Ólom- és kadmiumtartalom meghatározása szarvasmarha fedőszőrben, vérben és tejben
Kulcsszavak:
lead, cadmium, cattle, hair, bloodAbsztrakt
Vizsgálatunkban szarvasmarha-fedőszőr, valamint vér- és tejminták, ill. takarmányok ólom- és kadmiumtartalmát határoztuk meg, részben szintfelmérő jelleggel alapadatok szerzése céljából, részben pedig módszertani vizsgálatok keretében abból a célból, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a különböző színű pigmentált fedőszőrök mellett mennyire alkalmas a fehér színű szőr a vizsgálatokhoz. Célkitűzéseinkhez tartozott annak megállapítása is, hogy van-e valamiféle kapcsolat a vér és tej, ill. a szőr ólom- és kadmiumtartalma között. Számoltuk az egyes elemek napi bevitelét a mért koncentrációk és az etetett takarmányok mennyiségei alapján. Az orális napi bevitelt figyelembe véve meghatároztuk az egyes állatok ólom- és kadmiumterhelését. Az állományokon belül megnéztük a vér- és tejminták korrelációját a különböző színű szőrökkel. Megállapítottuk, hogy legfeljebb közepesen jónak mondhatóak. Összehasonlítottuk az eltérő színű szőrök ólom- és kadmiumtartalmát. Megállapítottuk azt is, hogy e két elemet tekintve a fekete szőr átlagértékei szignifikánsan magasabbak a vörös és fehér szőrénél. Ólom esetében mind a pigmentált, mind a fehér szőr alkalmas a vizsgálatokra, kadmium esetében csak a pigmentált javasolható. Vizsgáltuk a jellegzetes kalcium-ólom és cink- kadmium antagonizmus megjelenését a szőrben. A kalcium-ólom esetében a korrelációk nagyrészt közepesnek (r = 0,67–0,68), ill. szorosnak (r = 0,76 a vörös szőrben) mondhatók, így ez az interakció nem jellegzetes. A cink-kadmium viszonylatában a vörös szőrt kivéve gyenge a korreláció (r = 0,3–0,45), ami a két elem antagonizmusának megnyilvánulását jelezheti a szőrben.
Hivatkozások
Brydl, E., Gönye, S., Haraszti, J., Kutas, F., Sályi, S., Sas, B., Ványi, A. (1987). Ólommérgezés, A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései. (szerk. Brydl E.) Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 241–243.
Eads, E. A., Lambdin, C. E. (1973). A survey of trace metals in human hair. Environmental Research, 6(3), 247–252. https://doi.org/10.1016/0013-9351(73)90037-6
Nriagu, J. O. (1989). A global assessment of natural sources of atmospheric trace metals. Natura, 338. 47–49. https://doi.org/10.1038/338047a0
Rivlin, R. S. (1983). Misuse of hair analysis for nutritional assessment. American Journal of Medicine, 75(3), 489–493. https://doi.org/10.1016/0002-9343(83)90355-8
Sillanpaa, M., Jansson, H. (1982). Status of cadmium, lead, cobalt and selenium in soils and plants of thirty countries. FAO Soils Bulletin, 65. Rome
Strikauska, S., Ozola, V., Berzins, A., Latvietis, J. (1995). Lead and cadmium as a nutritional hazard to farm livestock. Proceeding Mengen- und Spurenelemente, 15. Arbeitstagung, 294. Jena
Tsalev, D. L. (1984). Atomic Absorption Spectrometric in Occupational and Environmental Health Practice. CRC Press. Boca Raton (Florida)
Ward, N. I. (1994). Elemental status of grazing animals located adjacent to the London Orbital (M25) motorway. Science of the Total Environment, 146–147., 185–189. https://doi.org/10.1016/0048-9697(94)90236-4
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 1998 Kelemen János, Szatai Zsuzsanna, Lassu Zsuzsa
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
