Cseresznyelégy elleni endoterápiás kezelés

Szerzők

  • Gyuris Rita Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Rovartani Tanszék, e-mail: gyurisrita17@gmail.com (levelező szerző)
  • Sörös Csilla Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Élelmiszerkémia és Analitika Tanszék, e-mail:marczika.andrasne.soros.csilla@uni-mate.hu
  • Gutermuth Ádám GreenUnit Kft, e-mail: gadam@greenunit.hu
  • Szabó Árpád Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Rovartani Tanszék, e-mail: szabo.arpad@uni-mate.hu

Kulcsszavak:

Rhagoletis cerasi, cseresznyelégy, törzsinjektálás, acetamiprid, flupiradifuron

Absztrakt

Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) akár 100%-os kártételt is okozhat a cseresznyefa termésében, ezáltal fogyasztásra és feldolgozásra alkalmatlanná téve a termést. Rovarölőszeres permetezéssel üzemi termesztésben sikeresen megvédhetők a fák, azonban a kijuttatott permetszerek java nem a célhelyre jut, így fölöslegesen szennyezik a környezetet. Munkánkban egy környezetbarát, új növényvédelmi megoldást dolgoztunk ki a szóban forgó kártevővel kapcsolatban. Törzsinjektálás formájában juttatjuk a növényvédőszert a fába, így a hatóanyag egy zárt rendszerben halad a fa vegetatív és generatív részeihez. Vizsgáltuk az injektálható formává alakított flupiradifuron és az acetamiprid hatóanyag tartalmú növényvédő szerek cseresznyelégy elleni hatását. Flupiradifuron esetében a legnagyobb hatóanyag mennyiséggel (3,96 g) kezelt fáknál 99%-os kártevő elleni védelmet figyeltünk meg, míg az acetamiprid esetében a két középső dózis (0,56 g és 1,12 g) volt a leghatékonyabb, 97%-os védelmet biztosítva. A kisebb dózisú kezeléseknél a rovarölő hatás is kisebb mértékű volt. A cseresznye termésben mért flupiradifuron hatóanyag-maradék koncentráció 51,42 ng/g és 400,37 ng/g között alakult, az acetamiprid hatóanyag-maradék koncentráció 6,6 ng/g és 176,96 ng/g között mozgott a kezelési dózis függvényében.

Hivatkozások

Daniel, C. and Wyss, E. 2009. Susceptibility of different life stages of the European cherry fruit fly, Rhagoletis cerasi, to entomopathogenic fungi. Journal of Applied Entomology 133. 473-483.

European Pesticides Database 2021. https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/start/screen/mrls

Fimiani, P. 1983. Multilarval infestations by Rhagoletis cerasi L. (Diptera: Trypetidae) in cherry fruits. In Fruit Flies of Economic Importance; Cavalloro, R., Ed.; Balkema: Rotterdam, The Netherlands 52-59.

Gutermuth, Á. J. 2017. The injectability of deciduous trees. Szent István University, Faculty of Horticultural Science

Ioannou, C. S., Papanastasiou, S. A., Zarpas, K. D., Miranda, M. A., Sciarretta, A., Nestel and Papadopoulos, N. T. 2019. Development and Field Testing of a Spatial Decision Support System to Control Populations of the European Cherry Fruit Fly, Rhagoletis cerasi, in Commercial Orchards. Agronomy 9. 568. https://doi.org/10.3390/agronomy9100568

VanWoerkom, A. H., S. G. Aćimović, G. W. Sundin, B. M. Cregg, D., Mota-Sanchez, C., Vandervoort and J. C., Wise 2014. Trunk injection: an alternative technique for pesticide delivery in apples. Crop Prot. 65. 173-185, https://doi.org/10.1016/j.cropro.2014.05.017

Letöltések

Megjelent

2023-04-15