Egy növénykondicionáló készítmény hatásának vizsgálata kisparcellás szántóföldi kísérletekben
Keywords:
plant conditioner, questionnaire survey, soybean, barley, field experimentAbstract
It is a great challenge that the ever-growing population must produce food in an ever-decreasing production area. Perhaps the most natural way to do this is to improve soil fertility and increase yields with soil and plant conditioning products. Although they are becoming more and more popular among farmers, their impact and their operating mechanism are largely unknown. A questionnaire survey was carried out among farmers about their awareness, the extent of their use and the experience gained with them. Our results show that farmers mostly buy foliar fertilizers and microbiological products and have favorable experiences with their use, while biostimulants are less known and used. In a field experiment we investigated the effect of such a plant conditioning product (Bistep). In Keszthely single-factor, randomized, full-block smallplot experiments with spring barley and soybean plants consisted of four treatments and the control were carried out in the spring of 2018. Treatments were used as suggested by themanufacturer of the product on the recommended period (s) and dose (s) for the given crop. We examined the growth and yield of plants and seed quality parameters, as well. One-way analysis of variance (R Commander Version 2.5-1) was used for data analysis. There was no statistically significant difference observed among the treatments in any of the two test species investigated; however, when the preparation was applied twice to the crop during the growing season, a slight increment in the seed yield per plant was recorded in the soybean experiment.
References
Birkás, M. 2006. Földművelés és földhasználat, Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 40–75.
Biró, B. 2002. Talaj és rhizobiológiai eszközökkel a fenntartható növénytermesztés és környezetminőség szolgálatában. Acta Agronomica Hungarica, A növénytermesztés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában, 2002.november 19., pp. 77–84.
Biró, B. 2017. Biológiai Talajművelés. Termésnövelők, biotrágyák a természet rendje szerint 7. rész: A talajegészség fontossága. Agrárágazat 18(7). pp. 72–74.
Dubbo NSW 2010. Carbon Farming Conference Expo, 27-28. October
Erdős, Gy., Haller, G., Molnár, J., Ocskó, Z. 2018. Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok III. 2018. 1438 p.
Győri, D. 1984. A talaj termékenysége, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp:7-11.
Holopovics, Z. 2018. Baktériumok, gombák és egyéb parányok talajaink termékenységének szolgálatában, Agro Napló, 2018/10, 75. p.
Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szervezete 2018. A humuszképződés folyamata és jelentősége. Agrofórum, 29(7). 173.
Nyiri, L. (szerk.) 1993. Földműveléstan (3. kiadás). Mezőgazda Kiadó, Budapest. 438 p.
Stefanovits, P. 1992. A talaj szerves anyaga. A talaj szerves anyagainak csoportosítása, Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 67–70.
Szakály, B. 2014. Egy új fejlesztésű növénykondicionáló készítmény és egy hagyományos lombtrágya összehasonlítása. Szakdolgozat, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék. 51 p.
INTERNET1: https://agraragazat.hu/hir/miert-fogynak-a-termotalajok/ (2020.02.10.)
INTERNET2: https://docplayer.hu/8452544-Bistep-eloallitasi-technologiaja.html (2020.02.10.)
INTERNET3:https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn007a.html (2020.02.11.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Faragó Nikolett, Hoffmann Sándor, Lepossa Anita
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Cikkre a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).