Klorofill vizsgálatok a Budai Arborétum fásszárú gyűjteményében

Petra Emese Dragán; Péter Bodor-Pesti; Sára Sarolta Jánossyné Perneczky; Gellért Vilmos Szabó; Krisztina Szabó

doi:10.36249/4d.77.6300

Szerzők

Dragán Petra Emese MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design https://orcid.org/0009-0007-5490-0353 (unauthenticated)
Bodor-Pesti Péter MATE, Szőlészeti és Borászati Intézet , MATE, Institute of Viticulture and Oenology https://orcid.org/0000-0001-8346-4975
Jánossyné Perneczky Sára Sarolta MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design https://orcid.org/0009-0004-7213-7484 (unauthenticated)
Szabó Gellért Vilmos MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design https://orcid.org/0009-0003-9643-4312 (unauthenticated)
Szabó Krisztina MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design https://orcid.org/0000-0002-3233-0974

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.77.6300

Kulcsszavak:

klorofill-tartalom, városfásítás, növényalkalmazás, ökoszisztéma-szolgáltatás

Absztrakt

A klímaváltozás és az urbanizáció intenzitásának növekedése jelentős hatást gyakorol a városi ökoszisztémákra, ezért a zöld infrastruktúra fenntarthatósága különös figyelmet igényel. E rendszerek alapvető elemei közé tartoznak a fásszárú növények, amelyek nemcsak árnyékot biztosítanak és hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, hanem kiemelt ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – például a hőmérséklet szabályozásával és a légszennyezés csökkentésével – is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A különböző taxonok azonban eltérő mértékben járulnak hozzá az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Ennek okán folyamatosan keressük azokat a fajokat, fajtákat, amelyek a városi környezethez leginkább alkalmazkodnak és hozzájárulnak a klímaváltozás és az urbanizáció kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez. Az egyes taxonok adaptációs képességének és fiziológiai állapotának értékelésére számos indikátor áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy megértsük a városi környezetben alkalmazott fásszárú taxonok ökoszisztéma-szolgáltatási potenciálját, kutatásunk első szakaszában a levelek klorofill-tartalmára fókuszáltunk, hiszen a klorofill mennyisége szoros összefüggésben áll a fotoszintetikus aktivitással és az oxigéntermeléssel. A mérések célja, hogy összehasonlítsuk a már alkalmazásban lévő fajok, fajták és más potenciálisan alkalmazható taxonok klorofill-tartalmát és a vegetációs időszak alatti változását. A méréseket a Budai Arborétumban végezzük, ahol közel 100 fásszárú egyedet (fákat és cserjéket) választottunk ki. Előzetes méréseink szerint az örökzöld fajok juvenilis (morfológiailag és anatómiailag nem teljesen fejlett) és idős leveleinek (teljesen kifejlődött, funkcionálisan aktív vagy már öregedő levél) klorofill tartalmában még nyáron is szignifikáns eltérések figyelhetők meg. Jelentős különbségek mutatkoztak továbbá a nemzetségek összehasonlítása során, esetenként olyan taxonoknál is, amelyek a városi növényalkalmazásban hasonló szerepben jelennek meg.

Szerző életrajzok

Dragán Petra Emese, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design

egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató
e-mail: Dragan.Petra.Emese@uni-mate.hu
Bodor-Pesti Péter, MATE, Szőlészeti és Borászati Intézet, MATE, Institute of Viticulture and Oenology

egyetemi docens, habil. PhD
e-mail: Bodor-Pesti.Peter@uni-mate.hu
Jánossyné Perneczky Sára Sarolta, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design

tudományos segédmunkatárs
e-mail: janossyne.perneczky.sara.sarolta@uni-mate.hu
Szabó Gellért Vilmos, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design

PhD-hallgató
e-mail: g.vilmosszabo@gmail.com
Szabó Krisztina, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Garden and Open Space Design

egyetemi docens, PhD
e-mail: Szabo.Krisztina.dendro@uni-mate.hu

Hivatkozások

Blanusa, T., Garratt, M., Cathcart-James, M., Hunt, L., & Cameron, R. W. F. (2019). Urban hedges: A review of plant species and cultivars for ecosystem service delivery in north-west Europe. Urban Forestry & Urban Greening, 44, 126391. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2019.126391

