A köles (Panicum miliaceum L.) mint gyomnövény szerepe a gabonavírusok epidemiológiájában
Kulcsszavak:
köles, gabonavírusok, ELISA, járványtanAbsztrakt
A köles (Panicum miliaceum L.) az egyik legősibb kultúrnövények egyike. Jelentős szerepe van másodveteményként. Fekete (1963) a kölest - mint hazai gyomnövényt – már a 1948–1961. évi Bábolna környéki gyomfelvételezés alkalmával említi. 1987-1988-ra országosan elterjedt, azóta kártétele tovább erősödött. A közeljövőben újabb Panicum fajok megjelenésére és terjedésére lehet számítani (Panicum riparium, Panicum dichotomiflorum). A kísérlet során célul tűztük ki a szántóföldeken gyomnövényként megjelenő termesztett köles vírusfertőzöttségének vizsgálatát és a fontosabb gabonavírusok esetén epidemiológiai jelentőségük meghatározását. 2014 és 2015 szeptemberében 45 köles (Panicum miliaceum L.) levélmintát gyűjtöttünk. Lesencefalu határában fekvő gabonatermő területekről 35, a keszthelyi Fenyves allé közelében lévő területekről pedig 10 vírusfertőzés tüneteit mutató minta származott. A vírusfertőzés megállapítására DAS ELISA szerológiai módszert alkalmaztuk. A 45 mintából 19 esetében sikerült vírusfertőzést igazolni. Tíz mintában a búza csíkos mozaik vírust (Wheat streak mosaic virus, WSMV), hat - hat mintában a búza törpülés vírust (Wheat dwarf virus, WDV) és az árpa csíkos mozaik vírust (Barley stripe mosaic virus, BSMV), két mintában az árpa sárga törpeség vírust (Barley yellow dwarf virus, BYDV) és egy mintában a rozsnok csíkos mozaik vírust (Brome streak mosaic virus, BstMV) mutattuk ki. A rozsnok mozaik vírus (Brome mosaic virus, BMV) jelenlétét a rendelkezésre álló mintákból nem tudtuk igazolni. Négy komplex fertőzést állapítottunk meg, ebből három WDV és WSMV, valamint egy WDV, WSMV és BYMV volt. Eredményeink rámutatnak, hogy a termesztett köles gyomosító alfajai a közvetlen kompetitív hatásukon túlmenően jelentős szerepet játszhatnak egyes gabonavírusok terjesztésében. Mindezek figyelembevételével kiemelt jelentőségű a gyomok elleni védekezés, a gyomköles fajok terjedésének a megelőzése.
Hivatkozások
Benécsné Bárdi, G., Hartmann, F., Radvány, B. és Szentey, L. 2005. Veszélyes 48, veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és ellenük való védekezés. Mezőföldi Agrofórum Kft., Szekszárd. pp. 218–224.
Fekete, R. 1963. Változások a szántóföldi gyomnövényzetben. MTA Agrártudományi Osztály Közleménye, 22. 377–393.
Gaál, L. 1978. A magyar növénytermesztés múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 637.
Magyar, L. 2014. Köles (Panicum) fajok a hazai szántóföldi gyomflórában, napjainkban. Agrofórum (Extra), 55. 104–110.
Pásztor, Gy. és Nádasyné Ihárosi, E. 2016. A köles fajok (Panicum spp.) hazai elterjedése, biológiája és a védekezés lehetőségei. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 17. 3–14.
Seres, E. és Sárvári, M. 2014. Termesztési tényezők hatása a köles (Panicum miliaceum L.) termésére és minőségére. Növénytermesztés, 2. 69–81.
Simon, T. 2001. A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok- virágos növények. Nemzeti tankönyvkiadó Rt., Budapest. pp. 848.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Henézi Ágnes, Pásztor György, Takács András Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture