A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) pollenkoncentráció mérése 2019-2020 között a dél-alföldi régióban
Kulcsszavak:
Dél-alföldi régió, mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), pollenkoncentráció, allergia, épületkárokAbsztrakt
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az inváziós fajokkal kapcsolatos problémakör. Azokon a területeken, ahol a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) megjelenik és elszaporodik, az eredeti növényzet degradálódik és átalakul. A bálványfa városi környezetben is nagy jelentőséggel bír, ahol, mint gyomfa épületkárokat, statikai problémákat okoz, és a közműveket veszélyezteti. Emellett említést érdemel, hogy a bálványfa virágpora allergén, bár kisebb jelentőségű, mint a parlagfű pollen. A bálványfa pollenkoncentrációt a dél-alföldi régió (Bács-Kiskun megye, Csongrád-Csanád megye, Békés megye) három megyeszékhelyén (Kecskemét, Szeged, Békéscsaba) mértük a 7-napos Hirst-típusú (Burkard) pollencsapdával. A legnagyobb éves össz pollenszámot 2019-ben detektáltuk Bács-Kiskun megyében (66 db) és Csongrád-Csanád megyében (36 db), míg Békés megyében (16 db) 2020-ban. Békés megyében a 2019-es évi A. altissima pollenszám mérésekor csapdahibát észleltünk, emiatt az eredmények nem használhatók. Munkánk a mirigyes bálványfa dél-alföldi elterjedésének különbségeire hívja fel a figyelmet, amely alapján látható, hogy az egyes városok között több, mint kétszeres különbségek is lehetnek az éves össz pollenszám vonatkozásában.
Hivatkozások
Ascherson, P. and Graebner, P. 1914. Synopsis der Mitteleuropäischer Flora. Leipzig-Berlin, 1. 220-370.
Barkman, J.J. 1988. New system of plant growth forms and pheno-logical plant types; In: Werger, M.J.A., Aart, P.J.M., van der During, H.J. and Verhoeven, J.T.A. (eds.): Plant Form and Vegetation Structure. SPB Academic Publishing, The Hague. 9-44.
Bartha D. 1994. Magyarország faóriásai és famatuzsálemei. Erdészet-történeti közlemények. 15. 242.
Bartosságh, J. 1841. Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ailanthus glandulosa L.) - Ofen. 47.
Bartosságh J. 1843. Folytatólagos értesítés a bálványfa (Ailanthus glandulosa, Götterbaum) terjedése körül. Magyar Gazda. 3. 298-300.
Böcker, R. and Kowarik, I. 1982. Der Götterbaum (Ailanthus altissima) in Berlin (West). Berlin, Naturschutzbl. 26. 4-9.
Cariñanos, P., Casares-Porcel, M. and Quesada-Rubio, J.M. 2014. Estimating the allergenic potential in urban green zones: a case study in Granada. Landscape and Urban Planning. 123. 134–144.
Good, R. 1974. The Geography of the Flowering Plants. Longman, London.
Hegi, G. 1924. Illustrierte Flora von Mittel-Europa. VII. München.
Hu, S.Y. 1979. Ailanthus. Arnoldia. 39(2). 29-50.
Kajtor-Apatini D., Magyar D., Udvardy O., Bócsi E., Pál V. és Szigeti T. 2021. A magyarországi Aerobiológiai Hálózat tájékoztatója 2020. Nemzeti Népegészségügyi Központ (2021), Budapest.
Kovács M. és Priszter Sz. 1974. A flóra és vegetáció változása Magyarországon az utolsó száz évben. Botanikai Közlemények. 61. 185-196.
Kowarik, I. 1983. Zur Einbürgerung und zum pflanzengeographischen Verhalten des Götterbaumes [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in französischen Mittelmeergebiet (Bas-Languedoc). Phytocoenologia. 11. 389-405.
Kowarik, I. und Böcker, R. 1984. Zur Verbreitung, Vergesellschaftungund Einbürgerung des Götterbaumes [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in Mitteleuropa. Tuexenia. 4. 9-29.
Landenberger, R.E., Kota, N.L. and McGraw, J.B. 2007. Seed dispersal of the non-native invasive tree Ailanthus altissima into contrasting environments. Plant Ecology. 192(1). 55-70.
Magyar D., Páldy A., Szigeti T., Szilágyi A. és Orlóci L. 2020. A potenciális allergenitás felhasználási lehetősége a zöldterületek minősítésében és az allergén terhelés szabályozásában. Egészségtudomány. 64(4). 57-80.
McInnes, R.N., Hemming, D., Burgess, P., Lyndsay, D., Osborne, N.J., Skjøth, C. A. and Vardoulakis, S. 2017. Mapping allergenic pollen vegetation in UK to study environmental exposure and human health. Science of the Total Environment. 599. 483-499.
Mousavi, F., Majd, A., Shahali, Y., Ghahremaninejad, F., Shoormasti, R.S. and Pourpak, Z. 2017. Immunoproteomics of tree of heaven (Ailanthus atltissima) pollen allergens. Journal of proteomics. 154. 94-101.
Soó R. és Jávorka S. 1951. A magyar növényvilág kézikönyve. I–II. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Szabó K. 2019. Közterületi Sorfák Jegyzéke. Magyar Díszkertészek Szövetsége. Budapest. 1-41.
Thibaudon, M., Šikoparija, B., Oliver, G., Smith, M. and Skjøth, C.A. 2014. Ragweed pollen source inventory for France-The second largest centre of Ambrosia in Europe. Atmospheric Environment. 83. 62-71.
Udvardy L. 1997. Fás szárú adventív növények Budapesten és környékén. Kandidátusi értekezés. KÉE Növénytani tanszék és SBK Budapest, kézirat
Udvardy, L. 1998. Spreading and cenological circumstances of tree of heaven [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in Hungary. Acta Botanica Hungarica. 41. 299-314.
Udvardy L. 2004. Bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] swingle). In: Mihály B. - Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. - A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., Természet BÚVÁR Alapítvány Kiadó. Budapest, 143-160.
Udvardy O., Kajtor-Apatini D., Magyar D. és Szigeti T. 2020. A magyarországi Aerobiológiai Hálózat tájékoztatója 2019. Nemzeti Népegészségügyi Központ (2020), Budapest.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vojnich Viktor József, Udvardy Orsolya, Kajtor-Apatini Dóra, Szigeti Tamás, Magyar Donát
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
