Emlődaganatok kutyákban (Irodalmi áttekintés)

Absztrakt

A társállatok (kutya, macska) között egyre növekszik az igazoltan tumoros betegségek száma. Az állatorvoslásban - követve a humángyógyászati gyakorlatot - az utóbbi néhány évben a kutatások homlokterébe kerültek a daganatos betegségekkel kapcsolatos vizsgálatok, új diagnosztikai eljárások és terápiás lehetőségek alkalmazása. A pontos diagnózis felállítása azonban sokszor nehéz. Ennek oka egyrészt az, hogy nem állnak rutinszerűen rendelkezésre azok az eljárások (vérvizsgálat, citológiai vizsgálat, nem invazív képalkotási eljárások), amelyek segítségével ez megtörténhet, másrészt a végső diagnózis felállításához szükséges szövettani elemzéseket csak az esetek kis hányadában végzik el. A beteg állatokat általában előrehaladott stádiumú daganatos elváltozásokkal viszik állatorvoshoz, amikor az már nem, vagy csak csekély eredménnyel gyógykezelhető. Célunk áttekinteni az irodalomban eddig feldolgozott prognosztikai faktorok szerepét és a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai (képalkotás, szövettani, immunhisztokémiai) eljárások alkalmazhatóságát kutyák emlődaganatainak vizsgálatában.