Gyula - Az egykori szigeterőd története és lehetséges jövőképe
Kulcsszavak:
szigeterőd, cölöpvár, gyulaAbsztrakt
A gyulai középkori téglavár sokak által jól ismert, mint a város egyik legfőbb jelképe. A vele szemközt épült Almásy kastélyról és parkjáról, illetve az ezeket egy egységbe foglaló, a Körös-ágakkal lehatárolt egykori szigeterődöt körülvevő palánkvárról azonban méltatlanul kevés szó esik, pedig a terület története tartogat még érdekes, izgalmas részleteket. Az egykori szigeterődöt körülvevő várárok medrének mélyedése még most is felfedezhető a vár környezetében. A terület bővelkedik műemlékekben. A legismertebb a már említett téglávár, közvetlenül mellette található a kot alaprajzú rondella, amely annak idején ágyútoronyként működött. A várépülettel szemben áll az Almásy kastély épülete, amely összeépült az egykori huszárvár kapuépítményével, a huszártoronnyal. A várárok felett ívelt át a Kis-híd, amely szintén műemlék, csakúgy, mint a híd mellett álló őrház, a Kapusház.
Hivatkozások
1."A gyulai szigeterőd múltja, jelene és lehetséges jövője" című dolgozat 3. helyezést ért el a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Miskolc, 2009.04.14-16. Konzulens: Jámbor Imre
2. A palánkvár általában többrétegű fal, amely nem tisztán agyagból, földből készült, az alapvető eljárások hasonlósága miatt azonban lényegében a vert fal változatának tekinthető. A többrétegű fal zsaluzata nem deszka, hanem karókkal erősített sövényfonás, esetleg zsilipéit deszka- vagy boronafalazat. Az alapvető különbség abban rejlik, hogy a föld betömítése után a zsaluzat keretét nem bontják el. A sáncot általában a vár előtti szabad térségben alakították ki, oly módon, hogy a várárok földjét kifelé dobálták, ezzel újabb akadályt képezve az ostromlóknak. Állhatott csak földből, de a belsejét általában faszerkezet is erősítette.
3. Az egykori várárok maradványa a Csónakázótó a vár előtt, az árok egyéb szakaszai víz nélkül, gyepes mélyedésekként láthatóak a vár és a kastély körül.
4. Károly Róbert 1313. jún. 20-án és 22-én két oklevelet állíttatott ki a Fehér-Körös melletti Gyulamonostorán, így az oklevél nem gyulai vonatkozású, de itt jelenik meg először. Scherer Ferenc: Gyula város története. 1. kötet. Gyula, 1938. pp. 36.
5. Scherer i. m. pp. 43-44, 54.
6. Scherer i. m. pp. 180.
7. Scherer i. m. pp. 276.
8. Veduta: egy város vagy épület sokszorosított grafikája, ami kimondottan a dokumentálás és bemutatás céljából készült.
9. Mindkét veduta megtalálható: Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Budapest, 2008. pp. 120. 10. Fatsar i. m. pp. 119-120.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Kiss Márta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
