Régészeti térinformatikai alkalmazás (Csörsz-árok)

Szerzők

  • Zsuzsanna Székely Harkányiné
  • Dávid Benő
  • Andrea Prunner
  • Andrea Katona

Kulcsszavak:

Csörsz-árok, alkalmazott térinformatika, régészeti térinformatika, humántérinformatika

Absztrakt

z értelmiség mindenkori felelőssége a kulturális, történelmi örökségeink megőrzése. A Csörsz-árok a legmonumentálisabb Kárpát-medencei építmény, mai tudomásunk szerint ókori sánc-árok rendszer, ami végighúzódik az országunkon, Magyarország területén a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot. Eredetileg átlagosan 8 m széles és 2,5 m mély. Készítése során 15 millió köbméter földmennyiséget mozgattak meg építői. A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán (Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) és egyéb kutatók évek óta szívügyüknek tekintik a Csörsz-árok jövőjét. Kutatásaik célkitűzései a következők: A Csörsz-árok GIS létrehozása: A feltehetően szarmata kori és feltehetően védmű egész Magyarországon átfutó jellegzetes sánc-árokrendszer, egységes térinformatikai rendszerbe helyezve a legkülönfélébb információkat (régészeti, távérzékelési, történelmi térképi, régészeti leletek, paleobotanikai, paleo-klimatológiai adatok) nyújtja, melyek segítségével környezeti rekonstrukció hajtható végre. Környezeti rekonstrukció A környezeti rekonstrukció célja az eddigi eredmények összegzése, új szempontok feltárása. A kutatáshoz a régi korok és a mai környezeti (domborzati, klimatológiai, talajtani, hidrológiai, botanikai, zoológiai) és tértudományi (történelmi és mai térképek, légi felvételek, űrfelvételek, GPS- és geodéziai felmérések) adatokat dolgozunk fel, valamint régészeti leletek nyújtotta információkat, történelmi adatokat, az árokhoz köthető mondákat, regéket dolgozunk fel és a nyelvi vonatkozásokat is. Környezetgazdálkodás (védelem, karbantartás, tanösvény kialakítás, turizmus) A folyószabályozások, az erdőművelés, a nagyméretű szántók kialakítása sok helyen elpusztították a sáncrendszereket, melyek régészeti kutatása segítene megérteni a honfoglalás előtti Kárpát-medencei népek történetét, életmódját és következtethetnénk tájhasználatukra. A sánc-árokrendszer sok helyen ki van téve a pusztulás veszélyének, mivel kevés olyan szakasz van, amelyik védett területen halad keresztül. A Csörsz-árok védetté nyilvánítását, karbantartását célozzuk meg, később rekonstrukciótvégrehajtva, virtuális, majd lehetőség szerint valódi tanösvényt kialakítva bevonjuk a Gödöllő környéki történelmi turizmusba. Az Anglia és Skócia között húzódó ugyancsak római kori Hadrianus vonal és kiegészítése az Antoninus fal már a Világörökség részei.

Letöltések

Megjelent

2008-02-15

Hogyan kell idézni

Régészeti térinformatikai alkalmazás (Csörsz-árok). (2008). ACTA AGRARIA KAPOSVARIENSIS, 12(2), 203-220. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1931