Bodor-Pesti, P., Nguyen, L. L. P., Nguyen, T. B., Dam, M. S., Taranyi, D., & Baranyai, L. (2025). LeafLaminaMap: Exploring Leaf Color Patterns Using RGB Color Indices. AgriEngineering, 7(2), Article 2. https://doi.org/10.3390/agriengineering7020039

Bodor-Pesti, P., Taranyi, D., Nyitrainé Sárdy, D. Á., Lien, N., & Baranyai, L. (2023). Corre-lation of the Grapevine (Vitis vinifera L.) Leaf Chlorophyll Concentration with RGB Color Indices. Horticulturae, 9. https://doi.org/10.3390/horticulturae9080899

Bolund, P., & Hunhammar, S. (1999). Ecosystem services in urban areas. Ecological Eco-nomics, 29(2), 293–301. https://doi.org/10.1016/S0921-8009(99)00013-0

Böll, S. (2018). Stadtbäume der Zukunft – Wichtige Ergebnisse aus dem Forschungprojekt “Stadtgrün”.

Cavender-Bares, J., Nelson, E., Meireles, J., Lasky, J., Miteva, D., Nowak, D., Pearse, W., Helmus, M., Zanne, A., Fagan, W., Mihiar, C., Muller, N., Kraft, N., & Polasky, S. (2022). The hidden value of trees: Quantifying the ecosystem services of tree linea-ges and their major threats across the contiguous US. PLOS Sustainability and Transformation, 1, e0000010. https://doi.org/10.1371/journal.pstr.0000010

Gill, S., Handley, J. F., Ennos, R., & Pauleit, S. (2007). Adapting Cities for Climate Change: The Role of the Green Infrastructure. Built Environment, 33, 115–133. https://doi.org/10.2148/benv.33.1.115

Gómez-Muñoz, V., Porta-Gándara, M., & Fernández, J. L. (2010). Effect of tree shades in urban planning in hot-arid climatic regions. Landscape and Urban Planning - Land-scape Urban Plan, 94, 149–157. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2009.09.002

Gyimóthy, A. (2015). How does urban greenery influence our physical, social and psycho-logical well-being? The effects of city squares with or without trees on well-being of users. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 2–9.

Hirabayashi, S., Kroll, C. N., Nowak, D. J., & Endreny, T. A. (é. n.). I-Tree Eco Dry Depo-sition Model Descriptions.

Immanuel, R., & Miruna, M. (2024). Quantifying chlorophyll content index for efficient nitrogen management in rice (Oryza sativa L.). Crop Research, Volume 59. https://doi.org/10.31830/2454-1761.2024.CR-981

Khuzhakhmetova, A., Sapronova, D., Belyae, v, Alexander, & Lazarev, S. (2023). Study on selection of woody plants to create sustainable green spaces in sparsely forested rural areas. Research on Crops, Volume 24. https://doi.org/10.31830/2348-7542.2023.ROC-994

Kiss M. D. (2019). Ökoszisztéma-szolgáltatások modell-alapú értékelése (o. 10114) [PhD, Szegedi Tudományegyetem]. https://doi.org/10.14232/phd.10114

Konijnendijk, C. (2008). M. Forrest, Landscape Trees and Shrubs. Selection, Use and Mana-gement , CABI, Wallingford (2006) 179pp., Soft cover, 25 GBP/50 USD, ISBN: 978 1 84593 054 7. Urban Forestry & Urban Greening - Urban for green, 7, 139–140. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2008.01.003

Livesley, S. J., McPherson, E. G., & Calfapietra, C. (2016). The Urban Forest and Ecosystem Services: Impacts on Urban Water, Heat, and Pollution Cycles at the Tree, Street, and City Scale. Journal of Environmental Quality, 45(1), 119–124. https://doi.org/10.2134/jeq2015.11.0567

MC-100-spec-sheet.pdf. (é. n.). Elérés 2024. november 9., forrás https://www.apogeeinstruments.com/content/MC-100-spec-sheet.pdf

Nádasy, L., & Valánszki, I. (2021). Perceptional analysis of the role of individual trees in the urban image. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 64–77. https://doi.org/10.36249/60.5

Nowak, D. (2001). The effects of urban forests on the physical environment. COST Action E12: Urban Forests and Trees. Proceedings No. 1, 22–38.

