Az üledék-toxicitás térbeli eloszlásának vizsgálata a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer II. ütemének területén

Szerzők

  • Kováts Nóra Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
  • Borbély Gábor Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
  • Magyar Imre Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
  • Szép Zsuzsanna Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
  • Paulovits Gábor MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany, Klebersberg Kunó u. 3.
  • Pomogyi Piroska Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-balatoni Üzemmérnökség, 8360 Keszthely, Csík Ferenc sétány 1.

Kulcsszavak:

Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer, üledéktoxicitás, ToxAlert, kockázattérképezés

Absztrakt

1863 előtt a Kis-Balaton a Balaton előtt természetes szűrőmezőt képezett, amely a Zalával érkező tápanyag jelentős részét visszatartotta. 1863-ban a Sió-zsilip megépítésével megteremtődtek a feltételek a Balaton vízszint-szabályozásához. A vízszint szabályozása és alacsony szinten tartása következtében a Kis-Balaton mocsarai összezsugorodtak, a szűrőmező funkciója csökkent. Mindennek következményeképpen a tó vízminősége az 1960-as évektől kezdődően megnőtt tápanyagterhelés hatására romlásnak indult, az eutrofizáció felgyorsult, 1970 után a tó eutróf-hipertróf állapotba jutott. A Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer (KBVR) fő célja a Balaton tápanyagterhelésének csökkentése volt, két tározórész segítségével. Bár a rendszer kialakításának elsődlegesen vízminőségvédelmi okai voltak, a terület egyben jelentős természetvédelmi értéket képvisel. 1979-ben felkerült a Ramsar Vizes Élőhelyek listájára. A KBVR hatékonyságát, a bemenő és kimenő vízminőségi mutatókat rendszeres monitoringvizsgálat keretében figyelik. Nincs lehetőség viszont arra, hogy a diffúz szennyezőforrások (pl. mezőgazdasági területek) által okozott terhelést kimutassák. Célunk annak a vizsgálata volt, hogyan alakul az 1992-ben részlegesen elárasztott II. tározó üledékének szennyezettsége a tározót érő külső terhelés következtében, részletesen elemezve a szennyezettség térbeli eloszlását, az eloszlásban mutatkozó trendeket. Az üledékszennyezettség térképezéséhez a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-balatoni Üzemmérnökségétől származó digitális ortofotót használtuk.

Információk a szerzőről

  • Kováts Nóra, Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

    levelezőszerző
    kovats@almos.vein.hu

Hivatkozások

Becker, D. S., Ginn, T. C. (1995). Effects of storage time on toxicity of sediments from Puget Sound, Washington. In: Environmental Toxicology and Chemistry. 14(5), 829–835. https://doi.org/10.1002/etc.5620140513

Bendefy, L. (1968). A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig. In: Hidrológiai Közlöny, 6. 257–263.

Bennett, J., Cubbage, J. (1992). Review and Evaluation of Microtox® Test for Freshwater Sediments. Environmental Assessment Program Report, 92-e04

Burton, G.A. Jr. (1991). Assessing freshwater sediment toxicity. In: Environ. Toxicol.Chem., 10(12), 1585–1627. https://doi.org/10.1002/etc.5620101204

Burton, G. A. Jr., Baudo, R., Beltrami, M., Rowland, C. (2001). Assessing sediment contamination using six toxicity assays. J. Limnol., 60(2), 263–267. https://doi.org/10.4081/jlimnol.2001.1.263

Doherty, F. G. (2001). A Review Of The Microtox® Toxicity Test System for Assessing the Toxicity of Sediments and Soils. In: Water Quality Research Journal of Canada, 36(3), 475–518. https://doi.org/10.2166/wqrj.2001.027

Fekete, E., Szabó, S. A., Tóth, Á. (1991). A vízszennyezés ökológiája, Pro Natura Kiadó : Budapest

Jacobs, M. W., Delfino, J. J., Bitton, G. (1992). The Toxicity of Sulphur to Microtox® from Acetonitrile Extracts of Contaminated Sediments. In: Environ. Toxicol. Chem., 11(8), 1137–1143. https://doi.org/10.1002/etc.5620110810

Johnson, B. T., Long, E. R. (1998). Rapid toxicity assessment of sediments from estuarine ecosystems: A new tandem in vitro testing approach. In: Environ. Toxicol. Chem., 17(6), 1099–1106. https://doi.org/10.1002/etc.5620170616

Magyarics, A., Pomogyi, P., Pék T. (1999). A Kis-Balaton Vedőrendszer kialakítása, működésének eredményei. Vízügyi Közlemények, LXXXI. Évfolyam, 4. füzet.

Suter, G. W. (1996). Risk Characterization for Ecological Risk Assessment of Contaminated Sites. Prepared by the Environmental Restoration Risk Assessment Program, Lockheed Martin Energy Systems, Inc., Oak Ridge, Tennessee, ES/ER/TM-200

Svenson, A., Edsholt, E., Rickling, M., Remberger, M., Rottorp, J. (1996). Sediment contaminants and Microtox toxicity tested in a direct contact exposure test. In: Environ. Toxicol. Water Qual., 11(4), 293–300. https://doi.org/10.1002/(SICI)1098-2256(1996)11:4<293::AID-TOX2>3.0.CO;2-4

Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Paulovits, G., Pomogyi, P. (2000). The role of the Kis-Balaton Water Protection System in the control of water quality of Lake Balaton. In: Ecological Engineering, 16(1), 73–78. https://doi.org/10.1016/S0925-8574(00)00091-4

Overton, E. B., Jr., C. B. Henry, I. Mendelssohn (1997). Application of Microtox assay to establish and evaluate the efficacy of in situ burning of oiled marshes. Louisiana Applied Oil Spill Research and Development Program, OSRADP Technical Report series 96–009.

Letöltések

Megjelent

2006-02-15

Hogyan kell idézni

Kováts, N., Borbély, G., Magyar, I., Szép, Z., Paulovits, G., & Pomogyi, P. (2006). Az üledék-toxicitás térbeli eloszlásának vizsgálata a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer II. ütemének területén. Acta Agraria Kaposváriensis, 10(1), 43-51. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1756

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei