Az aminosavak elválasztása és meghatározása ioncserés oszlopkromatográfiával, oszlop utáni származékképzés alkalmazásával

Szerzők

  • János Csapó
  • Katalin Lóki
  • Zsuzsanna Csapóné Kiss
  • Csilla Albert

Kulcsszavak:

ioncserés oszlopkromatográfia, IEC, nagyhatékonyságú folyadék-kromatográfia, HPLC, aminosav-meghatározás

Absztrakt

Tiszta fehérjék, élelmiszerek, biológia eredetű folyadékok aminosav-összetételének meghatározására a legtökéletesebb módszer még mindig az ioncserés oszlop-kromatográfia (IEC). Biológiai eredetű folyadékok szabadaminosav-tartalmának meghatározása lítium pufferek alkalmazásával könnyen megvalósítható. IEC esetén a szennyező anyagok többsége gyorsan keresztül jut az oszlopon, mielőtt az aminosavak szétválasztása megkezdődne, ami megnöveli a módszer hatékonyságát. A minta-előkészítés ideje az oszlop előtti származékképzést alkalmazókhoz képest minimális, és az 33 aminosavak kimutatása OPA-val vagy ninhidrinnel specifikus az egyes aminosavakra. Újabban egy off-line minta-előkészítést alkalmaznak anioncserélő kromatográfiával és amperometriás detektálással kombinálva, melynek segítségével a szénhidrátok zavaró hatása kiküszöbölhető. A legfontosabb problémák továbbra is a fehérjehidrolízis, a biológiai eredetű minták fehérjementesítése, és a metionin, a cisztein és a triptofán részleges elbomlása a minta-előkészítés során. Jelenleg a hagyományos IEC oszlop utáni ninhidrines származékképzés tűnik a legjobbnak tiszta fehérjékre, élelmiszerekre és komplex keverékekre is, bár néhány esetben a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia is hasonlóan jónak bizonyult.

Letöltések

Megjelent

2005-02-15

Hogyan kell idézni

Az aminosavak elválasztása és meghatározása ioncserés oszlopkromatográfiával, oszlop utáni származékképzés alkalmazásával. (2005). ACTA AGRARIA KAPOSVARIENSIS, 9(2), 33-51. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1743