A hagyományos műértelmezés határai: Rembrandt és Chardin recepciója a 17. és 18. századi Franciaországban

Szerzők

  • Iván-Szűr Zsófia A Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának abszolutóriumot szerzett hallgatója. e-mail: iszurzsofia@gmail.com

DOI:

https://doi.org/10.57021/artcadia.6074

Kulcsszavak:

Rembrandt, Chardin, impasto, francia művészetelmélet, recepció

Absztrakt

A tanulmány Rembrandt van Rijn kései korszakára jellemző forradalmi festészeti technikájának 17. és 18. századi franciaországi recepcióját vizsgálja. A korabeli művészetelméleti szemelvények a holland mester festészetét gyakran állítják párhuzamba a felvilágosodás korában népszerű francia festő, Jean-Siméon Chardin művészetével. A tanulmány a sűrű festékhasználaton alapuló, a 18. század művészetelmélet-íróit megosztó technika fogadtatásának bemutatása után arra tesz kísérletet, hogy az alábbi kérdést járja körül: létezik-e a festmények megtekintése során ideális távolság? A felvetés nyomán látni fogjuk, hogy a két festő művei hogyan vezetnek a hagyományos műértelmezési gyakorlat megkérdőjelezéséhez.

Hivatkozások

[Névtelen szerző] Lettre sur l’exposition des ouvrages de peinture & de sculpture au Sallon du Louvre 1769 (h.n., 1769), 22.

Alpers, Svetlana. Hű képet alkotni. Holland művészet a 17. században. Fordította Várady Szabolcs. Budapest: Corvina, 2000.

Arasse, Daniel. Le Détail. Pour une histoire rapprochée de la peinture. Paris: Flammarion, 1996.

Bartha-Kovács Katalin, “La valorisation de la nature morte dans les Salons de la Correspondance littéraire: La magie de Chardin et la critique d’art de Diderot.” In Entente culturelle. L’Europe des correspondances littéraires, szerk. Kölving, Ulla, 65–77. Ferney-Voltaire: Centre international d’étude du XVIIIe siècle, 2021.

Bartha-Kovács Katalin. “Nature morte ou vivante? Lapins et lièvres morts dans la peinture de Chardin.” In La Mort, szerk. Jan Drengubiak, 105–121. Prešov: Prešovská univerzita v Prešove, 2022.

Bartha-Kovács Katalin. A csend alakzatai a festészetben. Francia festészetelmélet a XVII-XVIII. században. Budapest: L’Harmattan, 2010.

Déan, Philippe. “Deux sortes de peinture.” In Recherches sur Diderot et sur l’Encyclopédie, no. 22 (Avril 1997): 35–69. https://doi.org/10.3406/rde.1997.1376

Descamps, Jean-Baptiste. La vie des peintres flamands, allemands et hollandais, t. 2. Paris: Chez CharlesAntoine Jombert, 1754.

Diderot, Denis. “Salon de 1763.” In Œuvres, t. IV. Esthétique – Théâtre, szerk. Laurent Versini, Paris: Robert Laffont, 1996.

Diderot, Denis. “Salon de 1765.” in Œuvres, t. IV. Esthétique – Théâtre, szerk. Laurent Versini, Paris: Robert Laffont, 1996.

Diderot, Denis. “Salon de 1767.” In Œuvres, t. IV. Esthétique – Théâtre, szerk. Laurent Versini, Paris: Robert Laffont, 1996.

Diderot, Denis: “Értekezés a festőművészetről.” [Essais sur la peinture, 1765]. In Diderot válogatott filozófiai művei II. ford. Alexander Bernát. 135–191. Budapest: Franklin Társulat, 1915.

Encyclopédie, ou Dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers par une société des gens de lettres (1751-1780). szerk. Denis Diderot és Jean le Rond D’Alembert, Vol. V. [DO-ESY], 1755.

Estève, Pierre. Lettre à un ami sur l’exposition des tableaux, faite dans le grand Sallon du Louvre le 25 Août 1753. h.n., 1753.

Félibien, André. A legkiválóbb régi és modern festők élete és életműve [Entretiens sur les vies et les ouvrages des plus célèbres peintres anciens et modernes, 1666-1668]. In Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Genaille, Robert. La peinture hollandaise. Paris: Éd. Pierre Tisné, 1956.

Grimm, Friedrich Melchior, Diderot, Denis, Raynal, Guillaume-Thomas et autres. Correspondance littéraire, philosophique et critique. t. I. Paris: Garnier frères, 1877.

Hobson, Marian. The Object of Art: The Theory of Illusion in Eighteenth-Century France. Cambridge: Cambridge University Press, 1982.

Houbraken, Arnold. A németalföldi festők életrajza [De groote Schouburgh der nederlantsche Kontschilders en Schilderessen, 1718] In Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Huquier, Jacques-Gabriel. Lettre sur l’exposition des tableaux au Louvre. h.n., 1753.

Lacombe, Jacques. Le Salon. h.n., 1753.

Lichtenstein, Jacqueline. La tache aveugle. Paris: Gallimard, 2003.

Lindenbach, Megan Jane. “The Reception of Rembrandt’s Art in France 1700-1780.” PhD diss., Queen’s University, Kingston – Ottawa, 2000.

Maës, Gaëtane. “Le vocabulaire utilisé dans la biographie de Rembrandt par Jean-Baptiste Descamps en 1754.” In Thomas-W. Gaehtgens, Daniel Rabreau, Martin Schieder, Christian Michel. L’art et les normes sociales au XVIIIe siècle. Paris: Éditions de la Maison des sciences de l’homme, 2001.

Németh István. “Előszó a magyar kiadáshoz.” In Svetlana Alpers. Hű képet alkotni. Holland művészet a 17. században. Fordította Várady Szabolcs. 7–10. Budapest: Corvina, 2000.

Neufville de Brunaubois-Montador, Jean-Florent-Joseph de. Lettre à Madame la marquise de S. P. R. h.n., 1738.

Pernety, Antoine-Joseph. Dictionnaire portatif de peinture, sculpture et gravure. Paris: Bauche, 1757.

Piles, Roger de. Feljegyzések a festők életéről [Abrégé de la Vie des Peintres, 1699] in Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Radnóti Sándor. Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények. Budapest: Atlantisz, 2010.

Sandrart, J. von, Az építészet, szobrászat és festészet német akadémiája [Teutsche Academie der edlen Bau-, Bild und Mahlerey Künste, 1675]. In Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Slive, Seymour. Rembrandt and his critics (1630-1730). New York: Hacker Art Books, 1989.

Vieillard, Bertrand. Chardin. Le tact du peintre, le toucher du philosophe. Rennes: Presses Universitaires de Rennes, 2010.

Wicky, Érika. “La peinture à vue de nez ou la juste distance de critique d’art de Diderot à Zola.” RACAR: Revue d’art canadienne / Canadian Art Review, no. 39 (1/2014): 76–89. https://doi.org/10.7202/1026204ar

Letöltések

Megjelent

2024-11-12

Folyóirat szám

Rovat

Tematikus

Hogyan kell idézni

A hagyományos műértelmezés határai: Rembrandt és Chardin recepciója a 17. és 18. századi Franciaországban. (2024). ARTCADIA : A Rippl-Rónai Művészeti Intézet Lapja, 3(1), 5-16. https://doi.org/10.57021/artcadia.6074