Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) előfordulásának felmérése 2016-ban Csallóközben és Szigetközben

Szerzők

  • Domonkos Zsolt Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország
  • Farkas Anikó Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország
  • Szabó–Szigeti Veronika Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország
  • Pinke Gyula Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország https://orcid.org/0000-0002-9956-1363 (unauthenticated)
  • Reisinger Péter Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország
  • Enzsöl Erzsébet Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország
  • Tóth Peter Slovak University of Agriculture in Nitra, Faculty of Agrobiology and Food Resources, Department of Plant Protection, A. Hlinku 2, 94976 Nitra, Slovakia

Kulcsszavak:

invazív fajok, ürömlevelű parlagfű, térinformatikai elemzés

Absztrakt

Az invazív fajok negatívan befolyásolják a meglévő ökológiai rendszereket ahol a térfoglalásuk meghatározó lehet. Az invazív növényfajok megfigyelése kiemelten fontos feladat, hogy megismerjük a növény biológiáját, terjedését, kártételét és az ellene való védekezési stratégiák elengedhetetlen feltétele. Szlovákia és Magyarország legfontosabb invazív gyomnövénye az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.). Kutatásunk célja az ürömlevelű parlagfű előfordulásának mennyiségi vizsgálata volt a Csallóközi (Szlovákia) és Szigetközi régióban a 2016–ban gyűjtött adatok alapján. A parlagfű elterjedésének a szemléltetésére a területen térinformatikai elemzést alkalmaztunk és 2D térképet készítettünk az ArcGIS program segítségével. A terepi munkát 2016 nyarán a Csallóközben (Szlovákia) és a Szigetközben (Magyarország) végeztük el gabonatarlón, repcetarlón, borsótarlón, silókukoricatarlón, napraforgóban, szójában, cukorrépában, legelőn, lucernában és ugaroltatott  területeken. A vizsgálat feltárta, hogy a paragfű térbeli előfordulása nem homogén, és a területi fertőzöttség heterogenitás mértéke feltűnő.

Információk a szerzőről

  • Domonkos Zsolt, Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., Magyarország

    levelezőszerző
    zsolt.domonkos.08@gmail.com

Hivatkozások

Bassett, I. J. and Cromtopton, C. W. 1975. The biology of Canadian weeds. Ambrosia artemisiifolia L. and A. psilostachya Dc. Canadian Journal of Plant Science, 55. 463–476. https://doi.org/10.4141/cjps75-072

Béres, I. 2003. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, jelentősége és biológiája. Növényvédelem, 39(7), 293–302.

Béres, I. és Hunyadi, K. 1980. A parlagfű (Ambrosia elatior L.) biológiája. Növényvédelem, 16. 109–116.

Bohren, C., Mermillod, G. and Delabays, N. 2006. Common ragwed (Ambrosia artemisiifolia L.) in Switzerland: development of a nationwide concerted action. Journal of Plant Diseases and Protection Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz Special Issue/ Sonderheft, 20. 497–503.

Bordas-Le Floch, V., Le Mignon, M. and Bouley, J. 2015. Identification of Novel Short Ragweed Pollen Allergens Using Combined Transcriptomic and Immunoproteomic Approaches. PLOS ONE, 10(8), e0136258, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0136258

Csontos, P., Vitalos, M., Barina, Z. and Kiss, L. 2010. Early distribution and spread of Ambrosia artemisiifolia in Central and Eastern Europe. Botanica Helvetica, 120. 75–78. https://doi.org/10.1007/s00035-010-0072-2

Dickerson, C. T. 1968. Studies on the germination, growth, development and control of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.). Univ. Microfilms Inc. Ann. Arbor. Mich., 162.

Dickerson, C. T. and Sweet, R. D. 1971. Common ragweed ecotyp. Weed Science, 19. 64–66. https://doi.org/10.1017/S0043174500048281

Gebben, A. I. 1965. The ecology of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) in southeastern Michigan. Univ. Microfilms Inc., Ann. Arbor Mich. 234.

Hunyadi, K., Béres, I. és Kazinczi. G., 2011. Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Kazinczi, G. and Béres, I. 2008. The effect of emergence time on the phenophases, pollen and seed production of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) 1st Internat . Ragweed Conf., Budapest, Hungary, 18.

Kazinczi, G., Béres, I., Varga, P., Kovács, I. és Torma, M. 2007. A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) és a kultúrnövények közötti versengés szabadföldi additív kísérletekben. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 7(1), 41–47.

Kiss, L. and Béres, I. 2006. Anthropogenic factors behind the recent population expansion of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) in Eastern Europe: is there a correlation with political transitions? Journal of Biogeography, 33. 2156–2157. https://doi.org/10.1111/j.1365-2699.2006.01633.x

Lehoczky, É. 2004. A gyomnövények szerepe a talaj- növény rendszer tápanyagforgalmában. MTA doktori értekezés. Keszthely, 146.

Nádasy, E. and Kazinczi, G. 2011. Growth of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia) on different soils with various nitrogen supplies. 10th Slovenian Conference on Plant Protection, Podčetrtek, Slovenia, 351–354.

Reisinger, P. 1992. Talajtulajdonságok és a gyomnövények kapcsolata. Acta Ovariensis, 34(2), 17–23.

Smith, M., Cecchi, L., Skjøth, C. A., Karrer, G. and Šikoparija, B. 2013. Common ragweed: a threat to environmental health in Europe. Environment International, 61. 115–126. https://doi.org/10.1016/j.envint.2013.08.005

Taramarcaz, P., Lambelet, C., Clot, B., Keimer, C. and Hauser, C. 2005. Verbreitung von Ambrosia (Gotterspeise) und das damit verbundene Gesundheitsrisiko: Wird die Schweiz dieser Invasion standhalten? Schweizerische Arztezeitung, 86(35), 2062. https://doi.org/10.4414/saez.2005.11428

Tibor, Zs., Navrátil, L., Banič, V., Rajský, D., Áč, P., Kmeť, V. 2002. A Csallóköz Szívében, Dunaszerdahelyi járás. Dunaszerdahely NAP Kiadó, 351., ISBN 80-85509-33-4.

Zaťko, M. 2002. Primary landscape structure. In: T. Hrnčiarová (ed.), Landscape atlas of the Slovak Republic, 1st ed. Bratislava: Ministry of Environment of the Slovak Republic; Banská Bystrica: Slovak Environmental Agency, 2002, 344.

Wodehouse, R. P. 1971. Hayfever plants. Ed. 2. Hafner Publ. Co., New York., N. Y., 280.

https://www.eurovelo.com/en/eurovelos/eurovelo-6/countries/hungary

https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Žitný_ostrov_location_map.svg (Štefan Cifra: Mapa Mala-Nitra.jpg; módosítva Z. Domonkos, 2015)

Letöltések

Megjelent

2017-12-07

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Domonkos, Z., Farkas, A., Szabó–Szigeti, V., Pinke, G., Reisinger, P., Enzsöl, E., & Tóth, P. (2017). Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) előfordulásának felmérése 2016-ban Csallóközben és Szigetközben. GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 21(1), 89-99. https://journal.uni-mate.hu/index.php/gfa/article/view/7115

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei