf
https://mtu.gov.hu/cikkek/a-turizmus-eredmenyei-magyarorszagon
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oga018.html
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Dóra Horváth, Angéla Anda
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.