A precíziós mezőgazdaság szerepe a környezeti vállalatirányításban
Kulcsszavak:
precíziós mezőgazdaság, térinformatika, környezeti menedzsment rendszer, életciklus-elemzésAbsztrakt
A precíziós mezőgazdaság gyakorlata az 1992-es első amerikai konferenciától számítva közel egy évtizedes múltra tekint vissza. A környezet menedzsment rendszereket leíró szabványok is hasonlóan rövid gyakorlati múlttal rendelkeznek Mindkét területet módszertanilag és alkalmazható technológiák szempontjából egyaránt hatékonyan inspirálta az információ technológiában folyamatosan nyomon követhető, igen gyors fejlődés. Ezek a tények indokolják azt, hogy mind a precíziós mezőgazdaság, mind a környezet menedzsment rendszerek (KMR) területén viszonylag kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk. Vizsgálatainkban egy konkrét mezőgazdasági középvállalkozás tényadatait, illetve saját mérési eredményeinket felhasználva próbáltuk a két rendszer együttes bevezethetőségének határfeltételeit meghatározni: a szükséges erőforrásokat, a várható kockázati tényezőket, gazdasági és természeti előnyöket. Kidolgozásra került a vizsgálati terület 1:10000 arányú talajinformációs térképe, amelyhez pontszem (gyomfelvételezés, tápanyagforgalom, vízforgalmi, ökológiai vizsgálat), illetve nem pontszerű (légi felvételek, szintvonalas térképek) információs adatbázisokat rendeltünk. A nagy részletességű adatállomány, melyet térinformatikai környezetbe integráltunk az üzemviteli adatokkal kiegészítve megbízható alapot nyújt arra, hogy egy táblán belül a termőhely heterogenitását akár méteres pontossággal, valós időben is nyomon követhessük intelligens szenzorok segítségével. A terület vízforgalmán és a gyomfelvételezésén keresztül mutatunk be elemzéseket. Ez a részletes és nagy pontossági digitális adatállomány teszi lehetővé azt, hogy a termelési folyamatokat néhány méteres kiterjedésű, homogénnek tekinthető termőhelyre vonatkoztatva térben és időben tudjuk nyomon követni. A szigorodó minőségbiztosítási és a növekvő agrár-környezetvédelmi elvárások kézenfekvővé tették a környezeti menedzsment és a környezet, mint élő rendszer terhelhetőségének elemzéséhez komplex indikátorok kidolgozásának szükségességét. Az ipari zárt rendszerek nagyarányú és hatékony kontroll funkcióihoz hasonlóan lehetővé válik a nyitott mezőgazdasági környezetben is az anyag- és energiaáramlási folyamatok szántóföldi elemzése, a termelés általunk is bemutatni kívánt táblaszintű életciklus-elemzése.
Hivatkozások
Adensam, H., Ganglberger, E., Gupfinger, H., Wenisch, A. (2000). Wieviel Umwelt braucht ein Produkt. Studie zur Nutzbarkeit von Ökobilanzen für Prozess- und Produktvergleiche. 30–52.
Gulyás L. (1992). In Barótfi, I. Környezettechnika kézikönyv. Környezet-technika Szolgáltató Kft. Budapest. 1992. 57–59.
Cascio, J., Woodside, G., Mitchell, P. (1996). ISO 14000 Guide, The New International Environmental Management Standard, McGraw-Hill, New York. 3–81.
Moerschner, J. Lücke, W. (1998). Stoffströme bei der landwirtschaftlichen Produktion von Nahrungsmitteln. Im Druck: Internationale Sommerakademie St. Marienthal, Stoffstrom-management.
Olvasztó L. (2000). GPS alapú digitális talajtérképezési technikák. Szakdolgozat, Debrecen, 2000.
Moser M., Pármai Gy. (1992). A Környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 137–139.
Tamaska L. (2001). Az Életciklus-elemzés, mint környezeti menedzsment eszköz alkalmazása. In: Juhász Cs. (2001). környezeti minőségbiztosítás. (Környezetminőség és menedzsment távoktatási program kialakítása és fejlesztése. 1. modul, DE ATC 2001) 111–134.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2002 Pechmann Ildikó, Tamás János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
