The impact of foliar fertilization on the nectar production and apicultural value of sunflower (Helianthus annuus l.)
Keywords:
sunflower, micro-, and macro-elements, foliar fertilization, nectar, bee-pastureAbstract
Beside black locust (Robinia pseudoacacia) the sunflower is the second most important bee pasture in Hungary. New species and hybrids are generally considered as the sources for different honey flow of the nectariferous plant. However, the quantity and quality of the nutrition supply of the growing area can more effectively influence the honey flow of sunflower than the genetic potential of the crop. From the agro-technical point of view the nectar production of sunflower cannot be increased through the enlargement of the growing area but by increasing the nectar production in our dissertation. We analysed the correlation between the nectar production and the nutrition supply of the crop in near Mocsa (47°40'37,9"N 18°10'52,0"E). We observed that the essential micro- (Zn and Cu), and macro-elements (Mg and Ca) applied as foliar fertilizers increased the quantity of nectar production. Foliar fertilizers of applied compounds (Zn(OH)2 + ZnCO3, Cu(NH3)4, MgCO3, CaCO3) were produced from industrial by-products of high purity. We used ICPAES analytical measuring method to measure the exact active substance. Compared to the control foliar fertilizer agents induced positive quantitative change in one floret in the dosage range of 0.086–0.341 mg/flower and in the average of three sample taking days (n = 864). We examined the data with non-parametric significance method. Compared to the control (p < 0.05) every sunflower hybrid showed higher nectar production due to tetramine-copper application.
References
Benton, J. J. 2014. Complete Guide for Growing Plants Hydroponically. CRC Press Tailor & Group, U.S.A. 35
Benedek, P., Manninger, S. 1972. A napraforgó megporzó rovarai és a háziméh tevékenysége napraforgón. Crop Production. 21 (2) 145–157.
Free, J. B. 1993. Insect Pollination of Crops. 2ed Academic Press, London UK. 149
Cammarano, P., Felsani, A., Gentile, M., Gualerzi, C., Romeo, C. and Wolf G. 1972. Formation of active hybrid 80-S particles from subunits of pea seedlings and mammalian liver ribosomes. Biochimica et Biophysica Acta. 281. 625–642. https://doi.org/10.1016/0005-2787(72)90160-8
Carpita, N. and McCann, M. 2000. The cell wall. In Biochemistry and Molecular Biology of Plants. In: Buchanan B. B., Gruissem W., Jones R. L. (Eds.). American Society of Plant Physiologists. Rockville MD: 52–108.
Carr, H. S., Winge, D. R. 2003. Assembly of cytochrome c oxidase within the mitochondrion. Accounts of Chemical Research. 36. 309–316. https://doi.org/10.1021/ar0200807
Csathó, P., Radimszky, L. 2007. A Nitrát direktíva első 15 éve: eredmények, kudarcok és sürgető feladatok az Európai Unióban a környezet agráreredetű NP-terhelésének csökkentésében. Crop Production. 56 (1–2). 83–110.
Environmental protection. Testing of soils. Sampling (MSZ 21470-50:1998)
FAO Statistics. 2013. Area harvested (ha). In: http://faostat.fao.org/site/567/DesktopDefault.aspx?PageID=567#ancor 2015.04.18.
Frank, J. 1989. A napraforgó elterjedése és termesztésének története. In: Frank J., Szabó, L. (Ed.). A napraforgó. Akadémiai Kiadó, Budapest. 413. 37–53.
Free, J. B. 1993. Insect Pollination of Crops. 2ed Academic Press, London. 149 Központi Statisztikai Hivatal. 2014. Értékesített műtrágya mennyisége hatóanyagban. In: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf002.html
Központi Statisztikai Hivatal. 2014b. Szerves trágyázott alapterületre vonatkozó adatok. In: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp 2015.04.20.
Lajkó, L. 2001. Méhészeknek őszintén a napraforgó nektártermeléséről IV. Méhészújság. 14 (11) 383–385.
Láng, I., Csete L. 1992. Az alkalmazkodó mezőgazdaság. Agricola Kiadói és Kereskedelmi Kft., Budapest. 1–210.
Nikovitz, A., Szalainé Mátray, E. 1982. A napraforgó nektár- és virágportermelése. Méhészet. 30 (10) 209–211.
Ruff, J. 1991. A méztermelés növelése vándorlással egyéb növényeknél. In: Halmágyi, L., Keresztesi, B. (Eds.) A Méhlegelő. Akadémiai Kiadó, Budapest. 289–299.
Sommer, A. L. 1931. Copper as an essential for plant growth. Plant Physiology. 6. 339–345. https://doi.org/10.1104/pp.6.2.339
Sommer, A. L., Lipman, C. B. 1926. Evidence on the indispensable nature of zink and born for higer green plants. Plant Physiology. 1 (3) 231–249. https://doi.org/10.1104/pp.1.3.231
Szakál, P., Schmidt, R., Barkóczi M. 1988. The agricultural utilization of Zncontaining indrustrial waste. In: Abbou R. (Eds.). Hazardus Waste: Detection, Control, Treatment. Elsevier Science Publishers B. V. Amsterdam: 1355–1359.
Várallyay, Gy., Szabóné Kele, G., Berény Üveges, J., Marth, P., Karkalik, A., Thury I. 2009. Magyarország talajainak állapota (a talajvédelmi információs és monitoring rendszer (TIM) adatai alapján). Földművelésügyi Minisztérium Agrár-környezetvédelmi Főosztály, Budapest. 68–71.
Wehr, J. B., Menzies, N. W. and Blamey, F. P. C. 2004. Inhibition of cell-wall autolysis and pectin degradation by cations. Plant Physiology and Biochemistry. 42. 485–492. https://doi.org/10.1016/j.plaphy.2004.05.006
Zajác, E., Zaják, Á., Szalai, M. E., Szalai T. 2006. Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultura Science. 50 (2) 7–11.
Zorn, W., Heß, H., Albert, E., Kolbe, H., Kerschberger, M. and Franke G. 2007. Düngung in Thüringen 2007 nach "Guter fachlicher Praxis". Schriftenreihe der Thüringer Landesanstalt für Landwirtschaft. Heft 7. Jena. 76–77.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2016 Fazekas Csaba, Péntek Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Cikkre a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
