Idegennyelvtudás, személyiség-jellemzők és külföldi hallgatók integrációja felsőoktatási környezetben

Szerzők

  • Veresné Valentinyi Klára Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet https://orcid.org/0000-0002-5818-1129
  • Suhajda Csilla Judit Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet
  • Vinogradov Szergej Budapesti Metropolitan Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.6808

Kulcsszavak:

befogadás, integráció, idegennyelvtudás, személyiségtípusok, alkalmazkodóképesség, nyitottság a befogadó kultúra iránt

Absztrakt

A külföldi hallgatók integrációja egy idegen országban mindig is fontos kérdés volt a modern és prosperáló társadalmakban, gazdaságokban és a felsőoktatásban egyaránt. Mivel egyre több fiatal kezd külföldi felsőoktatási intézményekben tanulni, ezért a külföldi hallgatók integrációját meghatározó tényezők, például az idegennyelv-ismeret, a nyitottság, a hallgatók minél jobb eredményeinek a elősegítése fontos kutatási terület. Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy az idegen nyelv ismerete és az olyan személyiségjegyek, mint az alkalmazkodóképesség, az integrálódás, az aktív társadalmi élet és a befogadó kultúra iránti nyitottság milyen mértékben határozzák meg a külföldi hallgatók integrációját a felsőoktatási intézményekben (Magyar Agrártudományi Egyetem (MATE), Magyarország, University of Central Lancashire (UCLAN), Anglia).

A kutatásban a külföldi hallgatók nyelvtudása pozitív korrelációt mutatott az extrovertált személyiségjegyekkel, mint például az alkalmazkodóképességgel, az integrálódási képességgel, az aktív társadalmi élettel és a fogadó kultúra iránti nyitottsággal a felsőoktatásban. Az introvertált személyiségtípusok személyiségjegyei (passzivitás, befeléfordulás) azonban korlátozzák az integrációt felsőoktatási környezetben, még akkor is, ha ezek a jegyek nagyon jó angol nyelvtudással párosulnak.

Összefoglalva, kutatásunk megállapította, hogy bár a nyelvtudás elengedhetetlen és létfontosságú a külföldi hallgatók integrációja és befogadása szempontjából külföldi felsőoktatási intézményekben, az olyan személyiségjegyek, mint az alkalmazkodóképesség, az integrálódási hajlandóság, az aktív társadalmi élet és a befogadó kultúra iránti nyitottság határozzák meg a külföldi hallgatók integrációjának és beilleszkedésének sikerességét a felsőoktatásban, amely valószínűsíthetően jobb tanulmányi eredményekkel is jár. Ebből az következik, hogy az extrovertált külföldi hallgatók, akik alkalmazkodóbbak, könnyebben integrálódnak és nyitottabbak az új kultúrára, sikeresebben illeszkednek be az egyetemi életbe, jobb eredményeket érnek el, mint az introvertált külföldi hallgatók, függetlenül idegennyelv-tudásuk szintjétől. Ezért a külföldi hallgatók számára trainingeket és coaching foglalkozásokat érdemes tartani, ahol megtanítjuk a megküzdési stratégiákat, fejlesztjük a társadalmi networking készségeiket, ezáltal segítjük őket, hogy minél könnyebben beilleszkedjenek.

Információk a szerzőről

Hivatkozások

Angelini, V. – Casi, L. – Corazzini, L. (2015): Life Satisfaction of Immigrants: Does Cultural Assimilation Matter?. Journal of Population Economics, 28(3), 817–844. https://doi.org/10.1007/s00148-015-0552-1

Arip, M. – Hidayu, A. S. M. – Ibrahim, N. H. – Husin, N. S. (2017): Validity and reliability development of extrovert and introvert personality inventory among university students. International Journal of Academic Research in Business and Social Sciences, 7(9), 451–463. https://doi.org/10.6007/IJARBSS/v7-i9/3340

Baranyai, B. (2007): A határmentiség dimenziói Magyarországon. Budapest: Dialóg Campus.

Bojar, H. (2007): To Be an Immigrant in Poland. An Analysis of the Experiences of Immi-grants from Non-EU Countries. Polish Sociological Review, 160. Polskie Towarzystwo Soc-jologiczne. 401–416. https://polish-sociological-review.eu/pdf-127738-55222?filename=55222.pdf

Chen, N. – Zhang, Y. (2023): An Analysis on How Personality Traits Influence Accultura-tion and Cross-Cultural Adaptation for International Students. 4th International Conference on Educational Reform, Management Science and Sociology (ERMSS 2023), 9. https://doi.org/10.54097/ehss.v9i.6418

Chiswick, B. – Miller, P. (2015): International Migration and the Economics of Language. In: Chiswick, B. – Miller, P. (eds.): Handbook of the Economics of International Migration. Vol.1. North-Holland. 211–269. https://doi.org/10.1016/B978-0-444-53764-5.00005-0

Codish, D. – Ravid, G. (2014): Personality based gamification-Educational gamification for extroverts and introverts. Proceedings of the 9th CHAIS Conference for the Study of Innovation and Learning Technologies: Learning in the Technological Era. Vol. 1. 36–44. Ra'anana: The Open University of Israel. https://www.openu.ac.il/innovation/chais2014/download/E2-2.pdf

Dörnyei, Z. (2005): The psychology of the language learner: Individual differences in second language acqui-sition. London: Lawrence Erlbaum Associates.

