Sárgarozsda rezisztenciagének azonosítása szegedi és külföldi búzafajtákban molekuláris markerek segítségével

Szerzők

  • Kapás Mariann Gabonakutató Nonprofit Kft., 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. , Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Csősz Lászlóné Gabonakutató Nonprofit Kft., 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9.
  • Tar Melinda NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály, 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. https://orcid.org/0000-0002-9630-7140 (unauthenticated)
  • Purnhauser László Gabonakutató Nonprofit Kft., 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9.

Kulcsszavak:

molekuláris markerek, Puccinia striiformis, Yr9, Yr17, Yr18

Absztrakt

A búza sárgarozsda (Puccinia striiformis f. sp. tritici) a búza egyik legfontosabb kórokozója. Bár Magyarországon átlagosan csupán 12 évenként számíthatunk nagyobb járványra, azonban e betegség az utóbbi három egymást követő évben is megjelent. A legerősebb járványt 2014-ben figyeltük meg, amikor a vizsgált fajták természetes fertőzöttsége a 90%-ot, a termésveszteség pedig a 70%-ot is elérte. A sárgarozsda rezisztenciagének (Yr) hatékony felhasználásához fontos megismerni az ellenállóság genetikai hátterét. Ebben a tanulmányban 34, főképp KözépEurópában termesztett őszi búzafajtát teszteltünk, hogy megállapítsuk három fontos Yr gén (Yr9, Yr17 és Yr18) gyakoriságát, illetve e gének hatását a sárgarozsda fertőzöttség mértékére. E fajtákból háromban azonosítottuk az Yr9, négynél az Yr17 és ötnél az Yr18 sárgarozsda rezisztenciagént. A tenyészkerti felvételezés alapján az Yr9 gén hatástalan volt, az Yr18 pedig gyenge védelmet nyújtott. A vizsgált fajták közül 11 volt ellenálló (0–10% fertőzöttség), és ezek közül 4 hordozta az Yr17-es gént; így a maradék hét fajtában a rezisztenciát minden bizonnyal más hatékony Yr gének okozták. A fajták több mint 50%-a fogékony volt, ezért további hatékony Yr gének beépítése szükséges az ellenállóképesség javításához. A molekuláris markerek segítségével könnyen azonosíthatóak a sárgarozsda rezisztenciagének, amely segítségével meggyorsítható a rezisztens búzafajták előállítása.

Információk a szerzőről

  • Kapás Mariann, Gabonakutató Nonprofit Kft., 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. , Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    mariannkapas@gmail.com

Hivatkozások

Bayles, R. 2014. Update on 2014 Yellow rust situation - Focus on races. Agrii Internal document. 08. 1–3.

Csősz, L.-né, Matuz, J., Kertész, Z. és Mesterházy, A. 2002. A 2001. évi sárgarozsda-járvány tapasztalatai. Gyakorlati Agrofórum. 13 (5) 14–16.

Francis, H. A., Leitch, A. R. and Koebner, R. M. D. 1995. Conversion of a RAPD-Generated PCR product, containing a novel dispersed repetitive element, into a fast and robust assay for the presence of rye chromatin in wheat. - Theoretical and Applied Genetics. 90. 636–642. https://doi.org/10.1007/BF00222127

Helguera, M., Khan, I. A., Kolmer, J., Lijavetzky, D., Zhong-Qi, L. and Dubcovsky J. 2003. PCR assays for the Lr37-Yr17-Sr38 cluster of rust resistance genes and their use to develop isogenic hard red spring wheat lines. - Crop Science. 43. 1839–1847. https://doi.org/10.2135/cropsci2003.1839

Hodson, D. 2015. CAUTION - Increasing Risk of Stripe (Yellow) Rust Outbreaks North Africa to South Asia.

Hovmøller, M. S., Walter, S., Bayles, R. A., Hubbard, A., Flath, K., Sommerfeldt, N., Leconte, M., Czembor, P., Rodriguez-Algaba, J., Thach, T., Hansen, J. G., Lassen, P., Justesen, A. F., Ali, S. and de Vallavieille-Pope, C. 2015. Replacement of the European Wheat Yellow Rust Population by New Races from the Centre of Diversity in the Near-Himalayan Region. - Plant Pathology. https://doi.org/10.1111/ppa.12433

Lagudah, E. S., Mcfadden, H., Singh, R. P., Huerta-Espino, J., Bariana, H. S. and Spielmeyer, W. 2006. Molecular genetic characterization of the Lr34/Yr18 slow rusting resistance gene region in wheat. - Theoretical and Applied Genetics. 114. 21–30. https://doi.org/10.1007/s00122-006-0406-z

McIntosh, R. A., Dubcovsky, J., Rogers, W. J., Morris, C., Appels, R. and Xia, X. C. 2013. Catalogue of Gene Symbols for Wheat: 2013–2014 Supplement. http://wheat.pw.usda.gov/GG3/pubs

Rogers, S. O. and Bendich, A. J. 1985. Extraction of DNA from milligram amounts of fresh, herbarium and mummified plant-tissues. - Plant Molecular Biology. 5. 69–76. https://doi.org/10.1007/BF00020088

Szunics, L., Pocsai, E., Szunics, Lu. and Vida, G. 2000. Viral Diseases on Cereals in Central Hungary. Acta Agr. Hung. 48 (3) 237–250. https://doi.org/10.1556/AAgr.48.2000.3.3

Letöltések

Megjelent

2016-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Kapás, M., Csősz, L., Tar, M., & Purnhauser, L. (2016). Sárgarozsda rezisztenciagének azonosítása szegedi és külföldi búzafajtákban molekuláris markerek segítségével . GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 20(1), 15-19. https://journal.uni-mate.hu/index.php/gfa/article/view/7001

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei