Citizen science survey of the snake's head fritillary (Fritillaria meleagris) in the valley of the river Zala in Hungary

Előd Búzás; Judit Bódis; Bence Fülöp; Bálint Pacsai

Szerzők

Búzás Előd Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, e-mail: buzaselod@gmail.com (levelező szerző)
Bódis Judit Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: Bodis.Judit.Zsuzsanna@uni-mate.hu https://orcid.org/0000-0002-3707-1684
Fülöp Bence Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: 9112bence@gmail.com https://orcid.org/0000-0002-7863-6987
Pacsai Bálint Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, Georgikon Campus, e-mail: Pacsai.Balint@uni-mate.hu

Kulcsszavak:

kockásliliom, közösségi felmérés, Alsó-Zala-völgy Natura 2000 terület

Absztrakt

Bár a társadalmi alapú vagy közösségi részvételű (’citizen science’) definíciója sokféle lehet, minden olyan tudományos tevékenység ide sorolható, amiben önkéntes amatőrök vesznek részt. A botanikai monitoringok esetében különösen a könnyen felismerhető fajoknál érdemes ilyen módon monitorozni a fajokat. A védett mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) az ország északkeleti és délnyugati részén jellemző, legnagyobb egyedszámban Zala megyében található. A növény tavaszi virágzása kb. 2 hétig tart ez után már alig észrevehető. A fajnak kiemelt jelentősége van a Zala megyei réteken, ugyanis ez a régió legismertebb védett faja és a gazdálkodók is tisztában vannak természetvédelmi jelentőségével. Ugyanakkor a tavaszi gyepjavítást szolgáló agrotechnikai beavatkozások erősen károsíthatják az egyedeket. Ezért fontos, hogy minél pontosabb és aktuálisabb képünk legyen a faj elterjedéséről és tömegességi viszonyairól.

Célterületünk az Alsó-Zala-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) volt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatói, doktoranduszai és oktatói mellett a Táj és Ember Kulturális és Természetvédő Egyesület segítette a felmérést, melyet 2022. április 04 és 15 között végeztünk. Az összesen 23 fő a Zala folyó mentén, nagyságrendileg 1500 hektár gyepterületet vizsgálva, 1607 lokalitáson számolta meg, vagy becsülte a mocsári kockásliliom virágzó töveit. Ezzel sikerült az Alsó-Zala-völgy Natura 2000 terület kockásliliomai számára potenciális élőhelyek megközelítőleg 80%-át áttekinteni és az itt rögzített adatok alapján elkészíthetővé vált a faj aktuális elterjedési térképe, ami segíti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkáját e gyepek hosszútávú megőrzésében. A felmérésben résztvevő hallgatók számára lehetőség nyílt adatgyűjtési gyakorlatot szerezni, illetve a célfajon keresztül élményszerűen megérteni az extenzív gyepgazdálkodás jelentőségét és a természetmegőrzési munka komplexitását.

Hivatkozások

Anonim 2012. 100/2012 (IX.28.) VM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet módosításáról.” – Magyar Közlöny 128. 20903–21019 (in Hungarian).

Billaud, O., Vermeersch, R. L., Porcher, E. (2021). Citizen science involving farmers as a means to document temporal trends in farmland biodiversity and relate them to agricultural practices. Journal of Applied Ecology. 58(2). 261–273. https://doi.org/10.1111/1365-2664.13746

Bódis, J., Takács, A., Óvári, M., Virók, V., Kulcsár, L., Magos, G., Sulyok, J., Nótári, K., Molnár, A., Barna, Cs., Kuczkó, A., Biró, É., Gerencsér, B., Freytag, Cs., Tüdősné, Budai J., Molnár, V. A. 2020. Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris).– Kitaibelia. 25(1). 79–100. https://doi.org/10.17542/kit.25.79

Bonney, R., Cooper, C. B., Dickinson, J., Kelling, S., Phillips, T., Rosenberg, K. V., & Shirk, J. (2009). Citizen science: a developing tool for expanding science knowledge and sci-entific literacy. BioScience. 59(11). 977–984. http://doi.org/10.1525/bio.2009.59.11.9

Haklay, M., Dörler, D., Heigl., Manzoni, M., Hecker, S., Vohland, K. 2021. The Science of Citizen Science, Springer, Cham, pp. 13–34. https://doi.org/10.1007/978-3-030-58278-4_2

Kerson, R. 1989. Lab for the environment. MIT Technology Review. 92(1). 11–12.

Marcenò, C., Padullés Cubino, J., Chytrý, M., Genduso, E., Salemi, D., La Rosa, A., Gristina, A.S., Agrillo, E., Bonari, G., Galdo, G.G., Ilardi, V., Landucci, F., Guarino, R. 2021. Facebook groups as citizen science tools for plant species monitoring. Journal of Applied Ecology. 58(10). 2018–2028. https://doi.org/10.1111/1365-2664.13896

Tatrenko, I., Dodd, M., Rothero, D., & Gowing, D. 2013. Citizen science in meadow studies: population dynamics in Fritillaria meleagris on North Meadow (Wiltshire, UK), pp: 95-99. In: Tatarenko, I., Walker, K., Dyson, M. 2022. Biological Flora of Britain and Ireland: Fritillaria meleagris. Journal of Ecology, 00. 1–23, https://doi.org/10.1111/1365-2745.13886

Tweddle, J. C., Robinson, L. D., Pocock, M. J. O., & Roy, H. E. 2012. Guide to citizen science: developing, implementing and evaluating citizen science to study biodiversity and the environment in the UK. NERC/Centre for Ecology & Hydrology.

INTERNET 1: https://vadonleso.hu/

INTERNET 2: https://www.inaturalist.org/

INTERNET 3: https://observation.org/

INTERNET 4: https://www.ispotnature.org/