Dörnyei, Z. – Csizér, K. (2002): Some dynamics of language attitudes and motivation: Re-sults of a longitudinal nationwide survey. Applied Linguistics, 23. 421–462. https://doi.org/10.1093/applin/23.4.421

Dörnyei Z. – Csizér K. – Németh N. (2004): A nyelvi attitűdök és az idegen nyelvi motiváció változásai 1993 és 2004 között Magyarországon. Magyar Pedagógia. 104(4), 393–408. http://misc.bibl.u-szeged.hu/14061/1/mp_2004_004_6389_393-408.pdf

Gardner, R. C. (2001): Integrative motivation and second language acquisition. In: Dörnyei, Z., Schmidt, R. (eds.): Motivation and second language acquisition. Hawai: University of Hawai’i, Second Language Teaching & Curriculum Center, Honolulu. 1–19.

Gardner, R. C. – Lambert, W. E. (1959): Motivational variables in second language acquisi-tion. Canadian Journal of Psychology, 13. 266–272. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/h0083787

Gardner, R. C. – Lambert, W. E. (1972): Attitudes and Motivation in Second Language Learning. MA: Newbury House, Rowley.

Gardner, R. C. (1985): Social psychology and second language learning: The role of attitudes and motiva-tion. London: Edward Arnold.

Gardner, R. C. – MacIntyre, P. D. (1991): An instrumental motivation language study: Who says it isn’t effective? Studies in Second Language Acquisition, 13. 57–72.

Gödri, I. (2010): Migráció a kapcsolatok hálójában: a kapcsolati tőke és a kapcsolathálók jelentése ésszerepe az ezredvégi magyarországi bevándorlásban. Budapest: KSH Népességtudományi Kutató Intézet.

Halász, I. (2009): Állampolgárság, migráció és integráció – A modern politikai közösségek dilemmái az Európai Unióban. Budapest: MTA Jogtudományi Intézet.

Hochman, O. – Davidov, E. (2014). Relations between Second-Language Proficiency and National Identification. European Sociological Review 30(3), 344–359. https://doi.org/10.1093/esr/jcu043

Horn, D. – Kónya, I. (2015): Bevándorlók Kulturális integrációját meghatározó tényezők. 149–159. http://econ.core.hu/file/download/mt_2015_hun/kozelkep_33.pdf. Retrieved: September 30, 2023.

Illés, S. (2000): Belföldi vándormozgalom a XX. század utolsó évtizedeiben. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet.

Jung, C. G. (1971): Psychological Types. In: Collected Works of C. G. Jung, 6. Bollingen series. Princeton: Princeton University.

Khanal, J. – Gaulee, U. (2019): Challenges of international students from pre-departure to post-study: A literature review. Journal of International Students, 9(2), 560–581.

Kónya, I. (2007): Optimal Immigration and Cultural Assimilation. Journal of Labor Economics, 25(2), 367–391. https://doi.org/10.32674/jis.v9i2.673

Korinek, L. (2010): Kriminológia I–II. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Kubacheva, K. I. (2017): Teaching foreign language students sociotypes’(extroverts and introverts) personal characteristics in non-linguistic faculties. Journal of Teaching English for Specific and Academic Purposes, 5(2), 317–320.

Lee, E. S. (1966): A theory of migration. Demography, 3(1), 47–57.

Lazear, E. (1999): Culture and Language. Journal of Political Economy, 107, 95–126

Liu, M. – Huang, J.L. (2015): Cross-cultural adjustment to the United States: the role of con-textualized extraversion change. Frontier Psychology. 29 October 2015. Sec. Personality and Social Psychology. 6, 1650. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2015.01650

López-Duarte, C. – Maley, JF. – Vidal-Suárez, MM. (2021): Main challenges to international student mobility in the European arena. Scientometrics, 126(11):8957–8980. doi: https://doi.org/10.1007/s11192-021-04155-y

Mak, A. S. – Tran, C. (2001): Big five personality and cultural relocation factors in Vietnam-ese Australian students’ intercultural social self-efficacy. International Journal of Intercultural Rela-tions, 25(2), 181–201. https://doi.org/10.1016/S0147-1767(00)00050-X

Massey, D. S. – Taylor, J. E. (2004): International migration: Prospects and policies in a global market. Oxford: Oxford University Press.

