A földrengésből származó károk becslésének lehetőségei

Szerzők

  • Kovács Előd Pannon Egyetem, Matematikai és Számítástechnikai Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
  • Lipovits Ágnes Pannon Egyetem, Matematikai és Számítástechnikai Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

Kulcsszavak:

földrengés, keverék Poisson–eloszlás, rejtett Markov–modell

Absztrakt

A cikkünk az évenként magyarországi földrengésszám vizsgálatának néhány lehetőségét mutatja be. Célunk az volt, hogy egy érdekes adatsoron szemléltessük az MCMC módszer hasznosságát, melyet egyre gyakrabban alkalmaznak az utóbbi években. Megmutattuk, hogy a leggyakrabban használt eloszlások nem illeszkednek jól adatainkra. A gyakoriságot elfogadható módón közelítettük keverék-Poisson eloszlással. A rejtett Markov-modellből kapott becslések viszont azt mutatják, hogy az éves földrengésszámok nem függetlenek egymástól. Saját fejlesztésű program segítségével tudjuk az adatokat szűrni, és a következő 20 év forgatókönyveit szimulálni. A program által előállított jövőbeli események például a biztosításmatematikai számításokban is felhasználhatóak.

Információk a szerzőről

  • Kovács Előd, Pannon Egyetem, Matematikai és Számítástechnikai Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

    levelezőszerző
    kovacse@almos.uni-pannon.hu

Hivatkozások

Arató M. (1997). Általános Biztosításmatematika. ELTE Eötvös Kiadó : Budapest. 19–28.

Dargahi–Noubary, G. R. (2002). The use of modern statistical theories in assessment of earthquake hazard, with application to quiet regions of eastern North America. Soil Dynamics and Earthquake Engineering, 22(5), 361–369. https://doi.org/10.1016/S0267-7261(02)00027-1

Omori, T. (1894). On the aftershocks of eartqakes Journal of the College of Science of the Imperial University of Tokyo, 111–200.

Kagan, Y. Y., Jackson, D. D. (2000). Probabilistic earthquake forecasting, Geophys. J. In., 143(2), 438–453. https://doi.org/10.1046/j.1365-246X.2000.01267.x

Munich Re Group (2004). World of Natural Hazards, CD

Rydén, T. (2004). „Hidden Markov models” in Encyclopedia of Actuarial Science, 2. J. Teugels, B. Sundt, eds.: Wiley, 821–827.

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T. (1997). Hungarian Earthquake Bulletin, 1996. GeoRisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T. (1998). Hungarian Earthquake Bulletin, 1997. GeoRisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T. (1999). Hungarian Earthquake Bulletin, 1998. GeoRisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T. (2000). Hungarian Earthquake Bulletin, 1999. GeoRisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., Kosztyu, Z. (2001). Hungarian Earthquake Bulletin, 2000. GeoRisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., (2002). Hungarian Earthquake Bulletin 2001. GeoRisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., Czifra, T. (2003). Hungarian Earthquake Bulletin 2002., Georisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., Czifra, T. (2004). Hungarian Earthquake Bulletin 2003., Georisk : Budapest

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M. (2002). Seismicity in the Pannonian Region – earthquake data, EGU Stephan Mueller Special Publication Series, 3. 9–28. https://doi.org/10.5194/smsps-3-9-2002

Zsíros, T., Mónus, P., Tóth, L. (1988). Hungarian earthquake catalog MTA GGKI : Budapest, 456–1986.

Zsíros T. (2000). A Kárpát medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége: Magyar földrengés katalógus MTA GGKI : Budapest, 456–1995.

Letöltések

Megjelent

2006-10-15

Hogyan kell idézni

Kovács, E., & Lipovits, Ágnes. (2006). A földrengésből származó károk becslésének lehetőségei. Acta Agraria Kaposváriensis, 10(3), 61-74. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1826