A térinformatika lehetséges alkalmazásai a precíziós farmgazdálkodásban
Kulcsszavak:
globális helymeghatározó rendszer, térinformatika, precíziós gazdálkodásAbsztrakt
Az IKR Rt. szakembereit már régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy a világban pozitív tapasztalatairól ismert és egyre népszerűbb precíziós gazdálkodást adaptálják hazai viszonyainkhoz, hiszen a helyspecifikus növénytermeléssel tervezhető, kézben tartható, kontrollálható gazdálkodási rendszer valósítható meg. Már most elmondhatjuk, hogy egyes elemeiben működő rendszerről van szó. Ez köszönhető a négy éve e témában megkezdett kísérleti munkánk során szerzett gyakorlati tapasztalatainak, a Nemzeti Kutatási És Fejlesztési Programok támogatásának, kollégáink szaktudásának, valamint a programban részt vevő gazdálkodók hozzáállásának. Elképzeléseink szerint 2-3 éven belül rendszerszintű termesztéstechnológiai eljárást tudunk átadni a gyakorlatnak Kísérleteinket Ácson végeztük egy 32,5 ha nagyságú táblán 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben. A vizsgált kultúra kukorica volt. Ezen kísérleti táblán folytatott adatgyűjtésről, a kapott adatok integrálásáról, a térinformatikai alkalmazások, továbbá az adatgyűjtés valamint a szoftverek közötti kommunikáció során felmerült problémákról, az elemzési és a továbbfejlesztési lehetőségekről írok cikkemben. Bemutatom, hogy egyrészt a precíziós gazdálkodás feltételrendszere milyen lehetőségeket kínál, másrészt továbbfejlesztéséhez milyen műszaki, térinformatikai kutatásokra van szükség ahhoz, hogy komplett gazdálkodási rendszerként kínálhassuk partnereinknek. Az IKR Rt. már közel 1000 ha nagyságú területen termel ezen új technológiával. Az üzemi gyakorlat során szerzett tapasztalataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy géprendszerünkhöz egy precíziós gazdálkodási rendszert kell adaptálni, annak ellenére, hogy több, a rendszerek közötti átjárhatatlanságot is megoldottunk. A technika mind színvonalában, mind a szolgáltatási lehetőségek tekintetében tovább korszerűsödik. A műholdas helymeghatározással egyre megbízhatóbb és egyre nagyobb információhalmazt nyerhetünk, amelyet kiegészítve a térinformatika egyéb adatgyűjtési lehetőségeivel szilárd alapot teremthetünk az összefüggések feltárásához. Számvetést még nem tudtunk készíteni a várható előnyök és ráfordítások arányáról, hiszen ehhez több éves adatsorra van szükség, de az eddigi tapasztalatok, kapott adatok korszakos változás lehetőségét sugallják a jelenlegi termesztési gyakorlat megváltoztatására, pontosítására.