A Movento és a Topas 100 EC növényvédő szerek korai interakciós toxicitási vizsgálata fácánembriókon

Szerzők

  • Major László Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, e-mail: major.laszlo@phd.uni-mate.hu (levelező szerző) https://orcid.org/0000-0002-5928-8315
  • Budai Péter Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, e-mail: budai.peter@uni-mate.hu https://orcid.org/0000-0002-3618-1961
  • Lehel József Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszer-higiéniai Tanszék, e-mail: lehel.jozsef@univet.hu https://orcid.org/0000-0001-8021-0566
  • Szabó Rita Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Tanszék, e-mail: Szabo.Rita@uni-mate.hu

Kulcsszavak:

spirotetramat, penkonazol, interakció, ökotoxikológia, fácánembrió

Absztrakt

Vizsgálatunkban kettő, széles körben felhasználásra kerülő növényvédő szer egyedi és együttes méreghatását tanulmányoztuk fejlődő fácánembriókon, a fejlődés kezdeti szakaszában. A 100 g/l spirotetramat hatóanyag tartalmú Movento inszekticidet 0,75%-os, míg a 100 g/l triazol típusú, penkonazol hatóanyagot tartalmazó Topas 100 EC fungicidet 0,166%-os koncentrációban alkalmaztuk, ami gyakorlati permetlé töménységnek felelt meg. A vizsgálati anyagokat mikropipettával 0,1 ml végtérfogatban injektáltuk a fácántojások légkamrájába az inkubáció megkezdése előtt. A keltetés harmadik napján a fácánembriókból csírakorong metszeteket készítettünk, amelyek tanulmányozása fénymikroszkóp alatt történt. Az embriómortalitásnak és a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának biometriai elemzését Fisher-féle egzakt teszttel végeztük.

A kísérlet során nyert adatok részletes statisztikai elemzése alapján elmondható, hogy a fejlődési rendellenességet mutató fácánembriók előfordulási gyakorisága fokozódott a rovarölő szerrel és a gombaölő készítménnyel egyedileg és együttesen kezelt csoportokban a kontrollhoz képest, de az eltérések statisztikailag nem voltak igazolhatók. A kezelések hatására az elváltozások gyengén fejlett test és szikérhálózat formájában jelentkeztek.

A kontrollal összehasonlítva az embrióelhalások száma az egyedileg kezelt csoportokban kismértékben emelkedett. A kombinációs kezelés hatására az embriómortalitás szignifikáns mértékben (p<0,05) növekedett a kontroll csoport viszonyításában. A Movento 0,75%-os és a Topas 100 EC 0,166%-os koncentrációban alkalmazva, egyedileg és együttesen is embriótoxikusnak bizonyult a tojásban fejlődő fácánszervezetre nézve. A malformációk előfordulási gyakoriságából teratogén hatás nem volt igazolható. Az interakcióban a rovarölő szer toxicitása erőteljesebben érvényesült.

Hivatkozások

Almádi K. és Nádasy M. 1996. Növényvédőszer kémia. Kari jegyzet. Keszthely, 27-99.

Baráth Cs., Ittzés A. és Ugrosdy Gy. 1996. Biometria. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 37-217. Bogenfürst F. 2004. A keltetés kézikönyve. Gazda Kiadó. Budapest, 42-63.

Budai, P., Szabó, R., Lehel, J., Kormos, É., Takács, A., Tatai, A. and Somody G. 2012. Toxicity of chlorothalonil containing formulation and Cu-sulphate to chicken. Communications in agricultural and applied biological sciences. 77(7). 449-455.

Fejes S. 2005. Egyes nehézfémek és növényvédő szerek egyedi és együttes méreghatásának vizsgálata madárteratológiai tesztben. Doktori (PhD) értekezés. Veszprémi Egyetem, Keszthely, 83-84.

Hill, E.F. and Hoffman, D.J. 1984. Avian Models for Toxicity Testing. Journal Of The American College Of Toxicology. 3(6). 357-376.

Juhász, É., Szabó, R., Keserű, M., Budai, P. and Várnagy, L. 2006. Toxicity of a pendimethalin containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. Communications in agricultural and applied biological sciences. 71. 107-110.

Juhász, É., Szabó, R., Keserű, M., Fejes, S., Budai, P., Kertész, V. and Várnagy, L. 2005. Early embryogenesis study on a dimethoate containing formulation and Cd-sulphate in chicken embryos. Communications in agricultural and applied biological sciences. 70(4). 1075-1078.

Kertész V. 2001. Nehézfémek és PAH-vegyületek embrionális fejlődésre gyakorolt hatása madarakon. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 80.

Lehel J., Szabó R., Gajcsi D., Jakab Cs., Grúz A., Kormos É. és Budai P. 2014. A réz-szulfát és a klórpirifosz interakciós toxicitási vizsgálata csirkeembrión. Magy. Áo. Lapja. 136(8). 494-500.

Lutz, H. 1974. Pesticides et reproduction chez les homeothermes. Bull. Soc. Zool. France. 1. 49-50.

Maus, C. 2008. Ecotoxicological Profile of the Insecticide Spirotetramat. Bayer CropScience Journal. 61(2). 159-180.

Nagy E. 1994. Zárt téri vadtartás. In: Kőhalmy, T. (Szerk.): Vadászati enciklopédia. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 514.

Pan, H.P. and Fouts, J.R. 1978. Drug metabolism in birds. Drug Metab. Rev. 7. 1-253.

Szabó R. 2009. Környezetszennyező nehézfémek (réz, kadmium) és herbicidek (Dual Gold 960 EC, Stomp 330 EC) egyedi és együttes toxicitása házityúk-embriókon. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 77-85.

Szabó, R., Csonka, D., Major, L., Lehel J. and Budai, P. 2020. Toxicity test of individual and combined toxic effects of glyphosate herbicide and heavy metals on chicken embryos. XI. Int. Agric. Symp. AGROFOR International Journal. 5(3). 64-71.

Varga, T., Hlubik, L., Várnagy, L., Budai P. and Molnár, E. 1999. Embryonic toxicity of insecticide Sumithion 50 EC and herbicide Fusilade S on pheasant after individual or combined administration. Acta Vet. Hung., 47(1). 123-128.

Várnagy L. és Budai P. 2003. A mezőgazdasági vegyi anyagok higiéniája és toxikológiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém, 64-67.

Várnagy, L., Budai, P., Fejes, S., Susan, M., Fáncsi, T., Keserű M. and Szabó, R. 2003. Toxicity and degradation of metolachlor (Dual Gold 960 EC) in chicken embryos. Communications in agricultural and applied biological sciences. 68(4). 807-811.

Letöltések

Megjelent

2022-01-15