A Fülöp-szigetek őslakosai által használt gyógynövények

Szerzők

  • Rebamofil Bayot II Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology https://orcid.org/0009-0000-6804-6687
  • Szilvácsku Zsolt Miklós 2Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Department of Landscape Planning and Regional Development https://orcid.org/0000-0002-6758-2039
  • Ammar Auda Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology
  • Mayte Alejandra Cuesta Tabares Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology

Kulcsszavak:

Fülöp-szigetek, őslakosok, aetas, mezőgazdaság, növénygyógyászat

Absztrakt

Az aeták ősi őslakosok a Fülöp-szigeteken. A Fülöp-szigetek egyik legkorábbi lakosának tartják őket, akik az elmélet szerint az ausztráliai őslakosokkal rokonok. Több tízezer éve a szigeten élve tanúi voltak a táj és az ökoszisztéma apály- és dagályának. E változások során az aeták büszkék arra, hogy saját életmódjukat különböztetik meg a Fülöp-szigeteken élő többi etnikai csoporttól. Mivel Pampang síkságain, hegyeiben, tavain és partjain éltek, a táj formálta az Aeta identitását. Az Aeták életmódjukat szorosan a környező természeti környezetből építik a túlélés és a kikapcsolódás érdekében. Úgy gondolják, hogy az aeták eredetileg vadászatból és gyűjtésből élnek. Az évek során fejlesztették a mezőgazdaságot, különféle célú növényeket termesztenek. Az egyik ilyen cél az orvostudomány. A Fülöp-szigeteken a növényi gyógyászat régóta általános és elfogadott módszer a betegségek kezelésére. Ez a kutatás a gyógynövények témájával foglalkozik, hogyan segíti az Aetákat életmódjuk fenntartásában, és remélhetőleg továbbadja ezt a tudást a következő generációknak.

Szerző életrajzok

  • Rebamofil Bayot II, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology

    rcbayotii@gmailcom

  • Szilvácsku Zsolt Miklós, 2Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Department of Landscape Planning and Regional Development

    szzs.uni@gmail.com

  • Ammar Auda, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology

    ammar.auda92@gmail.com

  • Mayte Alejandra Cuesta Tabares, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Doctoral School of Landscape Architecture and Landscape Ecology

    maytecuestatabares@gmail.com

Hivatkozások

Datiles, M., Heinrich, M. 2013. Living on a volcano: medicinal plant uses of the Nabuclod Aeta, Mount Pinatubo, Philippines [Abstract]. Planta Medica 79 (13), 1257. http://dx.doi.org/10.1055/s-0033-1352382 (PN 39. Print).

Dela Cruz, P., Ramos, A.G. 2006. Indigenous Health Knowledge Systems in the Philip pines: A Literature Survey. Paper presented at the XIIIth CONSAL Conference, Manila, Philippines

Larena, M., et al. 2021. Philippine Ayta possess the highest level of Denisovan ancestry in the World. Current Biology 31, 4219–4230 Published by Elsevier Inc. https://doi.org/10.1016/j.cub.2021.07.022

Madulid, D.A., Gaerlan, F.J M., Romero, E.M., Agoo, E.M.G. 1989. Ethnopharmacological study of the Ati tribe in Nagpana, Barotac Viejo, Iloilo. Acta Manilana 38, 25–40.

Molintas, J.M. 2004. The Philippine Indigenous peoples; struggle for land and life: challeng ing legal texts. Arizona Journal of International & Comparative Law 21 (1), 269–306.

Pablo, C.G.C., 2019 Botika sa Kalikasan: Medicinal Plants Used by Aetas of Sitio Parapal Hermosa Bataan, Philippines. Journal of Social Health 2 (1), pp 101–127.

Zayas, C.N. 2008. Trade and patronage of Ati material medica in the Visayas. In: Paz, C.J. (Ed.), Ginhawa, Kapalaran, Dalamhati (Essays on Well-being, Opportunity/ Destiny and Anguish). University of the Philippines Press, Quezon City, pp. 66–86.

Letöltések

Megjelent

2024-06-28