A klímaváltozás káros hatása a szőlőre (Irodalmi kitekintés)
Kulcsszavak:
klímaváltozás, globális felmelegedés, szőlőtermesztés, abiotikus stresszAbsztrakt
Az éghajlat folyamatos változása hatással van az egész bioszférára. Az antropogén tevékenység felgyorsítja ezt a természetesen is zajló folyamatot. A mezőgazdaság és így a szőlőtermesztés fontos tényezője a klíma, hiszen a növények és állatok életterére alapvető hatással van. Az új körülmények új kihívás elé állítják a szőlőtermesztőket, a jelenlegi melegedő tendencia nagyobbrészt kedvezőtlen körülményeket teremt. Egyrészt közvetlen kártétellel (napkárosodás, aszály, fagyok, jégesők, stb.), másrészt pedig közvetett kártétellel (új kórokozók megjelenése: Aspergillus sp., Xylella fastidiosa) is plusz terhet ró a gazdákra. Gyakorivá váltak a szélsőséges időjárási események, különösen nagy problémát okoz a szőlőtermesztésnek a csapadék egyenlőtlen eloszlása és az aszály. A szélsőséges időjárás plusz nagy értékű beruházásokra kényszeríti a termelőket: öntözés, jégháló, fagyelleni védelem. Az alapvetően költséges ültetvénytelepítés mellett munkaerőhiány is jellemezi az ágazatot. A jelenlegi szőlő felvásárlási árak, a magas inputanyag árak és a termésbiztonsághoz lassan alapvetőnek számító öntözőrendszer költsége mellett az ültetvénytelepítés nem térül meg. A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében a kutatók folyamatos technológiai fejlesztések révén lehetőséget teremtenek az ezekhez való alkalmazkodáshoz. Néhány módszer hosszútávú élettani hatása még nem ismert. Ezekkel a technológiákkal befolyásolhatjuk a szőlő fejlődésének időtartamát, érési idejét, és a minőségi paramétereit.
Hivatkozások
Amanifar, N., Taghavi, M., Izadpanah, K., Babaei, G. 2014. Isolation and pathogenicity of Xylella fastidiosa from grapevine and almond in Iran. Phytopathologia Megiterranea, 53(2). 318–327. https://doi.org.10.14601/Phytopathol_Mediterr-12647
Farkas, J., Szeitzné, Sz. M., Varga, J., Beczner, J., Kovács, M., Varga, L. 2013. A Kárpátmedence éghajlatváltozásának kihatása élelmiszer-biztonságunkra. Magyar Tudomány, 174(2). 147–157.
Freire, L., Passamani, R. F., Thomas, A. B., Nassur, R. C. M. R., Silva, L. M., Paschoal, F. N., Pereira, G. E., Prado, G., Batista, L. R. 2017. Influence of physical and chemical characteristics of wine grapes ont he incidence of Penicillium and Aspergillus fungi in grapes and ochratoxin A in wines. International Journal of Food Microbiology. 241. 181–188. https://doi.org/10.1016/j.ijfoodmicro.2016.10.027
Gutiérrez-Gamboa, G., Zheng, W., Martinez de Toda, F. 2021. Current viticultural techniques to mitigate the effect of global warming on grape and wine quality: A comprehensive. Food Research International 139. 1–7. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2020.109946
Hajdu, E., Borbásné Saskői, É. 2009. Abiotikus stressz a szőlő életterében. Agroinform Kiadó, Budapest. 36–65.
Hluchy, M., Ackermann, P., Zacharda, M., Lastuvka, Z., Bagar, M., Jetmarova, E., Vanek, G., Szőke, L., Plisek, B. 2007. A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Bratislava, 238.
Hufenagel, L. Sipkay, Cs. 2010. A klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra és közösségekre. Corvinus Egyetem, Budapest. 13–14.
Jiang, C., Shi, Jungling., Chen, X., Liu, Y. 2015. Effect of sulfur dioxide and ethanol conncentration on fungal profile and ochratoxin a porduction by Aspergillus carbonarius during wine makin. Food Control, 47. 656–663. http://dx.doi.org/10.1016/j.foodcont.2014.08.011
Jones, V. G., White, A. M., Cooper, R. O., Storchmann, K. 2005. Climate change and global wine quality. Climate Change, 73 (3): 319–343.
Knolmajer, B., Kocsis, L., Knolmajerné Szigeti, Gy. 2018. Egy új helybenoltási módszer eredményes alkalmazása szőlőültetvények átoltására, ültetvénylétesítésre. Borászati Füzetek 28(3). 23–28. https://doi.org/10.1007/s10584-005-4704-2
Kutzbach, J. 1989. historical perspectives: climatic changes throughout the millennia. In: De Fries R.S. and Malone T F, eds Global Change and our Common Future. Washington D.C.: National Academy. 50–55.
Mika, J. 2002. A globális klímaváltozásról. Egy meteorológus kutató szemszögéből. Országos Meteorológiai Szolgálat Fizikai Szemle, 52(9). 258.
Neethling, E., Barbeau, G., Coulon-Leroy, C., Quénol, H. 2019. Spatial complexity and temporal dynamics in viticulture: a rewiew of climate-driven scales. Agricultural and Forest Meteorology, 277. 1–8. https://doi.org/10.1016/j.agrformet.2019.107618
Serra, R., Lourenço, A., Alípio, P., Venacio, A. (2006): Influence of the region of origin on the mycobiota of grapes with emphasis on Aspergillus and Penicillium species. Mycological research 110 (8). 971–978. https://doi.org/10.1016/j.mycres.2006.05.010
Terbe, I., Skezák, K., Kappel, N. 2011. Kertészeti és szántóföldi növények fejlődési rendellenességei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 179–184.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Knolmajer Bence
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
