Tüzipelletek elégetésekor keletkező károsanyag-kibocsátások összehasonlítása

Szerzők

  • Cseke Botond András MATE Műszaki Intézet
  • Pályi Béla MATE Műszaki Intézet https://orcid.org/0000-0002-2135-4065
  • Lönhárd Miklós MATE Műszaki Intézet
  • Szilágyi Attila MATE Műszaki Intézet
  • Enyingi András Jákófa Kft., Bakonyjákó

Kulcsszavak:

biomassza, tüzipellet, napraforgóhéj, füstgáz, emisszió

Absztrakt

A jelen gazdasági és politikai helyzetben egyre nagyobb szerepet kap hazánk más országoktól való energiahordozó-függőségének kérdése. A hazánkban megtermelt biomassza tüzelési célú hasznosítása jó lehetőséget ad az energetikai önállóság növelésére. A különböző biomassza alapanyagú égetési célú préselvények felhasználásának számos előnye van. Az erdő- és mezőgazdaságban ill. faiparban keletkező hulladékokból és melléktermékekből fűtőanyag állítható elő. A faiparban is felhasználható jó minőségű alapanyag helyett így a más célokra értéktelen eltüzelhető hulladékból is előállítható tüzelőanyag, amely akár háztartási méretű kazánokban is igen előnyösen használható. A MATE Műszaki Intézet Agrárműszaki Tanszékén beszerzésre került egy háztartási méretű pellettüzelő kazán és egy többfunkciós elektronikus füstgázelemző műszer. A kazán a meglévő fűtési rendszerre tud rádolgozni, de feladata alapvetően kutatási és oktatási célú. Pelletkazánunkban 5 különböző minőségű tüzipellet elégetése közben keletkező füstgázok és hamu mennyiségét, valamint a tüzelőanyagok fűtőértékét hasonlítottuk össze. Azt vizsgáltuk, hogy a kazánban történő elégetés közben melyik gyártmány terheli jobban ill. kevésbé a környezetet. A vizsgált tüzipelletek a következők voltak: két különböző minőségű napraforgóhéj-pellet, egy ukrán fenyőpellet, egy ukrán keményfa-pellet és egy hazai fenyőpellet. A mérések elvégzése után a kapott adatokból átlagot számoltunk, illetve rangsoroltuk a különböző értékeket. A legfontosabb piaci szempontok közé nedvesség- és hamutartalom valamint a fűtőérték tartozik. Ilyen téren a fapelletek bizonyultak jobbnak, az agripelletek tükrözték az alacsonyabb piaci árukat. A nitrogénoxid kibocsátás tekintetében szintén a napraforgóhéj pelletek mutatkoztak a legrosszabb minőségűnek, a legalacsonyabb kibocsátási értéke a keményfának volt. CO kibocsátás szempontjából nem mutatható ki egyértelmű különbség a fa és a mezőgazdasági alapú tüzelőanyag között. Összességében a kapott eredmények azt mutatják, hogy a fa alapú pelletek kevésbé terhelik a környezetet, mint a vizsgált agripelletek.

Szerző életrajzok

  • Cseke Botond András, MATE Műszaki Intézet

    cseke.botond.andras@uni-mate.hu

  • Enyingi András, Jákófa Kft., Bakonyjákó

    pellet@jakofa.hu

Hivatkozások

Centrometal 2010. EKO-CK-P Műszaki útmutató Biokopri Kft, Baja. p. 2–16.

Németh K. 2011. Dendromassza-hasznosításon alapuló decentralizált hőenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése. Doktori értekezés, Keszthely. p. 20–21, p. 27–32.

Nemzeti Energia és Klímaterv, Kiad. Innovációs és technológiai minisztérium Bp. 2020 p. 40, p. 193–201.

Internet1: https://www.centrometal.hr/public/downloads/kotlovi-za-pelete/cmpelet-set/serviser/Teh-upute-Pelet-set+CentroPlus-MONTER-14-35.pdf (2024.06.19.)

Internet2: https://www.centrometal.hu/centrometal-eko-ck-p-cm-pelet-set-14-90-kw-pellet-kazan-567 (2024.06.19.)

Internet3: https://www.ecom.de/en/product/ecom-j2knpro/ (2014.06.10.)

Letöltések

Megjelent

2024-06-28