Régészeti térinformatikai alkalmazás (Csörsz-árok)
Kulcsszavak:
Csörsz-árok, alkalmazott térinformatika, régészeti térinformatika, humántérinformatikaAbsztrakt
Az értelmiség mindenkori felelőssége a kulturális, történelmi örökségeink megőrzése. A Csörsz-árok a legmonumentálisabb Kárpát-medencei építmény, mai tudomásunk szerint ókori sánc-árok rendszer, ami végighúzódik az országunkon, Magyarország területén a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot. Eredetileg átlagosan 8 m széles és 2,5 m mély. Készítése során 15 millió köbméter földmennyiséget mozgattak meg építői. A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán (Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) és egyéb kutatók évek óta szívügyüknek tekintik a Csörsz-árok jövőjét. Kutatásaik célkitűzései a következők: A Csörsz-árok GIS létrehozása: A feltehetően szarmata kori és feltehetően védmű egész Magyarországon átfutó jellegzetes sánc-árokrendszer, egységes térinformatikai rendszerbe helyezve a legkülönfélébb információkat (régészeti, távérzékelési, történelmi térképi, régészeti leletek, paleobotanikai, paleo-klimatológiai adatok) nyújtja, melyek segítségével környezeti rekonstrukció hajtható végre. Környezeti rekonstrukció A környezeti rekonstrukció célja az eddigi eredmények összegzése, új szempontok feltárása. A kutatáshoz a régi korok és a mai környezeti (domborzati, klimatológiai, talajtani, hidrológiai, botanikai, zoológiai) és tértudományi (történelmi és mai térképek, légi felvételek, űrfelvételek, GPS- és geodéziai felmérések) adatokat dolgozunk fel, valamint régészeti leletek nyújtotta információkat, történelmi adatokat, az árokhoz köthető mondákat, regéket dolgozunk fel és a nyelvi vonatkozásokat is. Környezetgazdálkodás (védelem, karbantartás, tanösvény kialakítás, turizmus) A folyószabályozások, az erdőművelés, a nagyméretű szántók kialakítása sok helyen elpusztították a sáncrendszereket, melyek régészeti kutatása segítene megérteni a honfoglalás előtti Kárpát-medencei népek történetét, életmódját és következtethetnénk tájhasználatukra. A sánc-árokrendszer sok helyen ki van téve a pusztulás veszélyének, mivel kevés olyan szakasz van, amelyik védett területen halad keresztül. A Csörsz-árok védetté nyilvánítását, karbantartását célozzuk meg, később rekonstrukciótvégrehajtva, virtuális, majd lehetőség szerint valódi tanösvényt kialakítva bevonjuk a Gödöllő környéki történelmi turizmusba. Az Anglia és Skócia között húzódó ugyancsak római kori Hadrianus vonal és kiegészítése az Antoninus fal már a Világörökség részei.
Hivatkozások
Balás V. (1961): Az alföldi hosszanti sáncok. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 9. Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Múzeum 146. p.
Bernát P. (2007): A legendától a valóságig: a Csörsz-árok története, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=18364&page=1, letöltés: 2008. március 3.
Horváth P. (1823, Reprint 1994): Értekezés a' kúnoknak és jászoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokrúl, Jászberény.
Istvánovits E., Kulcsár V. (2000): The history and perspectives of the research of the Csörsz Ditch. Proceeding of the XVIIIth Internatinal Congress of Roman Frontier Studies Held in Amman, Jordania
Garam É., Patay P.-Soproni S. (2003): Sarmatischen Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 23. Magyar Nemzeti Múzeum 191 p.
Ladó J.-Bíró Á.., (2005): Magyar útónévkönyv. Vince Kiadó, Budapest, 258 p.
Lengyel D. (1978): Régi magyar mondák. Móra, Budapest
Ortutay Gy., Bodrogi T., Diószegi V., Fél E., Gunda B., Kósa L., Martin Gy., Pócs É., Rajeczky B., Tálasi I., Vince I. (1981): Magyar néprajzi lexikon. 4. kötet. Akadémiai kiadó Budapest, 305–306 p., 671 p.
Papp-Váry Á. (2002): Magyarország története térképeken. Kossuth kiadó/Cartographia 123.pp., 127.pp., 132–133. pp.
Révai M. J. (1994): Révai Nagy Lexikona, V. Kötet Babits Kiadó, 787. p. 166. p.
Soproni S. (1969): Limes sarmatiae. Archeológia Értesítő, 96. kötet 43–52. p.
Száraz M. Gy. (2004): Ördög barázdája.
Székely I. (1559): Chronica ez vilagnac yeles dolgairól. Nyomtatta: Strykoviai Lázár, Krakkó In Balás, 1961
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Harkányiné Székely Zsuzsanna, Benő Dávid, Prunner Andrea, Katona Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
