A tápanyagvagyon felhalmozásának és felélésének néhány közgazdasági konzekvenciája a magyarországi növénytermesztésben

Szerzők

  • Urfi Péter Pannon University of Agriculture, Georgikon Faculty of Agronomy, Department of Farm Business Management, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, Üzemtani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
  • Bacsi Zsuzsanna Pannon University of Agriculture, Georgikon Faculty of Agronomy, Department of Social Sciences, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. https://orcid.org/0000-0003-0512-7820 (unauthenticated)

Kulcsszavak:

műtrágyázás, tápanyagvagyon, tápanyagtöbblet-adó, tápanyagkönyvelés

Absztrakt

A növénytermesztéssel foglalkozó magyarországi gazdálkodók nagy része a kilencvenes években a termelést az előző két évtizedben felhalmozott tápanyagvagyon felélésére alapozza. A nyilvántartási, költségelszámolási sajátosságokból adódóan azonban a reál- és a gazdasági folyamatok elszakadtak egymástól. A nyolcvanas évek tápanyagvagyonnövekedése a nyilvántartásokban vagyoncsökkenésként jelent meg, a kilencvenes évek tápanyagvagyon-csökkenése pedig - a vagyonfelélésből származó látszólagos jövedelmeken keresztül - a számvitelben kimutatott vagyon növekedéséhez vezet. A nyilvántartási rendszer átalakítása környezetpolitikai szempontból is időszerű lenne, hiszen egyrészt a szervestrágyázást hátrányos helyzetbe hozza a műtrágyázással szemben, másrészt nem ad lehetőséget az üzemi szintű tápanyagegyenlegek kimutatására, amelyek nélkül a tápanyagfeleslegek adóztatása elképzelhetetlen. A cikkben olyan változtatáscsomag elveit vázoljuk, amely lehetővé tenné mindhárom említett hiányosság kiküszöbölését, új adónem bevezetése és alapvetően új nyilvántartási rendszer kialakítása nélkül.

Információk a szerzőről

  • Urfi Péter, Pannon University of Agriculture, Georgikon Faculty of Agronomy, Department of Farm Business Management, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16., Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, Üzemtani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16.

    levelezőszerző
    up@georgikon.pate.hu

Hivatkozások

Antal, J., Buzás, I., Debreczeni, B., Nagy, M., Sípos, S., Sváb, J. (1979). N-, P-, K- műtrágyázási irányelvek. In: Debreczeni, B.: Kis agrokémiai útmutató. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Balogh, É., Harza, L. (1998). A vagyon-, a tulajdon- és a tőkeviszonyok változása a mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest.

Berentsen, P. B. M., Giesen, G. W. J. (1995). An Environmental-Economic Model at Farm Level to Analyse Institutional and Technical Change in Dairy Farming. Agricultural Systems, 49(2), 153–175. https://doi.org/10.1016/0308-521X(94)00042-P

Bokor, T. (1997). Dán EU-tapasztalatok és félelmek újabb közösségi csatlakozások ürügyén. In: Benet I. et al. (ed.): Egyes EU-tagországok viszonyulása csatlakozásunkhoz – különös tekintettel az agráriumra. Európai Tükör. Műhelytanulmányok. 24. Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest, 39–58.

Breembroek, J. A., Koole, B., Poppe, K. J., Wossink, G. A. A. (1996). Environmental Farm Accounting: The Case of the Dutch Nutrients Accounting System. Agricultural Systems, 51(1), 29–40. https://doi.org/10.1016/0308-521X(95)00020-6

Erős, J., Gyurikné, S. M. (1994). Vállalkozói számviteli ismeretek II. Agrocent Kiadó, Budapest.

Horváth, J. (1997). Talajvizsgálatok értékelése Somogy és Fejér megyékben. (1978–1996 közötti időszak.) Agrokémia és Talajtan, 46(1–4), 347–358.

Kádár, I. (1992). A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Author’s Edition, Budapest.

Kádár, I. (1997). Talajaink tápelemgazdálkodása az ezredfordulón. Növénytermelés, 46(1), 73–84.

Kuhlmann, F., Brodersen, C. M. (1998). Ein Modell zur Bewertung von Möglichkeiten der Beeinflussung von Stickstoffemissionen in der pflanzlichen Produktion. Agrarwirtschaft, 47(2), 98–107.

Mohr, E. (1998). Landwirtschaft in Ungarn - Konsolidierter Wachstumkurs noch nicht in Sicht. IFO Schnelldienst, 9. 24–44.

Nagy, M. (1992). A mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása, különös tekintettel a talajerő pótlására. Gazdálkodás, 36(11), 37–48.

Németi, L. (1986). Hatékonyság és fejlesztési lehetőségek a mai Magyar mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Oude Lansink, A., Peerlings, J. (1997). Effect of N-Surplus Taxes: Combining Technical and Historical Information. European Review of Agricultural Economics, 24(2), 231–247. https://doi.org/10.1093/erae/24.2.231

Podmaniczky, L. (1997). A nitrogén adózás lehetőségei a magyar mezőgazdaságban I. BKE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Gödöllő-Budapest.

Sipos, A., Halmai, P. (1993). Jelenkori agrárproblémák. Gazdaság, 25(1), 47–60.

Sutus, I. (1994). KFT-k számviteli kézikönyve. Verzál Könyvkiadó, Budapest.

Szabó, G., Szabóné, G. M., Szép, K. (1989). A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének makro- és mikroökonómiai aspektusai. Közgazdasági Szemle, 36(6), 576–591.

Szolnokiné, K. M. (1994). Környezetpolitikai célú adók a fejlett európai országok mezőgazdaságában. Gazdálkodás, 38(4), 46–56.

Vági, F. (1990). A bruttó jövedelem csökkenése a mezőgazdasági vállalatokban. Közgazdasági Szemle, 37(1), 88–96.

Varga, Gy. (1997). Agrárgazdaság és agrárpolitika. Kérdőjelek és teendők az EU-csatlakozás tükrében. Európai Tükör. Műhelytanulmányok. 5. Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest.

Letöltések

Megjelent

1999-02-15

Hogyan kell idézni

Urfi, P., & Bacsi, Z. (1999). A tápanyagvagyon felhalmozásának és felélésének néhány közgazdasági konzekvenciája a magyarországi növénytermesztésben. Acta Agraria Kaposváriensis, 3(1), 51-60. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1352