Tényészkocák életteljesítményének megítélése a nemesítés aspektusából

Szerzők

  • Kovács József University of Veszprém, Georgikon Agricultural Faculty, Department of Animal Breeding, Keszthely, H-8360 Deák F. u. 16. , Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
  • Váradi Gábor University of Veszprém, Georgikon Agricultural Faculty, Department of Animal Breeding, Keszthely, H-8360 Deák F. u. 16. , Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
  • Deák Tamás University of Veszprém, Georgikon Agricultural Faculty, Department of Animal Breeding, Keszthely, H-8360 Deák F. u. 16. , Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16.

Kulcsszavak:

tenyészkoca, életteljesítmény, nemesítés

Absztrakt

A tenyészkocák szelekciója során a számos fontos értékmérő tulajdonság között a hasznos élettartam, ül. az életteljesítmény nem súlyának megfelelő mértékben szerepel. A jelzett értékmérő tulajdonság pedig nem csupán a tenyészállatok szaporaságát, tejelékenységét, malacfelnevelő-képességét jelzi, hanem ezeken felül számos szaporodásbiológiáival összefüggő információt foglal magában. Az életteljesítmény ezen túlmenően utal a tenyészkocák konstitúciójára is, azaz lehetővé teszi felismerni azon genotípusokat, amelyek nagy anyai teljesítményre képesek egészségi állapotuk veszélyeztetése nélkül. Ezen felül tökéletesen alkalmazkodni tudnak a környezeti mikroklimatikus tényezőkhöz, takarmányozáshoz, tartástechnológiához, gondozáshoz, ápoláshoz stb. Adatfelvételezésünket tanszékünk szakmai irányításával üzemelő magyar nagy fehér hússertés törzstenyészetünkben végeztük. Ennek során 531 törzskoca adatait elemeztük, amelyek 1991-től 1998-ig voltak tenyésztésben. A tenyészkocák csoportosítását nem a megszokott formában, tehát halmozottan végeztük, hanem az egyes fialások után kieseti kocák kerüllek egy–egy vizsgálati csoportba, azaz az első vizsgálati csoportba csak az első, a másodikba csak a második fialás után kiesett kocák, a harmadikba csak a harmadik fialás után kiesett kocák stb. kerültek, A megszokott, jelenleg alkalmazott reprodukciós mutatókon túl tanszékünk által kidolgozott két életteljesítményt jelző paramétert is szerepeltettük vizsgálatunkban. Az egy szopós malacra jutó kocaéletnapok száma az első fialás után kiesett kocáiknál alakult a legkedvezőtlenebbül, majd ez a paraméter a hatodik fialásig javuló tendenciát jelez, és a legkedvezőbb értéket a tizedik fialás után kiesett kocáik esetében kaptuk. A tenyészkocák malacnevelő-képességét kifejező, az 1 kocaéletnapra eső malac-súlygyarapodás értéke a hetedik fialásig növekedik, és ezt követően a tizenegyedik fialásig közel azonos szinten marad. A törzskönyvezés gyakorlatában alkalmazott, ún. SzFTV index pontszám értéke a nyolcadik fialásig javuló tendenciáit jelez, azonban ez az életteljesítményt nem jelzi. Megfigyelhető, hogy mind a három vizsgált paraméter variabilitása mérséklődő tendenciái jelez az egyes fialások után kiesett tenyészkocák esetében.

Hivatkozások

Becze J. (1989). Az első tenyésztésbevétel és a szaporodóképesség. Magyar Állatorvosok Lapja, 44. 4.

Csörnyei Z. (1996). Az anyakocák reprodukciós teljesítményének vizsgálata egy magyar nagy fehér hússertés törzstenyészetben. II. Ifj. Tud. Fórum. Keszthely, 83–88.

Foerland, D. M. (1980). Ovarian status in gilts, relation to age and weight. Norsk. Vet. Tidsstr., 11. 653–656.

Franz, W. (1986). Nutzung biológishchtechnológischer Wechselwirkungen zur weiteren Intensivierung und Leistungserhőhung inder Lauferproduction. Tierzucht, Berlin, 40.

Kovács, J. (1985). Langlebigkeit bei Sauen und ihre Leistungen. 36th Annual Meeting of the European Ass. for Anim. Prod.

Langhammer, M. (1985). Die Auswirkungen der mütterlichen Wurfgrössen- standardisierung auf die Erstwurfleistung von Sauen. Berlin. Akad. Landwirtsch- Wiss.Dissertation A.

Le Cozler, Y. (1997). Book of absracts of the 48th Annual Meeting of the EAAP.

Mikolai F. (1996). A vemhes és szoptatókocatartás fortélyai. Kistermel k lapja 6. 16.

Pavlik, J. (1990). Dlouhovykounost prasnie ve vztahu k veku priprvnim zabreznuti. Nás chov, Praha, 50. 7.

Ringmar, E. (1997). Longevity of Large White and Swedish Landrass Sows. Book of Abracts of the 48th Animal Breeding of EAAP.

Strandberg, E. (1997). Breeding strategies to improve longevity. Book of Abstracts of 48th Annual meetingof EAAP. https://doi.org/10.1163/9789004684034_058

Triebler, G. (1988). Az élettartam tenyésztési szempontjai sertéseknél. Archív für Tierzucht., Berlin.

Zschorlich, B. (1989). Aspekte der Aufzucht und Wurfaufzuchtleistung von Sauen unter den Bedingungen von Ferkelumsetzungen. Arch.für Tierzucht, 32.

Letöltések

Megjelent

2001-10-15

Hogyan kell idézni

Kovács, J., Váradi, G., & Deák, T. (2001). Tényészkocák életteljesítményének megítélése a nemesítés aspektusából. Acta Agraria Kaposváriensis, 5(3), 13-23. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1586

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei