Képfeldolgozási módszerek alkalmazása kajszimagok morfológiai tulajdonságainak leírására
Kulcsszavak:
képfeldolgozás, alakjellemzők, morfológia, kajszimag, fajta-azonosításAbsztrakt
A különböző kajszifajták magjának vizuális jellemzői (alak, felületi mintázat, szín) sokkal nagyobb változatosságot mutatnak, mint más gyümölcsfajok esetében. Ez a variabilitás érzékszervileg könnyen megfigyelhető, de nehezen írható le objektív, kvantitatív módon. A széles körben elfogadott nemzetközi módszer (UPOV) referencia-fajtákkal való össze- hasonlításon alapul. Az eredményt egy erre a célra kialakított pontrendszerben adhatjuk meg. Az információ, amit ez a rendszer szolgáltat, nem elégséges a fajta azonosításához, de két mintahalmaz megkülönböztetéséhez jól használható. Kutatómunkánk célja a magok morfológiai leírására alkalmas kvantitatív módszerek kifejlesztése volt. A statisztikailag validált objektív leíró paramétereket morfológiai markerként használhatjuk a fajták azonosításában, vagy genetikai elemzéseknél, anélkül, hogy más – referencia – fajtákkal való összehasonlításra kellene támaszkodnunk. A hagyományos módszerek csak a legegyszerűbb geometriai jellemzők (mint a hossz, szélesség, vastagság) meghatározását teszik lehetővé. A különböző fajtáknál megjelenő speciális tulajdonságok azonban sokkal összetettebb alakjellemzőkhöz kapcsolódnak. Számítógépes látórendszert és képfeldolgozási módszereket alkalmaztunk 6 – mintaként kiválasztott – kajszifajta magjainak vizsgálatához, a vizuális tulajdonságok rögzítéséhez, gyors és automatikus lényegkiemeléshez és új, kvantitatív alakjellemzők meghatározásához. A kifejlesztett módszerekkel a vizsgált fajtakörben 100%-os szétválasztási hatékonyságot értünk el.
Hivatkozások
Asma, B. M., Ozturk, K. (2005): Analysis of morphological, pomological and yield characteristics of some apricot germplasm in Turkey. Genet. Resour. Crop. Evol., 52. 305–313. https://doi.org/10.1007/s10722-003-1384-5
Badenes, M. L., Mart´ınez-Calvo, J., Ll´acer, G. (1998): Analysis of apricot germplasm from the European ecogeographical group. Euphytica, 102. 93–99. https://doi.org/10.1023/A:1018332312570
Bailey, L. H. (1916): Prunus. In: The standard cyclopedia of horticulture, 5. P–R. Mount Pleasant Press, J. Horace McFarland Co., Harrisburg, PA, 2822–2845. p
Firtha, F (2007): Digitális képfeldolgozás, hiperspektrális mérési módszer. In: Balla Csaba, Síró István (szerk): Élelmiszer-biztonság és minőség III. Fogyasztóvédelem és élelmiszervizsgálat. Mezőgazda Kiadó: Budapest. 296–301. p.
Genovese, A, Ugliano, M, Pessina, R, Gambuti, A, Piombino, P, Moio, L (2004): Comparison of the aroma compounds in apricot (Prunus armeniaca L. cv Pellecchiella) and apple (Malus pumila L. cv Annurca) raw distillates. Ital. J. Food Sci., 16. 185–196.
Hou, H. Y. (1983): Vegetation of China with reference to its geographical distribution. Ann. Missouri Bot. Gard., 70(3), 509–548. https://doi.org/10.2307/2992085
IPGRI (1980): International Plant Genetic Resources Institute: List of descriptors for apricot (Prunus armeniaca L.). EUCARPIA meeting on Tree Fruit Breeding, Angers, France, 3–7 September 1979.
Joshi, V. K., Bhutani, V. P., Sharma, R. C. (1990): The effect of dilution and addition of nitrogen source on chemical, mineral and sensory qualities of wild apricot wine. American J. Enol. Vit., 41(3), 229–231. https://doi.org/10.5344/ajev.1990.41.3.229
Rehder, A (1940): Manual of cultivated trees and shrubs hardy in North America, exclusive of the subtropical and warmer temperate regions, 2nd revised and enlarged edition. Macmillan, New York, NY, USA
Szűcs, I. (2002): Alkalmazott statisztika, Agroinform Kiadó, Budapest
UPOV (2008): Protocol for Distinctness, Uniformity and Stability Tests: Apricot. Community Plant Variety Office. CPVO-TP/070/2 Final
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Felföldi József, Firtha Ferenc, Hermán Rita, Pedryc Andrzej
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
