Adatok az anya-bárány kapcsolat kialakulásához az ellést követően, hortobágyi rackáknál
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2016.1.032Schlagwörter:
anya-bárány kapcsolat, ellés, hortobágyi rackaAbstract
Gazdasági állataink, köztük a juhok viselkedésének tanulmányozása nagy jelentőséggel bír gazdálkodási és technológiafejlesztési szempontból. A hortobágyi racka juh (Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis) egy őshonos juhfajta. Magyarország juhállományának mindössze 2,5%-t alkotják az őshonos fajták, ennek közel felét pedig a racka juh adja, ami körülbelül 10000 egyedet jelent. Megfigyeléseinket a NAIK herceghalmi Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének telepén, a juhhodályban elhelyezett, rögzített kamerák segítségével végeztük. Célunk volt, hogy adatokat gyűjtsünk a bárányok születés utáni viselkedéséről és napi aktivitásuk ritmusáról. Öt bárány viselkedését és az ellés lefolyását vizsgáltuk az ellés pillanatától kezdve az első 48 órában. A vizsgálatok alkalmával az alábbi viselkedéselemek esetszámait és napi szintű teljes időtartamát, valamint ezek százalékos arányát vetettük össze: fekvés, állás, mozgás, táplálkozás és játék. Megfigyeltük, hogy a vizsgált időszak legnagyobb részét a fekvés/pihenés tette ki (57,31%). Táplálkozást tekintve folyamatos, rövid időtartamú szopások voltak jellemzők az egész nap folyamán, de ez a napi cselekvések mindössze 4,81%-át tette ki. A mozgás és az állás szinte folyamatosan váltakozva voltak jelen, időtartam szerint az állás minimum két-háromszorosa volt a mozgásnak. A játék az első napon egyáltalán nem jelent meg, a második napon is csak elhanyagolható százalékban (0,05%).
Literaturhinweise
Alexander, G., Shillito, E. (1977): Importance of visual cues from various body regions in maternal recognition of the young in Merino sheep (Ovis aries). Applied Animal Ethology, 3(2) 137–143. https://doi.org/10.1016/0304-3762(77)90022-0
Bodnár, Á. (2015): Mesterségesen nevelt awassi bárányok viselkedési és termelési jellemzőinek összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, Biológia Tudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 90 p.
Czakó, J. (1974): Gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 196 p.
Csányi, V. (1990): Etológia, I. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest; 357 p.
Dunka, B. (2002): Magyar juh (Ovis aries strepsiceros hungaricus) In: Génmegőrzés: Kutatási eredmények régi háziállatfajták értékeiről, Debrecen
Fésüs, L., Zsolnai, A., Horogh, G. P., Anton I. (2004): A juhok surlókórja. 2. A prion genotípusok gyakorisága hazai őshonos juhállományainkban. Magyar Állatorvosok Lapja, 11. 670–675.
Gere, T. (2004): A juhok viselkedése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 116 p.
Goodenough, J., McGuire, B., Wallace, R. A. (1993): Perspectives on Animal Behavior. John Wiley & Sons, New York, 816 p.
Hankó, B. (1937): A magyar juh eredete, múltja és jelene. Zool. Inst. d. St. Tisza Univ., Debrecen, 69 p.
http 1.: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége. http://mjksz.hu/sites/default/files/fajtakiadvanyok/oshonos__05 horobagyi_racka.pdf (2016. április)
Janan, J. (2009): Az állatokkal való bánásmód. SZIE jegyzet, Gödöllő 43 p.
Jávor, A., Kukovics, S., Dunka, B. (2006): Régi magyar juhfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 124 p.
Jensen, P. (szerk.) (2006): A háziállatok etológiája. Mezőgazda kiadó, Budapest, 172 p.
Matolcsi, J. (1975): A háziállatok eredete. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 257 p.
Mucsi, I. (szerk.) (1997): Juhtenyésztés és tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 412 p.
Nagy, L., Domanovszky, Á., Székely, P. (2004): A magyar racka juh hizlalási- és vágási vizsgálata. Acta Agraria Debreceniensis, 13. 1–6.
Nagy, L., Komlósi, I. (2005): A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt. Acta Agraria Debreceniensis, 16. 24–28. https://doi.org/10.34101/actaagrar/16/3284
Neubauer, V., Vogl, C., Seregi, J., Sáfár, L., Brem, G. (2015): Genetic diversity and population structure of Zackel sheep and other Hungarian sheep breeds. Archives Animal Breeding, 58(2) 343–350. https://doi.org/10.5194/aab-58-343-2015
Ottoni, E. B. (2000): EthoLog 2.2: a tool for the transcription and timing of behavior observation sessions. Behavior Research Methods, Instruments & Computers, 32. 3. 446–449. https://doi.org/10.3758/BF03200814
Schandl, J. (1955): Juhtenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 263 p.
Tóthné Maros, K. (2008): Etológia. SZIE jegyzet, Gödöllő, 104 p.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2016 Bodnár Ákos, Pajor Ferenc, Hegedűs Bettina Berill, Póti Péter, Egerszegi István
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
