Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmájának (ca. Phytoplasma prunorum) és vektorának, a szilvalevélbolhának (Cacopsylla pruni) vizsgálata magyarországi kajsziültetvényekben

Szerzők

  • Galovics Attila Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, Keszthely
  • Nagyné Galbács Zsuzsanna Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Genomikai Kutatócsoport, Gödöllő https://orcid.org/0000-0003-3412-2930
  • Várallyay Éva Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Genomikai Kutatócsoport, Gödöllő https://orcid.org/0000-0002-9085-942X
  • Keresztes Balázs Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, Keszthely

Kulcsszavak:

kajszibarack, csonthéjasok európai sárgasága, fitoplazma, Phytoplasma prunorum, szilva levélbolha, Cacopsylla pruni

Absztrakt

A kajszibarack termesztése a legnehezebb növénytermesztési és növényvédelmi feladatok egyike. A számos kockázatos termesztési tényező (például késői termőre fordulás, nagy kézi munkaerőigény, a gyümölcs rövid eltarthatósága) mellett jelentős növényvédelmi problémákkal (főleg bakteriális és gombás fertőzések) is meg kell küzdeni. Mára ezek sorát bővíti a Ca. Phytoplasma prunorum. A klorózissal, lombvesztéssel, később részleges, majd teljes pusztulással járó fitoplazmás betegség megismerése a közelmúltban teljesedett ki, de az ellene való biztos védekezés még a jövő feladata, amit már telepítés előtt kellene elkezdeni. Ehhez olyan szintű országos vizsgálatra és ellenőrzésre lenne szükség, ami biztosítaná a fitoplazmamentes szaporítóanyag létrehozását. A látványos károkat nem okozó vektora, a szilva levélbolha elleni védekezés pedig csak az egyik szegmense a szükséges védekezési megoldásoknak, amit számos tényező nehezít. A természetes táplálékforrásai, mint a vad Prunus fajok kozmopoliták, fitoplazmával látható tünetek produkálása nélkül képesek fertőződni. A levélbolha rövid időt tölt a vad és termesztett Prunus fajokon, de ez alatt is képes átadni a benne perzisztens módon inkubálódó fitoplazmát. A fitoplazma fertőzöttség felméréséhez a Nucleospin Plant II. kit, a nyers kivonat készítésére alkalmas Plant Material Lysis kit és a fitoplazmák növényi kivonatban való kimutatására használt LAMP vizsgálat mind gyökérből, mind levélből, mind pedig rovarból gyors és értékelhető eredményt adott. A szemrevételezéssel történő fertőzöttség megállapítása és a tényleges fertőzöttség között nem egyértelmű az összefüggés, mivel egyes pusztuló egyedekből, a fák súlyos tünetei ellenére sem volt kimutatható a fitoplazma. A védekezés kulcsa az ellenőrzött (fitoplazmamentes) szaporítóanyag, a korán betelepülő vektorok elleni, előrejelzésre alapozott védekezés, valamint a beteg fák és az alanysarjak eltávolítása. Ebben a tanulmányban kiemelten a levélbolhával kapcsolatos eredményeket ismertetjük.

Szerző életrajzok

  • Galovics Attila, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, Keszthely

    galox987@gmail.com

  • Nagyné Galbács Zsuzsanna, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Genomikai Kutatócsoport, Gödöllő

    Nagyne.Galbacs.Zsuzsanna@uni-mate.hu

  • Várallyay Éva, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Genomikai Kutatócsoport, Gödöllő

    Varallyay.Eva@uni-mate.hu

  • Keresztes Balázs, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, Keszthely

    levelezőszerző
    keresztes.balazs@uni-mate.hu

Hivatkozások

Bodnár, D., Koczor, S., Tarcali, G., Tóth, M., Ott, G. P. and Tholt, G. 2022. Cacopsylla pruni (Hemiptera, Psyllidae) in an apricot orchard is more attracted to white sticky traps dependent on host phenology. Biodiversity data Journal. 10 e93612. https://doi.org/10.3897/BDJ.10.e93612

Bozsik A. 2014. Gondolatok a csonthéjasok fitoplazmás pusztulásáról – rovarász szemmel. Agrártudományi közlemények (különszám). 62 30–34.

Carraro, L., Osler, R., Loi, N., Ermacora, P. and Refatti, E. 1998. Transmission of European stone fruit yellows phytoplasma by Cacopsylla pruni. Journal of Plant Pathology. 80 233–239.

Fialova, R., Navratil, M., Valova, P., Lauterer, P., Kocourek, F. and Poncarova-Vorackova, Z. 2004. Epidemiology of European Stone Fruit Yellows phytoplasma in the Czech Republic. Acta Horticulturae. 657 483–487. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2004.657.78

Jarausch, W., Eyquard, J. P., Lansac, M., Mohns M. and Dosba, F. 2000. Susceptibility and tolerance of new French Prunus domestica cultivars to European stone fruit yellows phytoplasmas. Journal of Phytopathology. 148 (7-8) 489–493. https://doi.org/10.1046/j.1439-0434.2000.00535.x

Lepres L. A., Mergenthaler E., Viczián O. és Tóth F. 2018. A szilva levélbolha (Cacopsylla pruni Scopoli, 1763) jelenlétének felmérése és „Candidatus Pytoplasma prunorum” kórokozóval való fertőzöttségének vizsgálata egy heves megyei kajszibarack ültetvényben. Növényvédelem. 54 (5) 197–203.

Ripka, G. 2008. Checklist of the Psylloidea of Hungary (Hemiptera: Sternorrhyncha). Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica. 43 (1) 121–142. https://doi.org/10.1556/APhyt.43.2008.1.14

Ripka G. 2010. Levélbolhák, Agroinform Kiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2024-06-28