Noels, K. – Clément, R. – Pelletier, L. G. (2001): Intrinsic, extrinsic, and integrative orienta-tions of French Canadian learners of English. Canadian Modern Language Review, 57. 424–442. https://doi.org/10.3138/cmlr.57.3.424

Offir, B. – Bezalel, R. – Barth, I. (2007): Introverts, Extroverts, and Achievement in a Dis-tance Learning Environment. American Journal of Distance Education, 21(1), 3–19. https://doi.org/10.1080/08923640701298613

Pap, A. L. (2009): Movementszabadság. Budapest: L'Harmattan Kiadó,

Póczik, S. – Dunavölgyi, S. (2013): Nemzetköz migráció – Nemzetközi kockázatok. Budapest: HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó.

Pusztai, F. (2014): Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémia kiadó.

Ravenstein, E. G. (1985): The Laws of Migration. Journal of the Statistical Society of London. 48(2), 167–235. https://doi.org/10.2307/2979181

Rédei, M. (2009): A tanulmányi célú movement. Budapest: REG-INFO.

Rings, G. – Allehyani, F. (2020): Personality Traits as Indicators of the Development of In-tercultural Communication Competence. International Journal of Curriculum and Instruction, 12(1), 17– 32. https://ijci.net/index.php/IJCI/article/view/164/150

Rocca, L. – Carlsen, C. H. – Deygers, B. (2020): Linguistic integration of adult migrants: require-ments and learning opportunities. Report on the 2018 Council of Europe and ALTE survey on language and knowledge of society policies for migrants. https://www.researchgate.net/publication/340255675

Rozumne o migrácii. 2016. http://cvek.sk/rozumne-o-migracii. Retrieved: August 1, 2023.

Schumann, J.H. (1978): The acculturation model of second language acquisition. In: R.C. Gingras (ed.): Second Language Acquisition and Foreign Language Teaching. Washington D.C.: Cen-ter for Applied Linguistics.

Schumann, J.H. (1986): Research on the Acculturation Model for second language acquisi-tion. In: Journal of Multilingual and Multicultural development. MultiLingual Matters. 379–392.

Shoma, T. Z. (2021): Language as a Tool for Social Integration. Master Thesis. Master’s Pro-gramme in European Studies. Germany, University of Gothenburg. http://dx.doi.org/10.13140/RG.2.2.21823.23203

Sík, E. (2001): A migráció szociológiája. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium.

Sonnenberg, K., – Titzmann, P. – Silbereisen, R. (2012): Young Diaspora Immigrants’ Atti-tude and Behavior Toward the Host Culture: The Role of Cultural Identification. European Psychologist-EUR PSYCHOL, 17(2). 143–157. https://psycnet.apa.org/doi/10.1027/1016-9040/a000113

Štefančík, R. – Lenč, J. (2011): Migračná politika národnýchštátov. Trnva: SSRP.

Suhajda, Cs. J. – Veresné Valentinyi, K. – Visztenvelt, A. – Poór, J. (2020): Internalization of higher education – students' attitude and openness. In: Bujdosó Z. – Dinya L. – Csernák J. (szerk.): XVII. Nemzetközi Tudományos Napok. 1043–1049.

Thi Chung, D. – Thi Tram Anh, P. (2022): Factors affecting knowledge sharing behaviour in public higher education institutions: An empirical study of Vietnam. Cogent Business & Management, 9(1), 215–225. https://doi.org/10.1080/23311975.2022.2155002

Van Tubergen, F. – Kalmijn, M. (2008): Language Proficiency and Usage Among Immi-grants in the Netherlands: Incentives or Opportunities? European Sociological Review, 25(2), 169–182. https://doi.org/10.1093/esr/jcn043

Veresné Valentinyi, K. – Suhajda, Cs. J. – Morse, S. – Csizmadia, K. (2020): Migration and Identity. Are foreign students migrants? In: A. Németh – Y. Orsovics – A. Csehiová – A. Tóth-Bakos (szerk.): Selye János 12. Tudományos Konferencia, 2020. Komarno: J. Selye University. 53–63. https://doi.org/10.36007/3730.2020.53

Wang, W. L. – Ching, G. S. (2015): The role of personality and intercultural effectiveness to-wards study abroad academic and social activities. International Journal of Research Studies in Psy-chology, 4(4), 13–27. https://doi.org/10.5861/ijrsp.2015.774

Wiesbrock, A. (2011): The Integration of Immigrants in Sweden: A Model for the European Union? International Migration, 49(4). 48–66. https://doi.org/10.1111/j.1468-2435.2010.00662.x

Letöltések

Megjelent

2025-12-15

Hogyan kell idézni

Veresné Valentinyi, K., Suhajda, C., & Vinogradov, S. (2025). Idegennyelvtudás, személyiség-jellemzők és külföldi hallgatók integrációja felsőoktatási környezetben. Acta Carolus Robertus, 15(Különszám), 63–80. https://doi.org/10.33032/acr.6808

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei