A hőtűrés javítására irányuló egyes szarvasmarha keresztezések és jelentőségük a világ szarvasmarhatartásában

Krisztina Libis-Márta; Balázs Bócsi; Szilvia Szalai; Ferenc Bence Varga; Ferenc Pajor; Levente Kovács; Ákos Bodnár

doi:10.17205/SZIE.AWETH.2022.1.035

Szerzők

Libis-Márta Krisztina Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
Bócsi Balázs Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
Szalai Szilvia Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
Varga Ferenc Bence Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
Pajor Ferenc Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
Kovács Levente Tóthi Róbert AKK Táplálkozástudományi és Termékfejlesztési Intézet Takarmányozástani Tanszék
Bodnár Ákos Tóthi Róbert AKK Táplálkozástudományi és Termékfejlesztési Intézet Takarmányozástani Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.1.035

Kulcsszavak:

zebu, hőstressz, tej, hús, keresztezés

Absztrakt

A szarvasmarha-tenyésztés a világon az egyik legjelentősebb állattenyésztési ágazat. Ahhoz, hogy a nagy arányban növekvő emberiség szükségleteit kielégítse, a mezőgazdaság ezen szegmensének is jelentősen kell fejlődnie. Az ágazatnak ezzel egyidőben a globális felmelegedés okozta nehézségekhez is alkalmazkodnia kell, legfőképpen a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszú távú megemelkedéséhez. A trópusi-szubtrópusi országokban az egyes szarvasmarha (Bos taurus) fajták alkalmazkodó képességének javítása érdekében zebu alfajjal (Bos indicus) történtek keresztezések, figyelembe véve a hasznosítási irányt és a helyi adottságokat. Ma már több sikeres keresztezési programról tudunk, mint például a tejtermelő girolando fajta, továbbá a brahman zebu fajtával történő keresztezések eredményei más húsmarha fajtákkal. Tanulmányunk célja azoknak a hőtűrés javítása érdekében kialakított fontosabb keresztezéseknek a bemutatása, amelyek már ma is nagy jelentőséggel bírnak a Föld melegégövi területein.

Információk a szerzőről

Libis-Márta Krisztina, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.

levelezőszerző
marta.krysztyna@gmail.com

Hivatkozások

Alexandratos, N., Bruinsma J. (2012): World agriculture towards 2030/2050: the 2012 revision. ESA Working paper No. 12-03. Rome, FAO.

Archana, P. R., Aleena, J., Pragana, P., Vidya, M. K., Niyas P. A., Bagath, M., Krishnan, G., Manimaran, A., Beena, V., Kurien, E. K., Sejian, V., Bhatta R. (2017): Role of heat shock proteins in livestock adaption to heat sress, J. Dairy, Vet. & Anim. Res., 5. 13–19.

Bak, J., Pazsiczki, I. (2004): Szarvasmarha istállók természetes szellőztetése. FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő, 2.

Béri B. (2011): Tartástechnológia, Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

Bodnár Á., Prágai A., Kovács A. (2012): A Zebu (Bos Indicus) és keresztezési lehetőségei: a Santa Gertrudis kialakulása és használata egyes helyi fajták javításában. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 8. 1. 118–126.

Bodó I., Dohy J., Hajas P., Keleméri G. (1985): Húsmarhatenyésztés, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest

Briggs, H. M., Briggs. D. M. (1980): Modern Breeds of Livestock. Fourth Edition. Macmillan Publishing Co.

FAO (2022): Food and Agriculture Organisation of the United Nation. www.fao.org (utolsó letöltés: 2022. 05. 02.)

Hahn, G. L. (1995): Environmental influences on feed intake and performance of feedlot cattle. In: Intake by Feedlot Cattle, Agric. Exp. Sta., Oklahoma State Univ., Stillwater, 207–224.

Holló I., Szabó F (2011): Szarvasmarha tenyésztés, Kaposvári Egyetem, Pannon Egyetem

Holló I., Szabó F. (szerk.) (2016): Szarvasmarha-tenyésztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest

Horn A., Dohy J. (1970): A világ szarvasmarha fajtái, Mezőgazdasági Kiadó, Debrecen

Nagy Sz. T., Pál L., Bercsényi M., Farkas V., Húsvéth F. (2015): Az éghajlatváltozás hatásai gazdasági állatainkra, Magyar Tudomány, 176. 553–558.

Horn A. Schandl J., Baintner K. (1971): Állattenyésztési enciklopédia. II. kötet Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Koger, M. (1980): Effective crossbreeding systems utilizing zebu cattle. Journal of Animal Science, 50. 1215–1220. https://doi.org/10.2527/jas1980.5061215x

Lamy, E., Jurkovich, V., Rodrigues, L., Geraldo, A. (2017): Detection of 70 kDa heat shock protein in the saliva of dairy cows, J. Dairy Res., 84. 280–282. https://doi.org/10.1017/S0022029917000280

Melissa-Rojas-Downing, M., Nejadhashemi, A.P., Harrigan, T., Woznicki, S. A. (2017): Climate change and livestock: Impacts, adaptation, and mitigation, Climate Risk Management 16, 145–163. https://doi.org/10.1016/j.crm.2017.02.001

Morrison, S. R. (1983): Ruminant heat stress: Effect on production and means of alleviation. J. Anim. Sci., 57. 1594–1600. https://doi.org/10.2527/jas1983.5761594x

Mukasa-Mugerwa E. (1989): A review of reproductive performance of female Bos Indicus (zebu) cattle. ILCA Monograph 6. ILCA, Addis Abeba, Ethiopia

Pekli J. (2004): Részletes trópusi állattenyésztés (egyetemi jegyzet) II.kötet

De Rensis, F., Scaramuzzi, R. J. (2003): Heat stress and seasonal effects on reproduction in the dairy cow-a review. Theriogenology, 60. 1139–1151. https://doi.org/10.1016/S0093-691X(03)00126-2

Seif S. M., Johnson H. D., Lippincott A. C. (1979): The effects of heat exposure (31°C) on Zebu and Scottish Highland cattle. International Journal of Biometeorology, 23. 1. 9–14. https://doi.org/10.1007/BF01553372

Soriani, N., Panella, G., Calamari, L. (2013): Rumination time during the summer season and its relationships with metabolic conditions and milk production, J. Dairy Sci, 96. 5082–5094. https://doi.org/10.3168/jds.2013-6620

Internetes hivatkozások:

https://xforest.hu/globalis-felmelegedes

https://population.un.org/wpp/Publications/Files/WPP2019_Highlights.pdf

https://szikszava.blog.hu/2020/04/01/uj_rekord_a_tejtermelesben_127_kg_ tej_egyetlen_nap_alatt

https://agrogir.com/en/animals/girolando-2/

https://nutrimaxcr.com/raza-girolando-ideal-para-clima-calidos/

https://en.wikipedia.org/wiki/American_Brahman

https://brahman.org/

https://www.dpi.nsw.gov.au/animals-and-livestock/beef-cattle/breeding/beef-cattle-breeds/brahman

https://beefrunner.com/2012/01/13/cattle-breeds-101-brahman/

https://www.cattle.com/articles/title/brahman+cattle.aspx

https://beef2live.com/story-brahman-cattle-breed-106-104641