A Drosophila suzukii előrejelzése, egyedszámának meghatározása bogyós gyümölcsökben

Szerzők

  • Gombkötő Csilla MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertőd
  • Kollányi Ágnes MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertőd
  • Kollányi Gábor MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertőd https://orcid.org/0009-0005-5345-1846
  • Varga Jenő MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertőd

Kulcsszavak:

Drosophila suzukii, bogyós gyümölcsök, egyedszám, csapdázás, ökológiai védelem

Absztrakt

A Drosophila suzukii (Matsumura, 1931), azaz foltosszárnyú muslica potenciális veszélyt jelent mind bogyós gyümölcsökben, mind csonthéjasokban. Hazánkban különböző szőlőfajták mellett nagy károkat okoz málna- és szeder ültetvényeken. Fontos azonban megjegyezni, hogy a faj nagyon sok tápnövénnyel rendelkezik, amelyeken könnyen áttelelni képes. A Drosophila suzukii (Matsumura) a közönséges muslicától eltérően fűrészes tojócsővel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy ne csupán a túlérett, sérült gyümölcsöket fertőzze, hanem az éppen érőfélben lévő, egészséges termést. A védekezés megtervezésénél nagyon fontos, hogy az év folyamán folyamatosan pontosan nyomon követhessük az egyedszámokat, rajzási időpontokat. Erre a legalkalmasabbak a varsás csapdák. A MATE Fertődi Kutatóállomásán évek óta nyomon követjük a pettyesszárnyú muslica megjelenését, illetve éven belüli egyedszámát. Vizsgálataink során almaecetes, almacet + etanol, valamint almaecet + etanol + kávé csalogatóanyagokat használtunk csapdáinkban. A fogott egyedszámok vizsgálatánál elmondható, hogy a hőmérséklet, illetve páratartalom változása nagyban befolyásolta a fogáseredményeket. Jellemző, hogy a szederben, illetve málnában legnagyobb számban megjelenő Drosophila suzukii (Matsumura) legtöbb egyedével augusztus végén, szeptember elején találkoztunk ültetvényeinken, a tetőzés októberre tehető.

Információk a szerzőről

  • Gombkötő Csilla, MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertőd

    levelezőszerző
    Gombkoto.Csilla@uni-mate.hu

Hivatkozások

Asplen, M. K., Anfora, G., Biondi, A. et al. 2015. Invasion biology of spotted wing Drosophila (Drosophila suzukii): a global perspective and future priorities. Journal of Pest Science. 88, 469–494. https://doi.org/10.1007/s10340-015-0681-z

Briem, F., Dominic, A. R., Golla, B., Hoffmann, C., Englert, C., Herz, A., Vogt, H. (2018) Explorative Data Analysis of Drosophila suzukii Trap Catches from a Seven-Year Monitoring Program in Southwest Germany. Insects. 9, 125. https://doi.org/10.3390/insects9040125

Cini, A., Ioriatti, C., Anfora, G. 2012. A review of the invasion of Drosophila suzukii in Europe and a draft research agenda for integrated pest management. Bulletin of Insectology. 65, 149–160.

Enriquez, T., Colinet, H. 2017. Basal tolerance to heat and cold exposure of the spotted wing drosophila, Drosophila suzukii. Peer J. 23, 3112. https://doi.org/10.7717/peerj.3112 PMID: 28348931; PMCID: PMC5366067.

Kanzawa, T., 1939, Studies on Drosophila suzukii Matsumura. pp. 49

Kenis, M., Tonina, L., Eschen, R. et al. 2018. Non- crop plants used as hosts by Drosophila suzukii in Europe. Journal of Pest Science. 89, 735–748. https://doi.org/10.1007/s10340-016-0755-6

Kinjo, H., Kunimi, Y., Nakai, M. 2014. Effects of temperature on the reproduction and development of Drosophila suzukii (Diptera: Drosophilidae). Appl. Entomol. Zool. 49, 297–304. https://doi.org/10.1007/s13355-014-0249-z

Kirkpatrick, D., McGhee, P. S. 2016. Improving monitoring tools for spotted wing drosophila, Drosophila suzukii. Entomologia Experimentalis et Applicata. 164 (2). https://doi.org/10.1111/eea.12602

Lee, J. C., Shearer P. W., Barrantes L. D., Beers E. H., Burrack H. J., Dalton D. T., Dreves A. J., Gut L. J., Hamby K. A., Haviland D. R. 2013. Trap Designs for Monitoring Drosophila suzukii (Diptera: Drosophilidae). Environmental Entomology. 42, 1348–1355. https://doi.org/10.1603/EN13148

Tochen, S., Dalton, D. T., Wiman N., Hamm, C., Shearer, P. W., Walton, V. M. 2014. Temperature- related developement and population parameters for Drosophila suzukii (Diptera: Drosophilae) on cherry and blueberry. Environmental Entimology. 43 (2), 501–510. https://doi.org/10.1603/EN13200

Zerulla, F. N., Schmidt, S., Streitberger, M., Zebitz, C. P. W., Zelger, R. 2015. On the overwintering ability of Drosophila suzukii in South Tyrol. Journal of Berry Research. 5 (1), 41–48. https://doi.org/10.3233/JBR-150089

Letöltések

Megjelent

2024-06-28

Folyóirat szám

Évf. 28 Szám Suppl. 2 (2024): LXV. Georgikon Napok Tudományos Konferencia

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2024 Csilla Gombkötő, Ágnes Kollányi, Gábor Kollányi, Jenő Varga

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0.  Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.