Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban

Szerzők

  • Lanszkiné Széles Gabriella Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
  • Lanszki József Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

Kulcsszavak:

kérdőíves felmérés, vörösróka, kártétel, kezelési megoldások

Absztrakt

Lakott területen előforduló ragadozó emlősök köznapi megítélését vizsgáltuk kérdőíves felméréssel két Somogy megyei faluban (Kisgyalánban n = 52 és Fonóban n = 45 kérdőív). A vizsgált településeken jellemző a gazdasági állattartás (főként baromfi, sertés) és a kerthasznosítás. A megkérdezettek többsége közvetlenül is megfigyelt ragadozókat lakóhelyén, mely leggyakrabban vörösróka (Vulpes vulpes), esetenként nyest (Martes foina), ritkán menyét (Mustela nivalis), illetve közönséges görény (Mustela putorius) volt. A vizsgált falvakban eltért a károkozás előfordulási gyakorisága (58%, ill. 33%, P < 0,05). A kártételt általában baromfiállományban tapasztalták, amely alkalomszerű és átlagosan 3.000 Ft körüli volt. A megkérdezettek többsége védekezett a ragadozók ellen (leggyakrabban riasztást alkalmazva), de többnyire eredménytelenül. A vizsgálat rámutat arra, hogy a településeken jogilag szabályozatlan és megoldatlan a ragadozókkal való „gazdálkodás”. Lehetséges kezelési megoldásokat javasolunk.

Információk a szerzőről

  • Lanszkiné Széles Gabriella, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

    levelezőszerző
    lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu

Hivatkozások

Biró Zs., Csányi S. (2000). A ragadozók jogi megítélése a XXI. század küszöbén. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1. 38–50.

Conover, M. R. (1998). Preceptions of American agricultural produces about wildlife on their farms and ranches. Wildlife Society Bulletin, 26. 597–604.

Csányi S. (2000). A ragadozók és az ember viszonyának változása. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1. 7–15.

Decker, D. J., Chase, L. S. (1997). Human dimensions of living with wildlife- a management challenge for the 21st century. Wildlife Society Bulletin, 25. 788–795.

Deplazes, P., Hegglin, D., Gloor, S., Romig, T. (2004). Wilderness in the city: the urbanization of Echinococcus multilocularis. Trends in Parasitology, 20(2), 77–84. https://doi.org/10.1016/j.pt.2003.11.011

Faragó S. (2002). Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Heltai M. (2002). Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori disszertáció.

Heltai M., Szemethy L. (2000). A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1. 89–99.

Heltai M., Szemethy L., Biró Zs., Begala A. (2000). A veszettség elleni orális immunizálás hatása a rókaállomány dinamikájára. Magyar Állatorvosok Lapja, 10. 612–617.

Heltay I. (2000). A rókaállomány immunizálásának kérdései. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1. 73–80.

Lanszki J. (2002). Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Natura Somogyiensis, 4. 1–177. https://doi.org/10.24394/NatSom.2002.4.2

Lanszki, J. (2003). Feeding habits of stone martens in a Hungarian village and its surroundings. Folia Zoologica, 52. 367–377.

Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs., Zalewski, A. (1999). Feeding habits and trophic niche overlap in a Carnivora community of Hungary. Acta Theriologica, 44. 429–442. https://doi.org/10.4098/AT.arch.99-41

Lanszkiné Sz. G. (2002). Fonó község agrártörténete 1895 és 1942 között. Tanulmány, MTA-PAB, Pécs.

Lanszkiné Sz. G. (2003). Kisgyalán község négy nemzedéke. Tanulmány, MTA-PAB, Pécs.

McIvor, D. E., Conover, M. R. (1994). Preceptions of farmers and non-farmers toward management of problem wildlife. Wildlife Society Bulletin, 22. 212–219.

SPSS 10 for Windows (1999), SPSS Inc., Chicago, IL, USA

Sréter, T., Széll, Z., Egyed, Z., Varga, I. (2003). Echinococcus multilocularis: an emerging pathogen in Hungary and Central Europe? Emerging Infectious Diseases, 9(3), 384–386. https://doi.org/10.3201/eid0903.020320

Stout, R. J., Knuth, B. A., Curtis, P. D. (1997). Preferences of suburban landowners for deer management techniques: a step towards better communication. Wildlife Society Bulletin, 25. 348–359.

Sugár L. (1978). Állati élősködők (paraziták) által előidézett betegségek. In: Szerk. Hőnich, M., Sugár, L., Kemenes, F. A vadon élő állatok betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 89–164.

Sugár L. (2005). A róka által terjesztett alveoláris echinokokkózis Európában. 2005. évi Vadászévkönyv. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest.

Szemethy L., Heltai M. (2001). A csapdázás elmélete és gyakorlata. Vad-ész Mérnökiroda Bt., Gödöllő.

Szemethy L., Heltai M., Csányi S. (2000). A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és a monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1. 51–61.

Letöltések

Megjelent

2005-02-15

Hogyan kell idézni

Lanszkiné Széles, G., & Lanszki, J. (2005). Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban. Acta Agraria Kaposváriensis, 9(1), 51-58. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1735

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei