The limits of traditional art interpretation: the reception of Rembrandt and Chardin in 17th- and 18th-century France

Authors

  • Zsófia Iván-Szűr A Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának abszolutóriumot szerzett hallgatója. e-mail: iszurzsofia@gmail.com

DOI:

https://doi.org/10.57021/artcadia.6074

Keywords:

Rembrandt, Chardin, impasto, French art theory, reception, Rembrandt, Chardin, impasto, French art theory, reception

Abstract

The study aims to examine the reception of Rembrandt van Rijn’s revolutionary painting technique characteristic of his late period in France in the 17th and 18th centuries. Contemporary art theory excerpts often compare the painting of the Dutch master with the art of Jean-Siméon Chardin, a French painter, popular during the Age of Enlightenment. After presenting the reception of the technique based on the dense use of paint, which divided art theorists of the 18th century, the study attempts to address the following question: is there an ideal distance when viewing paintings? With our inquiry, we will see how the works of the two painters lead to questioning the traditional art interpretation practice.

References

[Névtelen szerző] Lettre sur l’exposition des ouvrages de peinture & de sculpture au Sallon du Louvre 1769 (h.n., 1769), 22.

Alpers, Svetlana. Hű képet alkotni. Holland művészet a 17. században. Fordította Várady Szabolcs. Budapest: Corvina, 2000.

Arasse, Daniel. Le Détail. Pour une histoire rapprochée de la peinture. Paris: Flammarion, 1996.

Bartha-Kovács Katalin, “La valorisation de la nature morte dans les Salons de la Correspondance littéraire: La magie de Chardin et la critique d’art de Diderot.” In Entente culturelle. L’Europe des correspondances littéraires, szerk. Kölving, Ulla, 65–77. Ferney-Voltaire: Centre international d’étude du XVIIIe siècle, 2021.

Bartha-Kovács Katalin. “Nature morte ou vivante? Lapins et lièvres morts dans la peinture de Chardin.” In La Mort, szerk. Jan Drengubiak, 105–121. Prešov: Prešovská univerzita v Prešove, 2022.

Bartha-Kovács Katalin. A csend alakzatai a festészetben. Francia festészetelmélet a XVII-XVIII. században. Budapest: L’Harmattan, 2010.

Déan, Philippe. “Deux sortes de peinture.” In Recherches sur Diderot et sur l’Encyclopédie, no. 22 (Avril 1997): 35–69. https://doi.org/10.3406/rde.1997.1376

Descamps, Jean-Baptiste. La vie des peintres flamands, allemands et hollandais, t. 2. Paris: Chez CharlesAntoine Jombert, 1754.

Diderot, Denis. “Salon de 1763.” In Œuvres, t. IV. Esthétique – Théâtre, szerk. Laurent Versini, Paris: Robert Laffont, 1996.

Diderot, Denis. “Salon de 1765.” in Œuvres, t. IV. Esthétique – Théâtre, szerk. Laurent Versini, Paris: Robert Laffont, 1996.

Diderot, Denis. “Salon de 1767.” In Œuvres, t. IV. Esthétique – Théâtre, szerk. Laurent Versini, Paris: Robert Laffont, 1996.

Diderot, Denis: “Értekezés a festőművészetről.” [Essais sur la peinture, 1765]. In Diderot válogatott filozófiai művei II. ford. Alexander Bernát. 135–191. Budapest: Franklin Társulat, 1915.

Encyclopédie, ou Dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers par une société des gens de lettres (1751-1780). szerk. Denis Diderot és Jean le Rond D’Alembert, Vol. V. [DO-ESY], 1755.

Estève, Pierre. Lettre à un ami sur l’exposition des tableaux, faite dans le grand Sallon du Louvre le 25 Août 1753. h.n., 1753.

Félibien, André. A legkiválóbb régi és modern festők élete és életműve [Entretiens sur les vies et les ouvrages des plus célèbres peintres anciens et modernes, 1666-1668]. In Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Genaille, Robert. La peinture hollandaise. Paris: Éd. Pierre Tisné, 1956.

Grimm, Friedrich Melchior, Diderot, Denis, Raynal, Guillaume-Thomas et autres. Correspondance littéraire, philosophique et critique. t. I. Paris: Garnier frères, 1877.

Hobson, Marian. The Object of Art: The Theory of Illusion in Eighteenth-Century France. Cambridge: Cambridge University Press, 1982.

Houbraken, Arnold. A németalföldi festők életrajza [De groote Schouburgh der nederlantsche Kontschilders en Schilderessen, 1718] In Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Huquier, Jacques-Gabriel. Lettre sur l’exposition des tableaux au Louvre. h.n., 1753.

Lacombe, Jacques. Le Salon. h.n., 1753.

Lichtenstein, Jacqueline. La tache aveugle. Paris: Gallimard, 2003.

Lindenbach, Megan Jane. “The Reception of Rembrandt’s Art in France 1700-1780.” PhD diss., Queen’s University, Kingston – Ottawa, 2000.

Maës, Gaëtane. “Le vocabulaire utilisé dans la biographie de Rembrandt par Jean-Baptiste Descamps en 1754.” In Thomas-W. Gaehtgens, Daniel Rabreau, Martin Schieder, Christian Michel. L’art et les normes sociales au XVIIIe siècle. Paris: Éditions de la Maison des sciences de l’homme, 2001.

Németh István. “Előszó a magyar kiadáshoz.” In Svetlana Alpers. Hű képet alkotni. Holland művészet a 17. században. Fordította Várady Szabolcs. 7–10. Budapest: Corvina, 2000.

Neufville de Brunaubois-Montador, Jean-Florent-Joseph de. Lettre à Madame la marquise de S. P. R. h.n., 1738.

Pernety, Antoine-Joseph. Dictionnaire portatif de peinture, sculpture et gravure. Paris: Bauche, 1757.

Piles, Roger de. Feljegyzések a festők életéről [Abrégé de la Vie des Peintres, 1699] in Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Radnóti Sándor. Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények. Budapest: Atlantisz, 2010.

Sandrart, J. von, Az építészet, szobrászat és festészet német akadémiája [Teutsche Academie der edlen Bau-, Bild und Mahlerey Künste, 1675]. In Garas Klára. Kortársak a németalföldi festőművészetről (antológia). Fordította Garas Klára és Takácsy Elek. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.

Slive, Seymour. Rembrandt and his critics (1630-1730). New York: Hacker Art Books, 1989.

Vieillard, Bertrand. Chardin. Le tact du peintre, le toucher du philosophe. Rennes: Presses Universitaires de Rennes, 2010.

Wicky, Érika. “La peinture à vue de nez ou la juste distance de critique d’art de Diderot à Zola.” RACAR: Revue d’art canadienne / Canadian Art Review, no. 39 (1/2014): 76–89. https://doi.org/10.7202/1026204ar

Published

2024-11-12

Issue

Section

Tematikus

How to Cite

The limits of traditional art interpretation: the reception of Rembrandt and Chardin in 17th- and 18th-century France. (2024). ARTCADIA, 3(1), 5-16. https://doi.org/10.57021/artcadia.6074