Búza-árpa addíciós vonalak fenológiai és morfológiai jellemzése

Szerzők

  • Nikolett Réka Aranyi
  • Márta Lángné Molnár
  • Borbála Hoffmann

Absztrakt

Disszómás addíciós vonalak előállítása során az agronómiailag hasznos gének közvetlenül építhetők be a búza genomba (Linc és Lángné Molnár, 2003), és vizsgálhatók az egyes kromoszómáknak a minőségi paraméterekre, biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni ellenállóságra gyakorolt hatása a búza genetikai háttérben. Az árpáról ismert a jó szárazság- és sótűrő képessége, így potenciális forrást jelent a búza stressztűrő képességének javításában. Az első búza-árpa hibridet Kruse (1973) hozta létre. Az azóta előállított néhány búza-árpa addíciós vonalat (Islam és Shepherd, 1992; Koba és mtsai., 1997; Molnár-Láng és mtsai., 2000; Szakács és Molnár-Láng, 2007, 2010) nagyrészt csak citológiai szempontból értékelték és főleg fertilitásukat vizsgálták. Ezért kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy az árpa kromoszómák milyen hatással vannak a búza agronómiai tulajdonságaira szabadföldi viszonyok között. Az utóbbi időben jelent meg néhány publikáció (Szakács és Molnár-Láng, 2007; Hoffmann és mtsai., 2009), melyek az árpa kromoszómáknak a búza morfológiai és agronómiai tulajdonságaira gyakorolt hatását tárgyalják.

Letöltések

Megjelent

2012-02-15

Hogyan kell idézni

Búza-árpa addíciós vonalak fenológiai és morfológiai jellemzése. (2012). ACTA AGRARIA KAPOSVARIENSIS, 16(2), 59-61. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/2064