Az erdei szalonka (Scolopax rusticola L.) szaporodásbiológiai jellemzőinek vizsgálata

Szerzők

  • Elblinger Edit Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40.
  • Fluck Dénes Ganz Transelektro Közlekedési Rt., 1065 Budapest, Király utca 16.
  • Szász Sándor Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40.
  • Nemes Csaba OÁI Kaposvári Állategészségügyi Intézet, 7400 Kaposvár, Cseri u. 18.

Kulcsszavak:

erdei szalonka, ivari aktivitás, petefészek, here

Absztrakt

Az erdei szalonka (Scolopax rusticola L.) az eurázsiai kontinens azon belül Európa mérsékelt övi területeinek nagy részén elterjedt, és vadászható madárfaj. A jelenlegi feltételezések szerint európai állománya a jelentős vadászat ellenére is stabil. Az európai terítéket megközelítően 4 millió példány teszi ki, melynek kevesebb, mint 0,3%- át adja a magyar teríték. A magyarországi lesvadászatának nagy hagyománya van, március 1. és április 10. között napi négy darab lőhető vadászonként, melyet igen ritkán érnek el. Az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvek szerint tilos a vonuló madarakat a fészkelő területeikre való vonulásuk közben vadászni. Ennek értelmében az EU-hoz történt csatlakozásunk után kérdésessé vált a tavaszi szalonkavadászat lehetősége. Magyarország derogációt kapott erre vonatkozólag, amennyiben a vadászati hatóság folyamatosan megfigyelés alatt tartja a vonuló populációt és adatokat szolgáltat az illetékes minisztériumok felé. Vizsgálataink során választ kerestünk arra, hogy a Magyarországon márciusban és április elején átvonuló szalonkák ivarilag aktív szakaszban vannak-e? Mindezt az ivarszervek szövettani vizsgálatának segítségével végeztük el. A vizsgálat során 2003-as és 2004-es vadászati szezonokban véletlenszerű mintavételezéssel, az ország 19 pontjáról, szalonkavadászok segítségével gyűjtöttük az elejtett madarakat. Az ivarszerveket 10%-os formalinban tartósítottuk. Ezekből a későbbiek során szövettani metszetek készültek az ivari aktivitás megállapítására. Az ivari aktivitás mikroszkópos vizsgálatai kimutatták mind a tojók, mind a kakasok esetében, hogy azok ivari aktivitásuk kezdeti stádiumában vannak. A szövettani metszeteket vizsgálva a petefészkeken fejlődő tüszőket találtunk és csak kis hányadukban volt látható a levált petesejt visszamaradt tokja. Képződő tojásokat nem találtunk a tojásképző szervrendszerben. A vizsgált herecsatornácskák üregében részben képződő spermiumokat, kisebb számban levált spermatogóniumokat találtunk.

Információk a szerzőről

  • Elblinger Edit, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40.

    levelezőszerző
    ed_it24@citromail.hu

Hivatkozások

Boidot, J. P. (2005): Migration et reproduction de la Bécasse des bois

Elblinger E. (2004). A hagyományainkat őrizve. Magyar Vadászlap, 9. 27–28.

Elliott, A., Hoyo, J., Sargatal, J. (szerk.) (1992). Handbook of the birds of the world I. Lynx Edicions, Barcelona.

Faragó S. (2002): Vadászati állattan, Mezőgazda Kiadó, Budapest

Faragó S. (2004). Megtartható-e a tradíció? Magyar Vadászlap, 3. 8.

Fehér Gy. (1980). A háziállatok funkcionális anatómiája III. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Húsvéth F. (2000). A háziállatok élettana az anatómia alapjaival. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Kőhalmi T. (szerk.) (1994). Vadászati lexikon. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Mödlinger P., Kapocsy Gy. (1980). A madarak világa. Natura, Budapest.

Péczely P. (1987). A madarak szaporodásbiológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2008-02-15

Hogyan kell idézni

Elblinger, E., Fluck, D., Szász, S., & Nemes, C. (2008). Az erdei szalonka (Scolopax rusticola L.) szaporodásbiológiai jellemzőinek vizsgálata. Acta Agraria Kaposváriensis, 12(1), 107-112. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1905

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei