A hévízi iszap kezelés hatása lovak egyes ízületeire és mozgására

Absztrakt

Lovak egyes sérüléseinek kezelésére, valamint az inak és ízületek erősítése érdekében eredményesen alkalmaznak számos fizikoterápiás eljárást, valamint különféle agyag és iszappakolásokat (legtend, holt tengeri iszap (Mineral Mud Pack)). A humán gyógyászatban évtizedek óta ismert a hévízi iszap jótékony hatása. A készítményt már korábban sikeresen alkalmaztuk ín és ízületi problémák kiegészítő kezelésében lovaknál is. A kedvező humán eredmények és a lovaknál elért jótékony hatás adta az ötletet kísérletünk elvégzéséhez. Jelenleg még kevés információ áll rendelkezésre a hévízi iszap lovak inaira és ízületeire, valamint mozgására gyakorolt hatásával kapcsolatban. Munkánkban erre a kérdésre kerestük a választ. A kísérlet egy több vizsgálatból álló sorozat első állomása. A végső cél egy olyan protokoll kidolgozása lehet, melynek segítségével a hévízi iszap a humán gyógyászathoz hasonlóan eredményesen alkalmazható lovaink gyógykezelésében, egészségük hosszú távú megőrzésében.

Kísérletünket tíz, különböző korú és nemű szabályos lépésű iskola és sportló bevonásával végeztük, melyek közül valamennyi legalább három éve, rendszeresen dolgozik nyereg alatti munkában. A kezelés megkezdése előtt sima, egyenletes, homokos talajon, 30 m-es szakaszon, szabad lépésben és ügetésben felvezetve számoltuk a lépések számát, majd meghatároztuk a lépéshosszt és a maximális átlépés mértékét, elgereblyézett talajon a felvezetéskor három, egymás utáni lépésnél azt mértük, hogy a hátulsó lábak mennyivel lépnek az elülső lábak nyoma elé, a három eredményből mindig a legnagyobbat vettük figyelembe. Ezen kívül ízületi szögmérővel mértük az állatok elülső, hátsó csüd és lábtő ízületének maximális hajlíthatóságát. A lovak a napi szokásos munkavégzésük mellett tíz iszapkezelést kaptak, két naponként az esti órákban. A nedves iszapot az elülső és hátsó lábtő, szár és csüdtájékra, a térd, könyök és váll területén, valamint a gerinc mentén egyenletesen szétkentük. Az iszapolt területeket másnap reggel lemostuk (korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a készítmény a ló bőrét és szőrét nem irritálja, és nem károsítja). Az utolsó kezelést követően, valamint 8 hét múlva ismét megmértük az említett paramétereket annak eldöntése érdekében, hogy van-e hatása az iszapkezeléseknek és a hatás tartós marad-e. Valamennyi vizsgálati értéket minden lónál külön értékeltünk, valamint az egyes vizsgálati időpontokban kapott eredményeket átlagoltuk és egy tényezős varianciaanalízissel értékeltük ki SPSS 7.0 program segítségével.
A kezelések valamennyi mért paraméter szempontjából kedvező hatásúak voltak. A legjelentősebb pozitív eredményt az első csüd, valamint az első és hátsó lábtő ízületeinek vizsgálatakor kaptuk. A lovak lépéshosszára, valamint az átlépés mértékére a kezelések kisebb, de jótékony hatással voltak. A vizsgálat után 8 héttel kapott eredmények alapján a kezelések jótékony hatása tartósnak tekinthető. A kapott eredmények igazolni látszanak tehát, hogy a hévízi iszap sikeresen alkalmazható lovaknál ínsérülések utókezelése mellett az inak rugalmasságának, az ízületek hajlékonyságának növelése, valamint lovaink hosszú távú egészségmegőrzésére céljából. Az egyes kúrák hosszának meghatározásához, valamint iszap kezelés egyéb jótékony hatásainak feltárásához további vizsgálatok szükségesek.