Nowak, D., Crane, D., Stevens, J., Hoehn, R., Walton, J., & Bond, J. (2008). A Ground-Based Method of Assessing Urban Forest Structure and Ecosystem Services. Arboriculture & Urban Forestry, 34, 347–358. https://doi.org/10.48044/jauf.2008.048

Parmesan, C. (2006). Ecological and Evolutionary Responses to Recent Climate Change. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics, 37, 637–669. https://doi.org/10.1146/annurev.ecolsys.37.091305.110100

Parry, C., Blonquist, J. M., & Bugbee, B. (2014). In situ measurement of leaf chlorophyll concentration: Analysis of the optical/absolute relationship. Plant, Cell & Environ-ment, 37(11), 2508–2520. https://doi.org/10.1111/pce.12324

Pongrácz, R. (2011). Analysis of projected climate change for Hungary using ensembles simulations. Applied Ecology and Environmental Research, 9(4), 387–398. https://doi.org/10.15666/aeer/0904_387398

Roloff, A., Korn, S., & Gillner, S. (2009). The Climate-Species-Matrix to select tree species for urban habitats considering climate change. Urban Forestry & Urban Greening - Urban for green, 8, 295–308. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2009.08.002

Rosa, C. A. P., & Szabó, K. (2021). The Essentiality of Green Spaces in Urban Landscapes: A Greenway Study for Campo Grande, MS - Brazil. 4D Tájépítészeti És Kertművé-szeti Folyóirat, 40–51. https://doi.org/10.36249/59.3

Scheifinger, H., Menzel, A., Koch, E., Peter, C., & Ahas, R. (2002). Atmospheric mechanisms governing the spatial and temporal variability of phenological phases in central Europe. International Journal of Climatology, 22, 1739–1755. https://doi.org/10.1002/joc.817

Sjöman, H., Gunnarsson, A., Pauleit, S., & Bothmer, R. (2012). Selection Approach of Urban Trees for Inner-city Environments: Learning from Nature. Arboriculture & Urban Forestry. https://doi.org/10.48044/jauf.2012.028

Suchocka, M., Heciak, J., Błaszczyk, M., Adamczyk, J., Gaworski, M., Gawłowska, A., Mojski, J., Kalaji, H., Kais, K., Kosno-Jończy, J., & Wojnowska-Heciak, M. (2023). Comparison of Ecosystem Services and Replacement Value calculations performed for urban trees. Ecosystem Services, 63, 101553. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2023.101553

Susanne, B., Philipp, S., Klaus, K., & Josef Valentin, H. (2018). Bavarian Roadside trees facing climate change: Testing stress-tolerant tree species in the research project „Urban Green 2021“. State Institute for Viticulture and Horticulture.

Szabó, K. (2022). Közterületi sorfák jegyzéke. Magyar Díszkertészek Szövetsége. https://www.diszkerteszek.hu/files/2022_KOZTERULETI_SORFAK_JEGYZEKE.pdf

Szolnoki-Tótiván, B. (2024). 2024 tavaszának időjárása. LÉGKÖR folyóirat, 69. évfolyam(3. szám), 200-205.

Tóth B., Doma-Tarcsányi J., Zajacz V. T., Gergely A., & Szabó K. (2024). A telepítési sűrű-ség és a lombkorona-borítottság vizsgálata budapesti szabadtereken. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 32–41. https://doi.org/10.36249/4d.74.6247

Tutundzic, A. (2019). Landscape architecture and the quality of life: The story of relativity within the transitional settlements. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 2–13. https://doi.org/10.36249/52.1

Venter, Z., Hassani, A., Stange, E., Schneider, P., & Castell, N. (2024). Reassessing the role of urban green space in air pollution control. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 121, e2306200121. https://doi.org/10.1073/pnas.2306200121

von Caemmerer, S., & Farquhar, G. D. (1981). Some relationships between the biochemistry of photosynthesis and the gas exchange of leaves. Planta, 153(4), 376–387. https://doi.org/10.1007/BF00384257