Pollen-spóra interakció vizsgálata Botrytis cinerea kórokozón: egy új megközelítés előzetes eredményei

Szerzők

  • Kocsis Ivett Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék, e-mail: ivett.kocsis95@gmail.com (levelező szerző) https://orcid.org/0000-0002-1653-2154
  • Petróczy Marietta Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék, e-mail: Horvathne.Petroczy.Marietta.Erzsebet@uni-mate.hu https://orcid.org/0000-0002-6139-8281
  • Markó Gábor Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék, e-mail: Marko.Gabor@uni-mate.hu https://orcid.org/0000-0003-1351-4070

Kulcsszavak:

mikrobiális kommunikáció, quorum sensing, spektrofotometria

Absztrakt

A pollen-spóra interakciót meghatározó háttérmechanizmusokra eddig kevés figyelem irányult. Ezeket a hatásokat részben a mikrobiális kémiai kommunikáció jelensége magyarázhatja. Jelen munka részletesebb, feltáró kutatásunk legfontosabb kezdeti lépéseit kívánja bemutatni. Elővizsgálatunk legfőbb célkitűzése volt, hogy validáljuk az alkalmazott módszertant, illetve teszteljük a konídiumok csírázását befolyásoló legfontosabb tényezőket. A vizsgálat során modellszervezetként a Botrytis cinerea növénypatogén gombát választottuk. Kezdeti eredményeink arra utalnak, hogy az alkalmazott módszertan alkalmas a konídiumok kezdeti fejlődésének nyomon követésére. Jelentős különbséget figyeltünk meg a kivonatok típusával kapcsolatban, aminek számottevő idő- és koncentrációfüggő hatása van. Mindez arra utalhat, hogy a Botrytis cinerea kórokozó konídiumainak fejlődését olyan szabályozó molekulák befolyásolják, amelyek analóg hatásúak lehetnek a növényi pollenekben található stimulátor vegyületekkel.

Hivatkozások

Barriuso, J. 2015. Quorum sensing mechanisms in fungi. AIMS Microbiology 1(1). 37-47.

Hennebert, G. L. 1973. Botrytis and Botrytis-like genera. Persoonia 7. 183-204.

Hernandez-Albíter, R. C., Barrera-Necha, L. L. and Bautista-Baños, S. 2007. Antifungal Potential of Crude Plant Extracts on Conidial Germination of Two Isolates of Colletotrichum gloeosporioides (Penz.) Penz. And Sacc. Revista Mexicana de Fitopatología. 25(2).180-185.

Kocsis, I., Petróczy, M., Takács, Z. K. and Markó, G. 2022. Stimulation role of pollen grains in the initial development of Botrytis cinerea: The importance of host compatibility, cultivation status and pollen size. Journal of Phytopathology 170. 828- 837.

Lindsay, A. K., Deveau, A., Piispanen, A. E. and Hogan, D. A. 2012. Farnesol and cyclic AMP signaling effects on the hypha-to-yeast transition in Candida albicans. Eukaryotic Cell 11(10). 1219-1225.

Mehmood, A., Liu, G. and Wang, X. 2019. Fungal Quorum-Sensing Molecules and Inhibitors with Potential Antifungal Activity: A Review. Molecules 24(10). 1950.

Ogawa, J. M. and English, H. 1960. Blossom blight and green fruit rot of almond, apricot and plum caused by Botrytis cinerea. Plant Disease Reporter 44(4). 265-268.

Padder, S. A., Prasad, R and Shah, A. H. 2018. Quorum sensing: A less known mode of communication among fungi. Microbiological Research 210. 51-58.

Rosero-Hernández, E. D. and Echeverri, F. L. 2020. The Search for Quorum Sensing in Botrytis cinerea: Regulatory Activity of Its Extracts on Its Development. Plants 9(2). 168.

Sato, T., Watanabe, T., Mikami, T. and Matsumoto, T. 2004. Farnesol, a morphogenetic autoregulatory substance in the dimorphic fungus Candida albicans, inhibits hyphae growth through suppression of a mitogen-activated protein kinase cascade. Biological and Pharmaceutical Bulletin 27(5). 751-752.

Song, X., Bera, S., Yao, Y., Ferguson, D. and Li, C. 2014. Tree barks as a natural trap for airborne spores and pollen grains from China. Chinese Science Bulletin 59(19). 2331-2339.

Letöltések

Megjelent

2023-04-15