Kiemelkedő minőségű sertéshús fogyasztói megítélése

Absztrakt

A „Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló komplex élelmiszerbiztonsági, illetve a kapcsolódó élettani és diagnosztikai kutatások megvalósítása a Kaposvári Egyetemen” című projekt keretében omlósabb sertéshús előállítása válik lehetővé. Az elvégzett primer kutatás során célunk volt a sertéshússal kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása, valamint a kapott eredményekből kiindulva a sertéshúsra vonatkozó marketingstratégia alapjainak összeállítása a marketingeszközökre irányulóan. Primer kutatás során fókuszcsoportos interjúkat bonyolítottunk le két helyszínen, majd sor került egy országos reprezentatív megkérdezéses vizsgálatra. A kutatás eredményei alapján a sertéshús legfőbb értéke, hogy változatosan elkészíthető könnyen beszerezhető és ízletes. A magyar lakosság legnagyobb részére jellemző az 1-2 hetente fogyasztás, de közel azonos arányban vannak azok, akiknek hetente többször is kerül sertéshús az asztalára. A fogyasztási gyakoriság növekedne alacsonyabb árak és omlósabb, finomabb hús esetén. Az eredményekből kiderült, hogy a sertéshúst a fogyasztók több mint fele legegyszerűbben a húsboltokból szerzi be, de gyakori a hipermarketekből és a szupermarketekből történő vásárlás is. A megkérdezett fogyasztók számára a vásárlási döntést alapvetően a szín és az ár, valamint a könnyű beszerezhetőség befolyásolja. Magasabb árat csak kevesen hajlandók adni az ízletesebb sertéshúsért, és alapvetően nem találtak a fogyasztók olyan személyt, aki hatással lehet rájuk annak érdekében, hogy több sertéshúst vásároljanak. A termékstratégiába sorolható marketingeszközök a következők lehetnek: megkülönböztető márkázási stratégia, esztétikus és vonzó csomagolás, egyedülálló termékjellemzők, valamint a minőségszint célcsoport-centrikus kialakítása. Az árstratégia kialakításánál fontos szempont, hogy a fogyasztók csak nagyon kismértékű ártöbbletet fogadnának el a magasabb „íz élmény” ellenében, ezért az árképzés iránya kezdetben a versenytársakhoz igazodás lehet. A fogyasztók számára a megbízhatóságot, és ezáltal a magasabb értéket is a minél közvetlenebb forrásból való beszerzés jelenti, ennek megfelelően kell az értékesítési stratégiát tervezni. A kommunikációnak egyértelműen a végső felhasználókra kell irányulnia (pull stratégia), hiszen a cél a tudatformálás, hogy a termékcsoport a tömegtermékekkel szemben egy kedvezőbb pozícióba kerüljön.